Egekben a fajtamézek ára a boltokban és a piacokon: elfagyott az akác, elégett a hárs

Korábban írtunk arról, hogy a magyar méhészeti ágazat néhány éve leszálló pályára került, míg pár évtizede még az aranykorának örülhetett. Fulmer Takács Ferenc, méhész és mézszakértő, a legnagyobb hazai méhészet és a legkorszerűbb csomagoló vállalat, az Aranynektár Kft. tulajdonosa, aki az egész vertikumot átlátja, a méhészetektől a fogyasztókig, több évtizedes munkássága nyomán pontos ismeretei vannak a nagyüzemi termelésben rejlő veszélyektől a nemzetközi piaci anomáliákig, akkor elmondta, mi lehet ennek a stagnálásnak az oka.

Két okra vezethető vissza a mostani lejtmenet, amit inkább neveznék stagnálásnak egyelőre, hisz a korábbi évtizedek sikereinek a tükrében számít ez most leszálló pályának, de hosszú távon, ha így marad a helyzet, komoly gondok lesznek. Az első és legelkeserítőbb ok a növényvédőszerek használatában keresendő: olyan peszticideket használnak országosan tőlünk nyugatabbra is, amelyek nagyon hamar megölik a méheket és a többi rovart. Nemrégiben vesztett el egy ilyen pert az egyik legnagyobb német kémiai cég, amelyik olyan neonikotinoidokat tartalmazó anyagokat értékesített évtizedeken keresztül, amelyeket csávázószerként - vagyis a magot kezelték vele - használtak a növénytermesztők, aminek a mérgezőképessége a 6800 szorosa az "átlagos" növényvédőszereknek. A francia méhészetet például lenullázták ezek a szerek. A másik súlyos ok pedig a hamis méz

- mondta el a szakember a HelloVidéknek.

Mostanra világosan kiderült, hogy a mézárakat nagyon érzékenyen érintette az idei hektikus időjárás, így sajnos realizálódtak az előzetes jóslások a boltokban és a piacokon, amelyekről korábban mi is beszámoltunk.

A szakolyi telephellyel rendelkező, de évek óta vándorméhészetet folytató Rácz Bálint elmondta, hogy manapság az álló méhészet ráfizetéses a legtöbb termelőnek, ők is kamionon vándorolnak a legelőkre, gazdaságossági szempontból már csak így éri meg nekik a méhészkedés, a konténerek fel vannak pakolva a kamionra, és mennek oda, ahol épp érik a virág, várható a nektár.

Ha az elmúlt három évet nézzük, az akác kétharmada elveszett. Most a másodvirágzásnak hála jól sikerült az akácidény, összeszedték magukat az állományok

- kezdte a méhész.

Idén méhcsaládonként 20-25 kg volt a termésátlagunk akácból, napraforgóból összejött a 30-35 kg is, ami pozitív meglepetésként ért minket, ahogy előzetesen az aszályos időjárás miatt féltünk tőle. Borzasztó nagy szárazság volt, egy hónapig nem esett, de aztán meg nyomta a nektárt bőséggel a napraforgó. Viszont a hárs nagyon gyenge lett, mindössze 5 kilogramm méhcsaládonként. A piacokon nem tért vissza a két évvel ezelőtti forgalom, szerintem az emberek a járvány miatt elszoktak a piacozástól, különösen az idősávos hónapokban. Meg volt egy egészen hosszú intervallum, ami alatt egyáltalán piacozni sem lehetett, és olyankor rászoktak a multikra, betolták a multikhoz az embereket, és hát a kényelem győzedelmeskedik mindig, ezzel én is így vagyok

- összegzett Rácz Bálint.

A hajdúnánási méhész, Popovics István legtöbb méze aranykategóriás, de fajtaméze 3. helyezett lett tavaly a csúcszsűri előtt az országos mézversenyen, gyümölcsös és gyógynövényes mézet pedig egyedül ő készít az országban valódi gyümölcsből és gyógynövényből egyedi technológiával. Elmondása szerint a legrosszabb a hárstermés lett az idén, ebből a kiváló fajtamézből mindössze 3 kilót gyűjtött be méhcsaládonként, de országosan is ez a helyzet, az akáccal sem sokkal jobb, de ott sikerült 8-10 kilogrammot pergetnie családonként. Az akácméz ára is azért van az egekben, mert nagyon kevés van belőle az országban.

Idén országosan nagyon kevés az akácméz, annak ellenére is, hogy a keleti és déli megyékben nem fagytak el a virágok. A repcetermés is jóval kevesebb lett, mint tavaly, de minőségben viszont elmondható, hogy az idei akácméz messze felülmúlja nálam az elmúlt 6-8 év akácterméseit, ahogy a repce is, pedig mindkét fajtamézem aranyérmes, tehát a minőségre azelőtt sem panaszkodhattam

- mondta el a méhész.

Popovics István megosztotta velünk az aktuális felvásárlói árat is, hordósan 2300-2500 forintért veszik meg a termelőktől a kereskedők az akácmézet, és bár a köztudatban nem így szerepel, de a multiknál sokkal drágábban kapható az akácméz, mint a termelői piacokon a termelőnél. Míg a hiper- és szupermarketek polcain kilónként 4500 forintot is elkérnek a mézért, a méhészek 3500 Ft körüli áron értékesítik személyesen az árut, legyen szó akácról, hársról vagy selyemfűről, ráadásul a bolti minőség sok esetben meg sem közelíti a termelőtől közvetlenül megvásárolt méz minőségét.

Azért olyan kevés a hárs, mert elégett, vagyis amikor virágzott a növény, folyamatosan jóval 30 Celsius fok fölötti hőmérséklet volt az országban, így két-három nap alatt elnyílt a hársvirág, a nektárképződésig el sem jutottak, csak nagyon kevés esetben

- fejtette ki Popovics István.

A mézárak sem emelkedtek jobban a többi élelmiszerárnál szerintem. Nálam a különleges mézek fél kilója 900-1500 Ft között mozog, attól függ, milyen mézről beszélünk. Erdei méz, ez az igazán különleges fajta 2000 Ft kilónkénti áron már megvásárolható tőlem a piacon. A piacozásból mindenesetre nem élnék meg, kereskedőknek is adok el mézet hordózva, az ugye már a csomagolás hiánya miatt is olcsóbb. A boltokban viszont drágábban köszön vissza a piaci áraknál a méz, arról nem is beszélve, hogy nem minden kereskedő kezeli tisztességesen a felvásárolt mézet

- összegezte tapasztalatait Rácz Bálint.