Nyugdíjmizéria: ki veszít a kormány legújabb terveivel?

A magasabb járulékfizetésnek nagyobb összegű nyugdíjkifizetéssel kell párosulnia - érvelnek a nyugdíjjárulék-plafon eltörlését kritizálók. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság (ONYF) korábbi igazgatója a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy "azt nem tartja kivitelezhetőnek, hogy miközben megszűnik a járulékfizetési plafon, a kormány arról is döntsön, hogy a kifizetett nyugdíjra viszont felső határt állapít meg, ez ugyanis sértené az ellátáshoz való jogot".

Ennek több ponton is ellentmondanak az ugyancsak a társadalombiztosítási rendszer részét képező, szintén járulékbefizetésen alapuló, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó szabályok - mondta el lapunknak Radics Zsuzsanna tb-szakértő. Ilyen például a táppénz, amely százalékosan és összegszerűen is korlátozott. Az egyik megkötés, hogy a táppénz az átlagos napi munkabér 60 százaléka lehet, kivéve, ha valakinek nincs kétéves folyamatos munkaviszonya, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kap, mert akkor csak az 50 százalék jár. A táppénzkifizetés összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet, vagyis az idei évben nem haladhatja meg a 186 ezer forintot.

Korlátozott a gyermekgondozási díj kifizetése is. A gyed a minimálbér kétszeresének legfeljebb a 70 százaléka lehet. Ez az idei bruttó 93 ezer forintos minimálbér mellett azt jelenti, hogy legfeljebb bruttó 130 200, nettó 96 350 forintot kaphatnak a kismamák attól függetlenül, hogy mekkora jövedelem után fizettek járulékot.

Mindezek alapján nincs elvi akadálya annak, hogy a járulékplafon eltörlése mellett korlátozza a kormány a kifizethető nyugdíj összegét. Ugyan a jelenlegi nyugdíj-megállapítási rendszerben is létezik arányosítás, a nyugdíj összege nem maximalizált. A nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló hatályos kormányrendelet szerint, ha a 2011. december 31-ét követő és 2013. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset 90, a 421 001 forint feletti átlagkeresetnek pedig a 80 százalékát kell figyelembe venni a saját jogú nyugellátás megállapításánál.

A nyugdíjkifizetés maximalizálása nélkül is pozitív lenne a járulékplafon eltörlésének költségvetési hatása. Ha ugyanis például egy magas jövedelmű dolgozó 2014 -ben nyugdíjba menne, akkor esetében a 2013. évi magasabb nyugdíjjárulék-alap egy huszonötöd súllyal szerepelne a nyugdíja kiszámításában (a nyugdíjszámításkor az 1988 után szerzett jövedelmeket kell figyelembe venni) - ecseteli a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József, okleveles adószakértő, matematikus. Vitatkozik Barát Gábor, szintén a Népszabadságnak tett azon kijelentésével, amely szerint a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséből a kormány által várt 51 milliárd forintnál kevesebb lesz a többletbevétel. Éppen ellenkezőleg, még a tervezettnél is többet, legalább 60 milliárd forintot kaszálhat a költségvetés.

A nyugdíjjárulék-plafon fölötti jövedelmekre 2009-ben 4 százalékos különadót kellett fizetni. Az adóhatóság korábbi tájékoztatója szerint ebből 24 milliárd forint bevétel keletkezett. Könnyen kiszámolható, hogy ennek alapján 1 százalékhoz 6 milliárd forint bevételnövekedés tartozik, vagyis ha a plafon fölöttieknek meg kellene fizetniük a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, abból legalább 60 milliárd forint lenne a többletbevétel - érvel Angyal József. Az adószakértő szerint a levezetett számítás 2013-ra is jól alkalmazható, mivel a járulékplafon folyamatos emelkedése kiküszöböli a számításban az inflációs hatást.

Ha a jelenleg havi bruttó 660 ezer forintnál húzódó nyugdíjjárulék-plafon eltörlésével egyidejűleg jövőre megszűnne az évi 2 millió 424 ezer forint fölötti jövedelemrészt terhelő adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás), akkor csak a havi bruttó 1 millió forint fölötti jövedelműeknek növekednének összességében a terheik.