Kamu kézműves termékekkel erőszakolják meg a magyar sörpiacot

A Bács-Kiskun megyei fesztivált 2017-ben rendezte meg először egy háromfős baráti társaság, Éberfy István, Kovács Tamás és Lencsés Péter, amely már a második évben kiérdemelte a szüretlen.hu portál szerint az év vidéki fesztiválja címet. A képlet mondhatnánk, igen egyszerű: étel, ital, zene és szórakozás. De miért működik mégis jobban, mint más vidéki rendezvények?

Egy olyan fesztivál, ahol alkalmazottaknak kötelező jelleggel évről évre ismétlődően ugyanazt a dolgot kell, hogy létrehozzák, monoton, abba valószínűleg kevesebb a szív és a lélek. Szerintünk ez a bajai fesztivál éppen attól sikeres, mert egy szerelemprojekt, szívvel-lélekkel csináljuk. Hiszünk abba, hogy ezt a várost minél több embernek kell megismernie, mert egy gyöngyszem

– tett egyértelmű különbséget fesztivál és fesztivál között a BeerBQ egyik szervezője, Éberfy István.

A három jó barát vállalkozása azonban közel sem volt kockázatmentes, mert mint Éberfy István is felhívta rá a figyelmet, egyéves munka előzte meg az első rendezvényt, és csak a debütálás után tudhatták meg, hogy minden belefektetett munka, idő és pénz megérte-e, szerencséjükre pedig az ötlet már az első évben nem várt sikert hozott. Így lehetetlen is pénzcsináldaként tekinteni rá, mivel ahhoz drága hobbinak számít, fogalmazott. A fesztiválon felsorakozó streetfood és sörös standokat fesztivállátogatások alkalmával szemelték ki, ahol a külcsín, a kóstolópróba és a felek közti jó kapcsolat szükségeltetik ahhoz, hogy valaki részt vehessen a háromnapos rendezvényen.

Éberfy István felhívta a figyelmet arra, hogy az első évben még ismertség nélkül nehéz helyzetben voltak, hogy elnyerjék a vendéglátó egységek bizalmát, ezért egy kereskedelmi előnyt előlegeztek meg nekik, hogy a kézműves sörök nemcsak egy hétvége erejéig, hanem állandó jelleggel is a város kínálatát képezhetik az egyik belvárosi Nemzeti dohányboltban. A kínálat így 200-300 sörre kúszott fel a rendezvénynek köszönhetően, ami egyelőre az egész városi keresletet kielégíti, lévén, hogy egy kézműves söröző megjelenése még csak bimbózóban van a 35 ezer lakosú városban, a szervezők pedig teljes vállszélességgel e törekvés mellé álltak.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a sörfogyasztás reneszánszát éli hazánkban, csak a tavalyi évben 70 ezer hektoliterrel több sör fogyott, mint az azt megelőző évben, valamint egyre nagyobb az igény a prémium és kézműves sörök iránt, ezt tapasztalja Éberfy István is. „Bizonyos szempontból a kézműves söröket gyártó főzdék a nagyüzemek terhére, más szegmensben viszont elég komolyan mellette működnek" - mondta a HelloVidéknek Éberfy István.

A kézműves jegyeket magán, mármint a csomagolásán viselő, ízesített, nulla százalékos sörök - szándékosan nem említek márkát, mert mindenki tudja, hogy kikről van szó -, ezek egy picit megerőszakolják a piacot, és ideiglenesen kiszorítják a kézműves söröket. Éppen ezért muszáj támogatni a kézműves söröket, mert ez egy társadalmi igény, hogy legyen egy olyan kézműves fesztivál, ami valóban a sörről szól, az élményről, a fogyasztóról és a gasztronómiáról

– hangoztatta a szervező, miért jelent a puszta szórakozáson és üzleten túl sokkal többet a BeerBQ fesztivál. A bajai rendezvény tehát egyben patronálja a kézműves vonalon egyre divatosabb streetfood és sörforradalmat, másrészt a város imázsépítéséhez is jelentősen hozzájárul, hogy Bajáról az embereknek már ne csak a halászlé jusson eszükbe.

Lokálpatriótának tartom magam. Van egy nyolcéves kislányom, és nem szeretném, hogy ő elmenjen Németországba, Angliába. Ahhoz pedig, hogy ő itt maradjon, nekünk nap mint nap tennünk kell ezekkel a fesztiválokkal, a helyi identitást, PR-t erősítő eszközökkel. Én minden nap ezért dolgozom

– zárta gondolatait a szervező Éberfy István.

Címlapképünk illusztráció (Forrás: Shutterstock).