Előrehozott választás 2025: ezek az előrehozott választás feltételei, így zajlik

Magyarországon az alaptörvény szerint minden állampolgárt alanyi jogon megillet az álltalános és egyenlő választójog, a szavazás pedig közvetlen módon és titkosan, név nélkül zajlik, egy lezárt boríték szavazóládába történő bedobásával. Az országgyűlési választások 4 évente, az európai parlamenti választások és a helyi önkormányzati választások pedig 5 évente kerülnek megrendezésre (ezen felül lehetnek időközi választások is).

Lesz előrehozott választás 2025-ben?

Bár az országgyűlési választások kapcsán a Tisza Párt felvetette az előrehozott választás lehetőségét, előreláthatólag nem lesz előrehozott választás 2025 évében. A következő országgyűlési választás időpontja 2026 tavaszán várható, egyébként ez lesz a rendszerváltás óta eltelt időszak 10. általános parlamenti választása Magyarországon. A 2026-os választás konkrét dátumát a köztársasági elnök tűzi ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt.

Mi az előrehozott választás lényege?

Az előrehozott választás lényege, hogy a meghatározott időszak leteltét megelőzően (amikor a törvények vagy a szokásjog szerint erre még nem kerülne sor) véget vessen egy testület vagy egy választott tisztviselő mandátumának. Az előrehozott választás világszerte ismert fogalom (történt már előrehozott választás Ausztráliában, Franciaországban, Kanadában), a közeli országok közül pedig 2013-ban, Csehországban rendeztek előrehozott választást. Magyarországon a második világháború után kétszer is zajlott előrehozott választás, azonban az 1990-es rendszerváltás óta nem volt rá példa Magyarországon.

Mik az előrehozott választás feltételei?

Az előrehozott választás megrendezését tipikusan az a fél kezdeményezi, aki előnyre tehet szert egy idő előtti választás során (a politikusok kezdeményezik, nem a szavazók), az előrehozott választás nyertese pedig teljes ciklusra kap mandátumot, nem pedig a folyamatban lévő ciklus hátralévő részére vonatkozólag (utóbbi az időközi választás). A 2011-es Alaptörvény 3. cikke foglalkozik a magyar előrehozott választás kérdésével, amely szerint előrehozott választás tartandó az Országgyűlés önfeloszlatása esetén.

Az előrehozott választás feltételei közé tartozik, hogy az Országgyűlésnek kell kimondania önmaga feloszlatását (ez esetben a köztársasági elnök a feloszlástól számított 90 napon belülre új választást kell, hogy kitűzzön), amihez a képviselők egyszerű többsége szükséges. Az alaptörvény szerint, ha az Országgyűlés a Kormány megbízatásának megszűnte után a köztársasági elnök által megjelölt személyt 40 napon belül nem választja meg miniszterelnöknek, vagy ha az Országgyűlés az adott év március 31-ig nem fogadja el az évre vonatkozó költségvetési törvényt, akkor a köztársasági elnök az Országgyűlést feloszlathatja – ezzel egyidőben bejelenti az előrehozott választás kitűzését.