Jótállás, szavatosság, garancia? Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Kétféle módon keletkezhet jótállási kötelezettsége a kereskedőnek, vagy a jogszabály erejénél fogva kötelező jelleggel, vagy saját vállalása alapján önkéntesen. A kötelező jótállás időtartama a vásárlástól számított 1 év, az általános szavatossági idő pedig további 1 év a fogyasztók részére. A jótállást és a szavatosságot szokták összefoglaló néven garanciának nevezni. A kötelező jótállás ideje alatt a fogyasztók kérhetik a meghibásodott termék kijavítását, kicserélését, árleszállítást, vagy végső esetben a vételár visszatérítését a forgalmazótól. Az ezen felül vállalt önkéntes jótállás esetében azonban a kereskedő már kötheti feltételekhez a jótállást, illetve azt is meghatározhatja, hogy például csak a hibás termék javítását vállalja, vagy csak a cseréjét - derül ki a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének sajtóközleményéből.

Mi a különbség a jótállás és szavatosság között?

Jótállás esetén amennyiben a kereskedő vitatja a meghibásodást, ő köteles azt bizonyítani, hogy a hiba nem valamilyen anyag vagy gyártási hibából ered, azaz a meghibásodást a nem rendeltetésszerű használat okozta, például leesett a készülék és azért tört be a képernyő. Szavatosság esetén a fogyasztót terheli ez a kötelezettség.

Kiterjesztett garancia

Egyre több üzletben ajánlják fel a jótállási idő meghosszabbítását is kedvezményes áron, illetőleg lehetőség van a nem garanciális hibákra is biztosítást kötni, például a következőkre: monitor repedés, törés, lopás, baleseti kár. Ez utóbbit jelenti a garancia kiterjesztése, mely tehát külön biztosítás megkötésével jár, és ebben az esetben nem a kereskedőhöz kell majd fordulni hiba esetén, hanem ahhoz a biztosítóhoz, akivel megkötötte a fogyasztó a kiterjesztett garanciára vonatkozó szerződést. Ez sok esetben okoz problémát, hiszen az üzletben vásárolják meg a fogyasztók ezt a lehetőséget, és nem értik, hogy miért kell mégis máshoz fordulni a termék meghibásodása esetén.

A kiterjesztett garancia biztosítás időtartama a gyári garancia tartamától és a vásárolt terméktől függően választható, így lehet 1 évre, 2 évre vagy akár hosszabb időre is megvásárolni.

A különböző garancia biztosítási csomagok különböző tartalommal köthetők, természetesen a fizetendő összeg is ennek függvényében változó. Így vannak olyan biztosítások, melyek kiterjednek az előre nem látható, hirtelen külső behatás következtében fellépő sérülés, törés, megsemmisülésre, a rendeltetésszerű, gondos használat mellett bekövetkezett hirtelen véletlenszerű folyadék károk okozta működésképtelenségre, vagy akár lopás, rablás esetén is segítséget nyújtanak.

Több esetben azonban önrész is van a kiterjesztett garancia szerződések feltételei között, mint ahogy a casco gépjármű biztosításnál. Ez azt jelenti, hogy nem ingyen fogják kijavítani a terméket, hanem egy bizonyos, előre meghatározott összeget ki kell fizetni.

Érdemes tehát odafigyelni, ha meghibásodást észlelünk:

1. Benne vagyunk még a kötelező jótállási időben? Ha igen, a vásárlás helyére kell visszavinnünk a készüléket, vagy a jótállási jegyen szereplő szervizbe.
2. Ha már több mint 1 év eltelt, a kereskedő/gyártó vállalt-e hosszabb jótállási időt, és ha igen milyen feltételekkel?
3. Ha egyéb hiba merült fel (nem gyártási hiba, használatból eredő) például törés. Nézzük meg, hogy kötöttünk-e rá kiterjesztett garanciát! Vonatkozik-e rá a kárbiztosításunk? Ebben az esetben a biztosítóhoz kell fordulnunk.