Rengetegen nem kérnek a hazai boltokból: itt jóval olcsóbb bevásárolni, már a magyar gazdaságra is kihat

Habár az itthoni fogyasztás komoly mértékben visszaesett, köszönhetően például a brutális inflációnak is, úgy tűnik, hogy sok magyar még mindig rendelkezik annyi tartalékkal a jövedelméből, amit külföldön tud elkölteni. Frissültek a KSH azon adatai, amely ezt tartja számon, és ebből elég komoly ugrást olvashatunk ki, ha a termékekre, szolgáltatásokra elköltött pénz mennyiségét vizsgáljuk.

A tavalyi utolsó negyedéves adatokból kiderül, hogy természetesen nem csak az elköltött pénz mennyisége, de az utak száma is megugrott, jellemzően persze a szomszédos országokba. Egyre több a határon túl munkát vállaló magyar, nőtt az üzleti utak száma is, az egyéb jellegű külföldi utak száma azonban kis csökkenést mutat az előző év azonos időszakával összehasonlítva. Szakértőket kértünk meg, hogy elemezzék az adatokat, főleg annak tekintetében, hogy mennyi pénz nem a magyar pénztárakba megy bele. Mi lesz így a GDP-vel?

Egyre többet költünk külföldön

Továbbra is a szomszédos országok, sorrendben Szlovákia, Románia, Ausztria és Szerbia a legnépszerűbb úti célok a magyarok számára. Ez is kiderült a KSH azon összesítéséből, melyet a napokban frissítettek, és nem csak ezzel foglalkozik, de azt is megmutatja, pontosan hány utat tettek a honfitársaink a tavalyi év utolsó három hónapjában, milyen célból, és ezeken az utakon mennyi pénzt költöttek összesen.

Mint az alábbi infografikán meg is mutatjuk, az utak száma egy kivétellel minden mért kategóriában növekedést mutat. Alaposan megugrott például a termékek és szolgáltatások vásárlására szánt kiruccanások száma, csökkent azonban a rokon, barát és ismerős látogatása az utak típusai közül.

A második infografikán azt mutatjuk meg, hogy melyik kategóriára ment el a legtöbb pénz. Itt jól látszik, hogy  a termékek és szolgáltatások vásárlásánál kiugró mértékben nőtt az elöltött pénz, 2022 utolsó negyedévéhez képest több mint a duplájára emelkedett az összeg (36-ról 78 milliárd forintra). Még durvább a különbség a "szórakozás, szabadidő és egészségmegőrzés" esetén, itt a tavalyelőtti év végi 99-ről 156 milliárd forintra ugrott az elköltött pénz mennyisége.

A felsőbb réteg egyre többet utazik

Felmerül a kérdés, hogy bár a fogyasztás újbóli emelkedése a gazdaság szempontjából örömteli, nem okoz-e gondot a magyar gazdaságnak, hogy az emberek a jövedelmükből erre fordítható összeget nem itthon, hanem külföldön költik el? Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy véli: nem lehet azon csodálkozni, hogy a hazai magas árak miatt a magyarok gyakran mennek külföldre vásárolni.

Mint minden esetben, úgy most is az ördög valószínűleg a részletekben rejlik. Egyrészt érdekes lenne látni, hogy a külföldi utazásban résztvevők miként oszlanak meg jövedelmi tizedenként. Vélhetően ugyanis állhat emögött némi összetételhatás is, miszerint csak a felsőbb rétegek költenek utazásra, ők viszont egyre többet. A másik fontos szempont, hogy itt nominális számokról beszélünk, amiből tehát nincs kiszűrve az árhatás. Mind itthon, mind külföldön emelkedett az árszínvonal, ami magával hozza azt is, hogy az utazások költsége és az utazásokkal kapcsolatban elköltött összegek az infláció miatt emelkednek

- mondta a Pénzcentrum kérdésére az elemző.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője azt tette hozzá, hogy az adatok csalókák is lehetnek. Az mindenesetre örömteli, hogy a koronavírus után folytatódik a helyreállás a kereskedelemben is. A magyarok azonban még óvatosak, és inkább rövidebb utakat vállalnak be.

