Stagflációs csapda fenyegeti Európát: kiderült, mikor és miért emelhetnek mégis kamatot a nagy jegybankok

Pénzcentrum2026. május 8. 09:44

Áprilisban mind a négy meghatározó jegybank – az Európai Központi Bank, a Federal Reserve, a Bank of England és a Japán Jegybank – változatlanul hagyta az irányadó kamatot, de a döntés mögött nagyon különböző monetáris politikai helyzetek állnak. A BNP Paribas májusi elemzése szerint júniusban közülük háromnál már kamatemelés jöhet, miközben az amerikai jegybank egyelőre külön pályán mozog - közölte a Portfolio.

A BNP Paribas alapforgatókönyve szerint júniusban az euróövezetben, az Egyesült Királyságban és Japánban egyaránt 25 bázispontos kamatemelésre kerülhet sor. Hélène Baudchon, a bank elemzője úgy látja, hogy a lépéshez az Európai Központi Bank áll a legközelebb, mögötte szorosan a Japán Jegybank és a Bank of England következik. Az Egyesült Államokban ugyanakkor a BNP Paribas alapesetben továbbra sem számol kamatemeléssel, bár a kockázatot növekvőnek tartja.

Az energiaárak emelkedése minden nagy gazdaságot érint, de országonként más-más dilemmát vet fel. A jegybankoknak olyan helyzetben kell dönteniük, amikor a szigorítás fékezheti a növekedést, a kivárás viszont az inflációs várakozások elszabadulásának kockázatát hordozza. Az Egyesült Államok kedvezőbb helyzetből indul: a növekedés továbbra is erős – részben a mesterségesintelligencia-beruházási hullámnak köszönhetően –, és az ország nettó szénhidrogén-exportőr. Az euróövezet, az Egyesült Királyság és Japán ezzel szemben jóval érzékenyebb a stagflációs pályára, vagyis arra, hogy a gyenge növekedés tartósan magas inflációval párosuljon.

Az Európai Központi Bank áprilisi kamattartását elsősorban az indokolta, hogy a döntéshozók még kevés adat alapján ítélhették meg az energiaársokk tartósságát. A hitelfeltételek szigorodása önmagában is fékezi a gazdaságot, így nem volt elég nyomás az azonnali lépésre. Christine Lagarde megőrizte az ülésről ülésre haladó, adatvezérelt döntéshozatali keretet, de a kamatemelés lehetőségét már érdemben napirendre vették.

Baudchon értékelése szerint, ha júniusig nem következik be tartós és jelentős energiaár-csökkenés, az EKB számára a kamatemelés lesz az alapforgatókönyv.

Az euróövezeti makroadatok vegyes képet mutatnak. A gazdaság az első negyedévben mindössze 0,1 százalékkal bővült negyedéves alapon, szemben a várt 0,3 százalékkal. A gyenge szám mögött azonban torzító tényezők is állnak: Írország GDP-je 2 százalékkal zsugorodott, ami önmagában 0,1 százalékponttal húzta le az euróövezeti átlagot, Franciaország stagnálását pedig nagyrészt egyszeri hatások magyarázzák. Németország 0,3, Spanyolország 0,6, Olaszország 0,2 százalékos bővülése nagyjából összhangban volt a várakozásokkal.

Az inflációs oldal kényelmetlenebb helyzetet teremt. Az előzetes áprilisi adat szerint az euróövezeti éves infláció 3 százalékra emelkedett, a fogyasztók inflációs várakozásai is jelentősen nőttek, és a beszerzési, illetve értékesítési árakban is erősödött az áremelkedési nyomás. Ugyanakkor a maginfláció 2,2 százalékra mérséklődött, ami fontos fékező tényező a döntéshozók számára.

Japán esetében a BNP Paribas nehezen tartja indokolhatónak az áprilisi kivárást. A gazdaság közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz, az infláció 2 százalék felett alakul, a reálkamatok pedig erősen negatívak. A Japán Jegybank érdemben felfelé módosította inflációs pályáját, és a kommunikációban hangsúlyosan jelent meg az inflációs kockázatok megelőzésének igénye.

A kamattartásról szóló döntés 6–3-as arányban született meg; három döntéshozó már áprilisban támogatta volna a kamatemelést. Az elemzés szerint a halasztás mögött elsősorban politikai szempontok állhattak: a szigorításhoz nem volt elég erős a kormányzati támogatás.

A brit jegybank áprilisi ülése a BNP Paribas várakozásainál óvatosabb jelzést adott. A bank elemzői szorosabb, 7–2-es vagy akár 6–3-as szavazatarányra számítottak, ehelyett 8–1 lett az eredmény a kamattartás javára.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A kommunikáció nyitva hagyta a júniusi döntést, miközben a kamatcsökkentés gyakorlatilag lekerült a napirendről. Baudchon szerint az Egyesült Királyságban a másodkörös inflációs hatások gyorsabban jelentkezhetnek, mint ahogy azt a jegybank feltételezi, ezért a BNP Paribas itt is 25 bázispontos júniusi emelést vár.

Az Egyesült Államokban a Federal Reserve helyzetét az erősebb növekedés és a makacs infláció kettőse határozza meg. Az első negyedéves GDP 0,5 százalékkal bővült negyedéves alapon, elmaradva a várt 0,7 százaléktól, de Jerome Powell leköszönő elnök a növekedést továbbra is kifejezetten erősnek, a munkaerőpiacot pedig összességében kedvező állapotúnak minősítette.

Az inflációs kép ezzel szemben kedvezőtlenebb: a márciusi adatok szerint a teljes és a maginfláció egyaránt emelkedett.

A BNP Paribas 2026-ra az Egyesült Államokban 2,4 százalékos GDP-növekedést és 3,3 százalékos inflációt vár. Az Egyesült Királyság esetében az előrejelzés közel 4 százalékos éves inflációval és 0,7 százalékos növekedéssel számol. Japánban a reál-GDP 0,5 százalékkal bővülhet, miközben az infláció 3 százalék alatt maradhat. Az euróövezet valamelyest köztes helyzetben van: 1 százalék körüli növekedés és 3,1 százalékos infláció szerepel az alapforgatókönyvben.

A BNP Paribas a közel-keleti helyzet fokozatos normalizálódását feltételezi, ami a második negyedévben 110 dolláros átlagos olajárat, az év végére pedig 85 dollár körüli Brent-árat jelentene. Baudchon szerint addigra bezárulhat az a döntési ablak, amikor a jegybankok még részben figyelmen kívül hagyhatták az energiaársokk inflációs hatását.

A júniusi döntéseket végső soron az befolyásolhatja, hogy addig megjelennek-e a másodkörös hatásokra utaló jelek, vagyis hogy az energiaársokk szélesebb körben terjed-e át az árakra és a bérekre. A Federal Reserve esetében a BNP Paribas egyelőre kamattartást vár, de egy 4 százalékhoz közelítő munkanélküliségi ráta és az inflációs várakozások újabb emelkedése már elég erős jelzés lehetne ahhoz, hogy az amerikai jegybank is belépjen a kamatemelési ciklusba.

Címkék:
jegybank, kamat, infláció, egyesült államok, gazdaság, előrejelzés, euroövezet, olajár, gdp-növekedés, energiaárak,