Hamarosan lejár a fontos határidő: több millió magyart érint, nem éri meg lemaradni

Habár az elmúlt évek során az adóbevallással kapcsolatos tájékoztatás széleskörűbb lett, valamint a kapcsolódó folyamatok egyszerűsödtek, hasznos lehet a bevalláskészítés során a bevallási tervezettel, az igénybevehető adókedvezményekkel vagy épp a nem munkaviszonyból származó jövedelmek adózásával kapcsolatban tájékozódni.

A NAV már március 15-től elérhetővé tette a munkáltató, kifizető által megadott adatok alapján a szja-bevallási tervezetet elektronikus felületén a magánszemélyeknek, mezőgazdasági őstermelőknek, áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak.

A magánszemélyeknek, akiknek volt munkahelyük és kaptak munkabért, valamint a főállású katás egyéni vállalkozóknak, akik más jövedelmet nem szereztek 2022-ben, a tervezet 2023. május 22-én automatikusan bevallássá válik külön jóváhagyás nélkül, amennyiben azt nem írják felül, vagy nem nyújtanak be külön szja-bevallást. Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek, és az áfafizetésre kötelezetteknek nem válik automatikusan bevallássá a tervezetük, nekik továbbra is önállóan kell bevallaniuk a tevékenységből származó jövedelmüket, az adóhivatal nyilvántartásában nem szereplő adatokkal kiegészítve.

Igénybe vehető kedvezmények

A 2022-es adóévre vonatkozóan továbbra is igénybe vehetők adóalap-kedvezmények, amelyeket meghatározott sorrendben kell érvényesíteni:

1. a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. személyi kedvezmény,
4. első házasok kedvezménye,
5. családi kedvezmény.

2022. január 1-től új adóalap-kedvezményben részesülhetnek a 25. évüket be nem töltött fiatalok. A kedvezményre jogosult fiatalnak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a kedvezmény havi összegéig a jogosultságának időszakában, a törvényben meghatározott, összevont adóalapba tartozó jövedelmei után. A 2022-es év vonatkozásában ez minden jogosultsági hónapban maximum 433.700 forint adóalap-csökkentést jelent, mely havonta 65.055 forint megtakarítást eredményez. Így, egész évben fennálló jogosultság esetén akár 780.660 forint összegű adóvisszatérítésben részesülhetnek az érintett fiatalok. Amennyiben valaki év közben nem tett adóelőleg-nyilatkozatot a kedvezményre való jogosultságáról, az adóvisszatérítést az adóbevallásában igényelheti.

Tekintettel arra, hogy a személyi kedvezményre jogosító betegségek listája folyamatosan bővül, érdemes minden évben ellenőrizni a jogszabályi változásokat, hiszen a 2022-as adóévre vonatkozóan is közel 100.000 Ft megtakarítást is jelenthet azoknak, akik olyan betegségben szenvednek, amely az szja kötelezettség szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősül.

A kedvezményre jogosíthat többek között a glutén- és a laktózérzékenység is. Amennyiben az adóév elteltével utólag kerül megállapításra a kedvezményre való jogosultság, az orvosi igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény visszamenőleg, az adóbevallás önellenőrzésével érvényesíthető elévülési időn, azaz 5 éven belül. Továbbá, az elévülési időn belül az önkéntes pénztári (pl. egészségpénztár) befizetések utáni kedvezmények is érvényesíthetők utólag, amennyiben a magánszemély elmulasztotta adóbevallásában jelölni jogosultságát a kedvezményre.

Egyéb bevételek adózása

Munkaviszonyuk mellett sokan jutnak bevételhez egyéb forrásokból, mint például ingatlan bérbeadásából. Egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély szálláshely kiadása esetén választhatja a szobánként 38.400 Ft tételes átalányadózás lehetőségét, vagy hasonlóan az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem esetén az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti tételes költségelszámolást vagy 10%-os költségelszámolást is. Ebben az esetben a magánszemély a költségek elszámolását követően fennmaradó bevételre számított 15% személyi jövedelemadót minden negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizeti, valamint az éves szja-bevallásban is feltüntetni.

