Egyre több kisvállalkozás kaszál itthon: így csinálják

A hazai kis-és középvállalkozások (kkv) jelenleg nincsenek egyszerű helyzetben, ugyanis még mindig vannak, akik a válság következményeit nyögik. Ugyanakkor elmondható, hogy a kisvállalkozások nagyobb része fejlődő gazdasági helyzetről számol be, és sikerre tudja vinni üzleti elképzeléseit. Szakértők szerint az utóbbi időben felértékelődött a kkv-k és azon belül a kisebb vállalkozások gazdasági szerepe, ami annak köszönhető, hogy az ország jövedelemtermelésében, a munkahelyteremtésben és a beruházásokban is fontos szerepet játszanak. A legfrissebb kutatások alapján pedig a kisvállalkozások nagy része a jövőt illetően is hasonlóan optimista.

A magyar kisvállalatok legnagyobb része a szolgáltatóiparban dolgozik: a legkisebb vállalatok esetében 100-ból 63 cégnek ez a tevékenységi köre. Ugyanakkor - mint az a CIB Bank 2016-os kutatásából kiderül - sokan működnek a kereskedelemben is. Általánosságban elmondható, hogy az árbevétel növekedésével egyre csökken a szolgáltatóipar súlya, és egyre több olyan céget találunk, amelyik kereskedelemben vagy valamely termelői ágazatban tevékenykedik.

Annak érdekében, hogy tisztább képet kaphassunk a hazai KKV-k helyzetéről, megnéztük, milyen a jelenlegi piaci környezet, és mik a jövőbeli kilátások.

Állandó vevőkör, kevés import-export

A hazai kisvállalatok nagyobb része főképp helyi piacra termel, kevés az export-import tevékenységgel is foglalkozó vállalat. Emellett a legtöbben jellemzően kevés, viszonylag állandó ügyfélkörrel dolgoznak.

Ezek szerint a 0-300 millió forint árbevételű vállalkozások nagyobb része, egészen pontosan 60 százaléka helyi piacra (is) termel, a települést illetve környékét szolgálja ki. Negyedük régiós, harmaduk pedig országos piacra (is) dolgozik. A nemzetközi piacon e szegmensnek csak egy szűk ötöde (18 százalék) van jelen. Ezekre a vállalkozásokra általánosságában nem jellemző az import-export tevékenység, 81 százalékuk egyáltalán nem folytat ilyet.Emellett a többség (53 százalék) kevés ügyfelet, vagy vevőt szolgál ki és viszonylag állandó vevőkörrel rendelkezik. További 43 százalékuk változatos, nagy létszámú vevőkörrel bír, míg mindössze 3 százalékuk dolgozik egyetlen vevőnek dedikáltan.

A foglalkoztatottak létszáma sem változott számottevően az utóbbi időben, 83 százalékuk esetében a létszám stagnál vagy ingadozik. Ennek ellenére szakértők egyetértenek abban, hogy bár az átlagos magyar KKV jellemzően kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, a magas darabszám miatt ugyanakkor jelentős a foglalkoztatási hatása.

Növekvő pályán a hazai kisvállalatok?

Az itthoni kisvállaltok nincsenek egyszerű helyzetben, hiszen sokan még mindig nem heverték ki a válság következményeit. Ráadásul a piacot főképp a nagyvállalatok és a multik uralják.

Ahhoz, hogy egy cég fenn tudjon maradni, és nyereséges lehessen, egyrészt élnie kell a rendelkezésére álló piaci, valamint kedvezményes adózási és forráslehetőségekkel, másrészt - még ha ehhez profilváltásra is van szükség - a piaci elvárásokhoz kell igazodnia. Azok, akik erre nem képesek, nagyon nehezen fognak tudni fennmaradni. Sokan vannak, akik tőke- és forráshiány miatt, illetve a nemzetközi terjeszkedéshez elengedhetetlen nyelvtudás nélkül a fenntartásukért küzdenek - vélik a szakértők.

Ugyanakkor a kisvállalkozások nagyobb része sikerre tudja vinni üzleti elképzeléseit: a vállalkozások harmada javuló gazdasági helyzetről számol be, 65 százalékuk pedig mérsékelten nyereséges. A 100 millió forint alatti szegmensben a vállalkozásoknak csupán az ötöde van jelenleg csökkenő pályán.

Milyen tényezők állnak a növekedés mögött?

A vizsgált vállalkozások számára az élénkülő piaci kereslet a leggyakoribb növekedési tényező, a 0-300 millió forintos árbevételű cégeknél 32 százalék említette a nyereség okaként a piaci keresletnövekedést. Emellett az új termékek bevezetése, illetve a piacbővítés és a működési hatékonyság növelése is fontos tényező volt (20-22 százalék).

Kisebb szerepe volt az értékesítés fejlesztésének (pl. online csatorna) és a reklámnak (11-12 százalék). Sikeres beruházásokra pedig az érintett cégek közel tizede hivatkozott.

A pozitívumok mellett azonban olyan tényezők is vannak, amik inkább hátráltatják a kisvállalkozásokat a fejlődésben. A növekedését akadályozó tényezők feltérképezéséről készült felmérésekben a vállalkozások legtöbbször a magas adó- és társadalombiztosítási terheket, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát, valamint a bonyolult adminisztrációt, az erős és néha tisztességtelen versenyt, illetve az információszerzés nehézségét említették. Ezen felül a nem kielégítő keresletet is sokan felhozták negatív tényezőként.

A többség optimistán áll a jövőhöz

A kisvállalatok többsége a nehézségek ellenére is optimistán áll a jövőhöz, leginkább a versenyhelyzetben, a vállalat pénzügyeinek alakulásával, illetve a munkaerővel kapcsolatban számítanak javulásra.

A 0-300 millió forint árbevételű vállalkozások 3 százaléka jelentős, 43 százaléka mérsékelt fejlődést, míg további 39 százalékuk stagnálást jelez előre. Csökkenéssel csupán minden kilencedik vállalkozás számol.

Érdekes, hogy a 0-100 millió forintos szegmenshez képest a 101-300 millió forintos árbevételű vállalatok még optimistábbak: ők ugyanis magasabb arányban gondolják úgy, hogy mérsékelten (56 százalék) vagy dinamikusan (6 százalék) fognak tudni fejlődni a következő két évben. Még pozitívabban látják helyzetüket és kilátásaikat a magasabb, 301-500 millió forintos árbevételű vállalkozások: itt közel 10 százalék gondolja úgy, hogy dinamikus fejlődést fog produkálni, csökkenéssel pedig nem is számolnak. Általánosságban megállapítható, hogy a magasabb árbevételű szegmensek vállalatai (100-300 millió forint és 301-500 millió forint) stabilabb működésről és nagyobb mértékű fejlődésről számoltak be.