A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.
A 2024-es év fordulópontot jelent a magyar munkaerőpiac történetében.
Mintegy 1500 pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája.
Az elmúlt évek munkaerőhiányából fakad, hogy sok munkahelyen állandósultak üres pozíciók, és ugyan nem is gondolnánk, de ez az egyik legdrágább pluszköltség a munkáltatónak.
Ha munkaügyekről, munkajogi ismeretekről van szó, mi, magyarok nem állunk éppen a helyzet magaslatán.
A diákmunkások segítségével pótolhatják az idegenforgalmi főszezonban megugró terhelést, a hivatalokban pedig a szabadságolások miatt átmenetileg kieső munkaerőt.
2022 első napjaiban a Dechatlon is előrukkult az új kezdő béreivel, amit 300 000 forintra tornáztak föl.
A munkavállalók közel negyede (24%) hatékony megoldásnak tartotta, ha az otthonról történő munkavégzés miatt nem járnak be minden nap, a dolgozók harmada akár a fizetéscsökkentést is vállalta volna heti egy nap otthoni munkavégzésért cserébe.
Feleannyi állást sem hirdettek, mint tavaly, a munkáltatók az újraindulás mellett igyekeznek racionalizálni az erőforrásaikat, és sokan kivárnak a felvétellel.
Módosítják a tescós szerződéseket: a munkaerőhiányból fakadó működési kihívások kezelésére már csak olyan szerződést kötnek a lánchoz jelentkező új dolgozókkal, amely nem az egyes feladatkörökre szabottan, hanem általánosan határozza meg a munkavégzés jellegét.
A munkaerőpiacon lévő legfiatalabb generáció számára a home office ma már nem extra kedvezményt, hanem sok esetben alapfeltétel. De nincs könnyű dolga a munkaadónak, hiszen a játékszabályokat neki kellene kitalálni, és ugyanúgy rá vár a különböző bonyolult fogalmak tisztázása is
Csath Magdolna közgazdász szerint némi kiegyenlítődést tapasztaltak a béreknél: csökkent a különbség a legkisebb és a legnagyobb keresetűek fizetése között.
