Pénzcentrum • 2025. december 28. 20:02
Az autóipar elektromos átállása jelentős fordulatot vett 2025-ben, ahogy a gyártók és a szabályozók egyaránt pragmatikusabb megközelítés felé mozdultak el. A korábban kizárólagosan elektromos jövőképet felváltotta egy rugalmasabb stratégia, amely nagyobb teret enged az átmeneti technológiáknak és a hibrid megoldásoknak - írta a Portfolio.
A klímacélok elérésében az elektromos autók kulcsszerepet játszanak, azonban az idei év egyértelműen rávilágított a tervek és a valóság közötti szakadékra. A 2020-2023 közötti időszakra jellemző elektromos offenzíva átalakulóban van: a hibrid technológiák előtérbe kerültek, a tisztán elektromos járművekre vonatkozó terveket visszavágták, a beruházásokat újragondolták, és a politikai döntéshozók is felismerték a szigorú szabályozás módosításának szükségességét.
A korábbi elképzelés szerint a gyártók fokozzák beruházásaikat, a szabályozás előmozdítja a piacot, a fogyasztók pedig követik ezt az irányt. A valóság azonban mást mutat: több kulcspiacon a kereslet elmaradt a várakozásoktól. A magas árak, az infrastruktúra hiányosságai, a növekvő villamosenergia-költségek, a támogatási rendszerek bizonytalansága és a kínai verseny együttesen rontották a kilátásokat.
Az ACEA adatai szerint 2025 január-novemberi időszakában az elektromos autók piaci részesedése az EU-ban mindössze 17 százalékot ért el, miközben az Unió klímacéljainak teljesítéséhez az átállás jelenlegi szakaszában 25 százalék körüli értékre lenne szükség. A piac tehát messze elmarad a szabályozói oldal által elképzelt pályától.
A gyártók ennek megfelelően átírták stratégiáikat, amelyekben több közös vonás figyelhető meg: csökkentették a tisztán elektromos járművekre fordított tőkeberuházásokat, rugalmasabb platformok és vegyes hajtások felé mozdultak el, növelték a hibrid és plug-in hibrid modellek számát, valamint átütemezték vagy törölték a modellekkel, autógyárakkal, akkumulátorgyárakkal és általánosan a zöldítéssel kapcsolatos céljaikat.
Az Egyesült Államokban a Ford látványosan visszalépett elektromos gyártási terveitől, több projektet törölt vagy elhalasztott, miután 5,5 milliárd dolláros veszteséget jelzett előre az EV-üzletágban. Decemberben közel 20 milliárd dolláros leírásról számolt be jövőbeli elektromos projektek törlése miatt, és felmondta az LG Energy Solutionnel kötött 6,5 milliárd dollár értékű akkumulátor-beszállítói szerződését.
A General Motors szintén rugalmasabb modellmixre váltott, több forrást allokálva a magasabb haszonkulcsú benzines terepjárókra és SUV-kra, miközben az elektromos járművek gyártását a lassabb kereslethez igazította. Júniusban 4 milliárd dolláros beruházást jelentett be három amerikai gyárba kifejezetten a benzines termelés felfuttatására, októberben pedig 1,6 milliárd dolláros egyszeri tételt könyvelt el az EV-stratégia átalakítása miatt.
Európában a Volkswagen-csoport a gyenge kereslet miatt visszafogta németországi elektromos járműgyártását, csökkentette befektetési keretét, és nagyobb hangsúlyt helyezett a hagyományos technológiákra. A Porsche látványosan visszavett elektromos terveiből, bejelentve, hogy termékkínálatát belső égésű modellekkel bővíti, a korábban tisztán elektromosnak szánt új SUV-ja pedig kezdetben csak belső égésű és plug-in hibrid változatban lesz elérhető.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Mercedes-Benz februárban a gyenge profitkilátásokra reagálva költségcsökkentést és erősebb fókuszt jelentett be a benzines és dízeles modellekre, közölve, hogy 2027-ig több belső égésű újdonságot (19) terveznek, mint tisztán elektromos modellt (17). A Stellantis szeptemberben elengedte a 2030-as, 100%-ban elektromos flottára vonatkozó célkitűzését, decemberben pedig az amerikai piacon is egyértelmű irányváltást jelzett a hibridek javára.
A japán és ázsiai gyártók sem maradtak ki a trendből. A Honda 30%-kal csökkentette 2030-ig tervezett elektrifikációs és szoftveres beruházási keretét, a Toyota lehűtötte korábbi EV-felfutási pályáját, a Nissan elállt egy tervezett 1,1 milliárd dolláros akkumulátorgyár-projekttől, a Subaru pedig felülvizsgálta 10 milliárd dolláros elektrifikációs beruházási tervét. A Kia több mint 20%-kal visszavágta 2030-as globális elektromos eladási célkitűzését.
A politikai döntéshozók is a lassabb átállás felé mozdultak el. Az Európai Bizottság márciusban hároméves átlagolást javasolt a 2025-ös CO₂-célok teljesítésére, decemberben pedig bemutatta a belső égésű motoros autók 2035-ös betiltásának lazítását, amely szerint 2021-hez képest nem 100%-kal, hanem 90%-kal kell csökkenteni a kibocsátást. Az Egyesült Államokban a Trump-adminisztráció bejelentette, hogy átírja az üzemanyag-fogyasztási előírásokat, és javaslatot tett a 2022-2031-es modellévekre vonatkozó szabályok lazítására.
Az idei év legfontosabb tanulsága, hogy bár az elektromos átállás iránya nem változott meg, a megvalósítás ütemét mostantól sokkal inkább a piaci realitások határozzák meg. A zöldátállás nem egyik pillanatról a másikra, hanem technológia-független módon, és erőteljesebben az átmeneti megoldásokra alapozva fog megvalósulni.