Kökemény drágulás sújtja idén az időseket: válságos helyzetben a magyar nyugdíjasok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022. januári statisztikái szerint a fogyasztói árak átlag 7,9 százalékkal nőttek az az előző évhez képest, ami 15 éves csúcsdrágulásnak számít. Ez az infláció további gyorsulását jelenti a decemberi (és novemberi) 7,4 százalékoshoz képest.

A drágulás üteme egyébként nyár óta gyorsul. Októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6 százalékon állt.)

Ez persze még csak a jéghegy csúcsa. Számos termék és szolgáltatás ára emelkedett az átlagos éves drágulást jóval meghaladó mértékben. A KSH havi rendszerességgel közzétett, közel 180 terméket és szolgáltatást felölelő listája szerint a legjobban dráguló termékek és szolgáltatások ára erre a hónapra vetítve is az átlagos emelkedés sokszorosával nőtt. Ha megnézzük a csúcsdráguló termékek adatait, azt láthatjuk, hogy a 10 legjobban dráguló termék közül a legkisebb drágulás is 24 százalékos volt.

A statisztikákból jól látszik, hogy az egy év alatt 5 legjobban dráguló termék közül három is beletartozik a februárban induló árstopba. Januárra például a napraforgó-étolaj 36 százalékkal került többe, mint 2021-ben, de 34 százalékkal drágult a liszti is, és 27-27 százalékkal a csirkemell és az akácméz is.

Ezeken felül összesen további 8 olyan termék volt, aminek az ára 24 százalékkal emelkedett egyetlen év leforgása alatt. Ide sorolhatók az üzemanyagok, a konyhaasztal, a margarin, a tejföl, de a trappista sajt, a csirkecomb és a falburkoló csempe is. A csúcsdráguló termékeken túl egyébként további 9 terméket találtunk a KSH hivatalos listáján, aminek az átlagára egy év alatt legalább 20 százalékkal emelkedett. Olyan termékek szerepelnek itt, mint a kései burgonya, a 2,8-as UHT tej, a félbarna kenyér, a hamburger vagy éppen a zsemle.

A drágulás (az év végi stagnálás után) egy hónap alatt is nagymértékű volt.

A fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal nőttek decemberhez képest. Az élelmiszerek 3,0, ezen belül az étolaj 8,6, a liszt 7,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 6,9, a kávé 6,5, a sajt 5,8, a baromfihús 5,0, a száraztészta 4,4, a tej 3,6, a péksütemények 3,5, a cukor 3,4 százalékkal lett drágább.

A szeszes italok, dohányáruk ára 1,2, ezen belül a szeszes italoké 2,3 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,0, ezen belül a használt személygépkocsik 1,6, az újak pedig 1,3 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás díja 3,3, az autópálya, gépkocsikölcsönzés, parkolás díja – az autópályadíjak emelésének hatására – 2,8 százalékkal nőtt.

A nyugdíjasok élete egyre drágább

Hogy az élelmiszer drágulás mennyire érinti az adott társadalmi csoportokat, leginkább attól függ, hogy azok általában milyen termékeket vesznek és mekkora mennyiségben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján – általában - a nyugdíjasok és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké. (Az utóbbi pár hónapban egyébként szokatlan módon ennek pont az ellenkezője jellemző.)

Ez azért lehet, mert az elszabaduló élelmiszerárak rájuk vannak a legnagyobb hatással, hiszen bevételük, illetve juttatásuk jelentősebb részét költik el ezekre, mint a jobb módú rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelők. Most viszont (többek között a benzin drágulása miatt) a különbség hónapok óta ellenkező irányú. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyugdíjasok és kispénzűek ne nyögnének a válság hatásai alatt.

A szokásos tendencia egyébként március óta fordult meg, amikor a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban már a nyugdíjasok javára billent: 3,4 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes.

A trend azóta is kitart és a különbség januárban is az előző hónapokéhoz hasonlóan alakult. Mindenki helyzete rossz maradt, de a nyugdíjasoké számszerűen még mindig jobb. Az általános infláció 7,9 a nyugdíjas fogyasztóiár index pedig 7,4 százalékos volt.

Az élelmiszerek átlagosan 10,1 százalékkal, azaz az általános inflációt jóval  meghaladó mértékben drágultak. Az időseknek rossz hír, hogy az árdrágulás ráadásul a nyugdíjasokra vetítve már magasabb, 10,3 százalékos, mint a teljes lakosságra vetítve.

Az alacsony jövedelmű háztartások körében pedig a drágulás még ennél is brutálisabb ütemű, 10,4 százalékos volt. Azaz az össztársadalomra vonatkozónál áremelkedést 0,3, a nyugdíjasokra vonatkozónál 0,1 százalékkal magasabb mértékű

Januárban tehát hosszú idő óta ismét jobban sújtotta a nyugdíjasokat az élelmiszerárak drágulása, mint a társadalom egészét. Ezen felül nyilván egy 160 ezer forint körüli nyugdíjból nehezebb kijönni a hó végén, mint mondjuk egy átlagos munkabérből.

Ezért is érdemes megnézni pár alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj a járvány negyedik hullámának közepén, mint egy évvel ezelőtt.

Havi összevetésben többre elég a magyarok nyugdíja

A pandémia előtt csak nosztalgikus panaszkodásnak hathatott, hogy 5-10 éve mennyivel többet ért a magyarok nyugdíja. A járvány által hozott gazdasági helyzetben viszont kezd egyre inkább a realitássá válni.

