Elképesztő hiány keletkezett a hazai fizetési mérlegben: mi lesz így a magyar gazdasággal?

A külkereskedelmi mérleg javulását tükrözve érdemben, 835millió euróra csökkentaz áruk egyenlegének hiánya az egy évvel ezelőtti 2769millió euró deficithez képest. Az áruk egyenlegének markáns javulását részben az energiaárak zuhanása miatt javuló cserearányok, részben a visszaeső belső kereslet okozta, hozzájárulva az import csökkenéséhez. Az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások folytatódóhelyreállása miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 1623millió euróról 2079millió euróra emelkedett.

A folyó fizetési mérleg javulást azonban lassította, hogy mindaz elsődleges jövedelmek, mind a másodlagos jövedelmek hiánya jelentősen emelkedett. A bruttó külső adósság 118,96milliárd euróra nőtt (a GDP 69,2%-a)az egy évvel ezelőtti 98milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 161,4milliárd euróra az egyévvel korábbi 137,4milliárdról. A nettó külső adósság 26,97milliárd euróra, a GDP 15,7%-ára nőtt az egy évvel ezelőtti 18,6milliárdról (a GDP 8,4%-a), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 34,5milliárdra a tavalyielső negyedévben mutatott26,4 milliárdról.

Tavaly összesen 13,7 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 6,25 milliárdról, a GDP arányában pedig 8,1%-ra az előző évi 4,1%-ról, amit a cserearányromlásokozott, mivel önmagában az energiaegyenleg hiányának növekedése 9,8 milliárd euróval rontotta a külső egyensúlyt. A tőkemérleggel együtt számolva a külső finanszírozási igény 2,3 milliárd euróról 10,3 milliárd euróra emelkedett, azaz a GDP 1,5%-áról a GDP 6,1%-ára.

Mik a kilátásaink?

Az orosz-ukrán háború miatt tavaly a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlott a cserearány, ami érdemben rontotta a külső egyensúlyt. Másfelől a külső kereslet is bizonytalanabbá vált a főbb exportpiacainkon a vásárlóerő romlása miatt, azonban az akut energiaválság nem következett be. Az idegenforgalom határozott helyreállása ugyanakkor javította a szolgáltatások egyenlegét.

A következő években ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, döntő részben a tavalyi átlagokhoz képest meredeken visszaeső energia-és energiahordozóárak miatt, aminek hatására a cserearányjavulás önmagában 8,5-9milliárd euróval javíthatja a külső egyensúlyt, a visszaeső fogyasztás, az energiamegtakarítás (részben az enyhe télnek is köszönhetően), valamint a napenergiatermelés súlyának növekedése a hazai energiatermelésben jelentős mértékben csökkentheti az importot, így a javulás ennél erőteljesebb is lehet. Az áruforgalom, valamint az idegenforgalom további fokozatos helyreállása szintén hozzájárulhat a külső egyensúly javulásához, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet.

A tőkemérleg pedig az uniós forrásokvárhatólehívásának köszönhetően ugorhat meg a következő években, így átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése. Idén 4-4,3, jövőre 2-2,5milliárd euró hiányra számítunk a folyó fizetési mérlegben, azonban a javulás akár ennél nagyobb mértékű is lehet, míg a következő években újra többletet mutathat a folyó fizetési mérleg. Így idén a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2,1%-ára mérséklődhet, a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény pedig az egyensúlyi szint közelébe csökkenthet, azonban a következő években a visszatérhet a külső finanszírozási képességtöbblete, ami lehetővé teszi a külső adósság nominális csökkentését is.

A külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélés, így a várható további kamatcsökkentések szempontjából, így az egyensúly további javulása lehetővé teszi az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklésétis. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a kamatcsökkentések hatását.