Fontos, hogy a választott elszámolási módot az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételre azonosan kell alkalmazni. Amennyiben a magánszemély a tételes átalányadózást választja, úgy egyéb felmerülő költséget nem tud elszámolni.

A külföldi befektetésekből származó 2022-ben megszerzett jövedelem bevallásának és adózásának vonatkozásában is körültekintően szükséges eljárniuk az adózóknak, tekintettel arra, hogy a NAV automatikus információcsere keretében a magyar magánszemélyek külföldi jövedelmeiről most már rendszeresen kap adatot.

Az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a külföldről származó bevételek megfelelően szerepelnek-e a magánszemélyek adóbevallásában. Abban az esetben, ha a bevallásban egyáltalán nem, vagy csak részben szerepelnek a külföldről származó jövedelmek, úgy a NAV jogkövetési vizsgálatot, de akár adóellenőrzést is indíthat a magánszemélyekkel szemben

 – mutatott rá Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Kriptoeszközök a bevallásban

Míg 2021-ben még választható volt a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmek új szabályok szerinti bevallása, 2022-ben már mindenképp az új szabályok szerint kell a kriptoeszközök átruházásából, átengedéséből származó jövedelmeket megállapítani és az adót megfizetni.

A szabályozás értelmében, a jövedelem után 15% szja-t kell fizetni, a tárgyévi igazolt költségeket el lehet számolni és alkalmazható adókiegyenlítés is. Adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a “kriptovilágból”, ameddig a kriptoeszköz kriptoeszközre kerül átváltásra, az ügylet adómentes. Fontos, hogy abban az esetben, ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően, ám elévülési időn belül kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, annak ügyleti eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veheti figyelembe, a 2022-es tárgyévi tranzakciókkal egyben számolva.

Könnyítések is kérhetők

Továbbra is lehetőségük van a már korábban elfogadott és hatályban lévő jogszabályok által kínált könnyítési lehetőségek igénybevételéhez azoknak a magánszemélyeknek, akik adóbevallásuk elkészítésével, az adókötelezettség megfizetésével nehézségbe ütköznek. Bizonyos esetekben az szja-bevallás benyújtásának késedelmével, valamint az esetleges bírságok, pótlékok megfizetésével kapcsolatban a magánszemélyeknek lehetőségük van kimentési lehetőséggel élni.

Az szja törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény lehetőséget biztosít igazolási kérelem benyújtására, amennyiben a (nem ÁFA köteles) magánszemélynek az szja-bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak a rendelkezésére és emiatt előreláthatólag nem tudja bevallását határidőben benyújtani, a tervezetet felülvizsgálni.

Fontos, hogy a bevallás benyújtásának késedelméről a benyújtásra előírt határidőn belül szükséges a bejelentést megtenni a NAV felé, azaz május 22. előtt. Az igazolási kérelemről az adóhivatal egyedileg dönt, azonban a kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a mulasztást azzal menti ki, hogy az adókötelezettség megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges. Amennyiben a magánszemély az szja-bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári évének november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.

Abban az esetben, ha a magánszemélynek az szja-bevallás benyújtásával egyidejűleg adófizetési kötelezettsége is keletkezik, késedelmes fizetés esetén nem kell késedelmi pótlékot fizetnie arra az időszakra, amelyre a késedelmét igazolta. Az igazolásnak csak abban az esetben van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok (vis maior) idézte elő.

A fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kérelem benyújtható elektronikusan vagy papír alapon postai úton az adóhivatal felé. Fontos, hogy a mérséklés vagy elengedés csak lejárt esedékességű, ki nem egyenlített tartozásra engedélyezhető és magánszemélyek esetén feltétel a megélhetés veszélyeztetettsége. Amennyiben a magánszemély fizetési könnyítést, azaz részletfizetést vagy halasztást kérvényez, feltétel az átmeneti fizetési nehézség fennállása.