Nominális értelemben a hazai kiskereskedelmi forgalom is nőtt, 2023 egészében 7,8%-kal, a negyedik negyedévben pedig éves szinten majdnem 20%-kal, de igaz, hogy ezek a növekedési ütemek így is alacsonyabbak, mint ahogy a külföldi költések nőttek. Külföldi utazások esetében folytatódott a COVID okozta sokk utáni helyreállás, ez okozza a kint töltött napok erőteljes emelkedését. De még így sem érjük el a 2019-es szintet. 2022-ben a kint töltött napok száma még 28%-kal alatta volt a 2019-es értéknek, 2023-ban 17%-kal nőtt a napok száma. A 2023-as utazási adatokból látszik, hogy a növekedés motorjai elsősorban a többnapos, szabadidős célú és a vásárlási célú utazások voltak. Az egynapos utazások száma  19%-kal, a többnaposoké 3,6%-kal bővült. A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogattak, az utazások mintegy kétharmada ebbe a három országba irányult. Vagyis azért az látszik, hogy a háztartásoknak a tavalyi év nehéz volt, ha mentek is turisztikai céllal külföldre, akkor is közeli országokba és rövidebb utakra

- mondta kérdésünkre az elemző.

Hiányozhat ez a pénz?

De mi lesz akkor, ha a tendencia folytatódik, és több százmilliárd forint folyik ki a magyarok kezéből külföldi boltokba vagy szolgáltatásokra? Virovácz Péter szerint összesen majdnem 400 milliárd forint az, amiről ebben az esetben szó van, amit ha itthon költöttünk volna el, az még a gazdaság teljesítményén is segíthetett volna a tavalyi év végén.

Minél erősebb az ilyen jellegű bevásárlóturizmus (vagyis a magyarok vásárlási célú kiutazása), az annál inkább rontja a külkereskedelmi egyenleget és a nettó exportot. Az itthon megkeresett jövedelmet, ha nagyobb arányban költik el a háztartások külföldön, az a nemzeti számlák szempontjából importnak minősül és a magasabb import fékezi a GDP-növekedést. Ha megnézzük, hogy a negyedik negyedévben nagyjából 400 milliárd forintról beszélünk, ami ilyen jellegű importot generált miközben ugyanebben az időszakban a háztartások hazai fogyasztási kiadása közel 9500 milliárd forint volt, akkor kalkulálhatunk egy hatást. A nominális GDP-ben, ha az import helyett belső kereslet lett volna, akkor ezzel a 400 milliárddal lenne magasabb a negyedik negyedévben a GDP. Értékben ez szűk 2 százalékos növekmény. Ezt azonban ár- és volumenhatásra nem tudjuk felbontani, csak sejthetjük, hogy azért nem csak az árak növekedése áll e mögött. Ebben az esetben pedig talán az év/év 0,0 százalékos (nyers) GDP-növekedés a negyedik negyedévben akár pozitív is lehetett volna

- mondta az ING vezető elemzője.

Trippon Mariann azonban úgy véli, hogy a GDP-re nincs komoly hatással az, hogy ennyi pénzt költünk el más országokban. A helyzet azonban legfeljebb akkor fog megváltozni, ha egy másik, igen jelentős tényező végre mérséklődik a magyar gazdaságban.

a tavalyi külföldi összes nominális költés csak 2%-a volt a hazai kiskereskedelmi forgalomnak (utóbbiban még a szolgáltatások sincsenek benne), vagyis nyilván nem ez reccsenti meg a GDP-t. Bevásárlás esetében nyilván adóbevételek szempontjából is jobb lenne, ha nem a határ túloldalán vennénk meg a sajtot, felvágottat, de ehhez azért sok minden kellene. Nem véletlen, hogy mi is sokat beszélünk a világbajnok ÁFA árszintet emelő hatásáról, az élelmiszeripar hatékonysági problémáiról, különadók negatív hatásairól

- zárta gondolatait Trippon Mariann.