Hogy erről számszerűen meg tudjunk bizonyosodni, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, sertéshúsban és egyéb termékekben. mérve.

Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj. Mint ismeretes, tavaly novemberben 1,2 százalékos, majd januárban 3 százalékos nyugdíjkorrekció történt, így 2022 első hónapjában már 162 600 forintos átlagnyugdíjjal számolhatunk.

Grafikonunkon ábrázoltuk, a korábbi hónapokkal és évekkel összevetve mennyire futja az egyes élelmiszerekből. Ahogy az ábrán is látszik, a zsemle azon kevesek közé tartozik ezek közül, amiben mérve jobban élnek a nyugdíjasok idén januárban, mint egy hónappal korábban. 

A nyugdíjkorrekciónak hála, hiába az újabb drágulás, 1612-vel futotta több zsemlére, mint 2021 utolsó hónapjában.

A tojásindex ősz eleje óta tartó romlása a novemberi nyugdíjemelés után megállni látszott, és bár decemberben volt egy enyhe visszaesés, januárban ismét elindult a pozitív irányba. Ennek hála az hónaphoz képest 52 darabbal több tojásra futotta az év első hónapjában egy átlagos nyugdíjból.

A tej drágulását literre pontosan kiegyenlítette az újabb nyugdíjemelés, így januárban az előző hónaphoz képest stagnált a tejindex.

A szakértők régóta rebesgetik, hogy a húsárak hamarosan az egekbe szöktek volna, januárban viszont a sertéshús index a nyugdíjemelésnek hála még stagnált, az árstop miatt pedig februártól tovább javulhat. A bontott csirke drágulását viszont nem sikerült kompenzálni, így az újabb emelés ellenére 7 kilóval kevesebbre futotta belőle egy átlag nyugdíjból, mint az előző év utolsó hónapjában.

A párizsi index 3,6 százalékkal javult. Ez 3 kilóval több párizsit jelent ,és ezzel a párizsi index egyre közelebb jár a válság előtti évek átlagához. 2019-ben mindössze egy, 2018-ben két, 2017-ben pedig 3 kilóval futotta többre egy átlagos nyugdíjból.

A burgonyaindex is javult decemberhez képest. 9 kilóval futotta több krumplira januárban, mint az előző hónapban. Ezzel viszont még mindig 71 kilóval kevesebb krumplira tellett, mint 2021 januárban, hála a krumpli brutális mértékű drágulásának. A cukorindex pedig egyenesen esésnek indult, 3 kilóval kevesebb cukorra futotta januárban, mint az előző hónapban.

A lisztindex folytatta a meredek esést. 36 kilóval kevesebbre futotta belőle januárban, mint az előző hónapban.

Az almaárak egyelőre maradtak a tavalyi árszint körül. A magasabb átlagnyugdíjnak hála azért így is 5 kilóval többre futotta, mint decemberben. Azért remélhető, hogy hamarosan az árak konszolidációja is elindul.

Éves összevetésben azért a kép jóval árnyaltabb. Ahogy ábráinkon is látszik, számos élelmiszer árát tekintve nem sikerült teljesen kompenzálni a nyugdíjak elértéktelenedését. Sok dolog van viszont, aminek esetében az éves drágulás mértéke is elmaradt a nyugdíjemelés mértékétől.

Zsemléből például 1315 darabbal, 26 százalékkal többre futotta, mint tavaly januárban.

A párizsi is jóval megfizethetőbb volt idén. Ebből 7,5 kilóval, 9,6 százalékkal jött ki több egy átlagos nyugdíjból, mint egy évvel korábban. Sertéshúsból is éppen 9,6 százalékkal, 9 kilóval futotta többre, mint tavaly. 

A vizsgált termékek közül ezeken kívül az alma lett megfizethetőbb tavaly óta. A gyümölcsből 70 kilóval, 21 százaléknyival futotta most többre. Volt viszont több olyan alapélelmiszer is, amiből a többszöri nyugdíjemelés ellenére is kevesebbre futotta.

2 százalékkal futotta kevesebbre tavaly decemberben, mint a 2020-as év azonos hónapjában. A liszt index ennél jóval nagyobb mértékben romlott. 82 kilóval kevesebb jött ki belőle egy átlagos nyugdíjból. Ez nem kevesebb, mint 11 százalékos visszaesést jelent.

A nyugdíjemelés ellenére romlásnak indult még a cukorindex is, ami 2,25 százalékos változást produkált az előző évhez képest. És a burgonya, amiből 12 százalékkal futotta kevesebbre.

Ilyen a tojásindex, ami 86 kilós, 2,5 kilós esést produkált tavaly január óta. Ennél valamivel nagyobb mértékben esett a tejindex. 2,8 százalékos tehéntejből ugyanis 37,4 kilóval, 6,5 százalékkal futotta többre, mint a tavalyi év első hónapjában.

A liszt esetében ennél sokkal nagyobb volt az esés. A brutális drágulás miatt ebből 146 kilóval, 17 százalékkal kevesebb jött ki egy átlagos idős ellátmányából.

De a nyugdíjemelés ütemét túldráguló élelmiszerek listájának itt még nincs vége. Kristálycukorból 16,5 kilóval (2,8 százalékkal), bontott csirkéből pedig 10,5 kilóval (5 százalékkal) futotta kevesebbre, mint 2021 januárjában. Burgonyából pedig 71 kilóval, 10,5 százalékkal jött ki kevesebb egy átlagos nyugdíjból, mint az előző év első hónapjában.