Kis cég, nagy gond: hitelképtelen egymillió ember munkáltatója

Nincs már lejjebb és megindulhat a fellendülés a kkv-hitelezésben? A cégek bizakodnak. A legkisebbek is bővülő hitellehetőségekkel számolnak a következő időszakban, annak ellenére, hogy nem őket kényeztették el a bankok az elmúlt néhány évben, legnehezebb ugyanis az 50 millió forint éves árbevétel alatti szektornak hitelhez jutnia.

Az évtized elejétől kezdődő, 2008-ig egyre bővülő hitelezési aktivitást és egyre inkább lazuló hitelezési politikát a válság teljesen visszavágta. Közel három évvel azelőtti állapotára süllyedt vissza a hitelkihelyezés, tavaly sem közelítette meg a 2007-es szintet. 2010-ben viszont már csak a legkisebbeknek nyújtott hitelek állománya mutatott csökkenést. Az alábbi táblázat az elmúlt évek hitelkihelyezéseit mutatja.

A gazdaságilag erősebb, nagyobb éves árbevételt elérő cégek irányába hamarabb nyitottak a bankok. A tavalyi évben már a 2008-as csúcs fölött kaptak hitelt, az 1 484 milliárd forintos kihelyezés 100 milliárddal múlja felül az akkori rekord számokat. Úgy látszik a fűnyíró elvet követő bankoktól elszivárgó stabil, tartósan jól teljesítő vállalatokat gyorsan megtalálják más pénzintézetek, melyek kedvük szerint válogathatnak a piacról. Ebben a folyamatban is bíznak a még most is talpon lévő vállalkozások, melyek a gazdasági nehézségek ellenére is megőrizték nyereségességüket. A hitelezés stabilizációját még érzékelik a kisvállalkozások is, ahol ugyancsak javulás tapasztalható. A mikrovállalkozásoknak azonban még várniuk kell, ebben a szegmensben messze a 2008-as szint alatt van a hitelezési kedv. Ezek a cégek a szigorodó banki hitelezési politikáknak csak nehezen tudnak megfelelni, sokan csak helyi szinten juthatnak forráshoz. Viszont a takarékszövetkezetek lehetőségei is egyre szűkösebbek, részben a végtörlesztés következtében dráguló források, részben a tőkehiány miatt.

A mikroszektorra jutó éves 700 milliárd forinton 516 ezer vállalkozás osztozik, ami a számosságát tekintve a teljes kkv-szektor 94,2 százaléka. A maradék 31 ezer vállalatnak jut a nagyobb rész, 2 500 milliárd forintos banki forrás, ami csak kis mértékben marad el a 2008-as csúcstól.

Miért pont a kicsik?

A banki források alig 28 százalékához jut hozzá a legkisebb vállalkozási szektor, amely munkateremtési szempontból átlag felett teljesít. A legkisebb vállalkozások Magyarország legnagyobb munkáltatói összeségében, még a hiteléhség kellős közepén is, mégsem jut nekik forrás. Talán épp a forráshiány miatt teljesít gazdasági teljesítmény tekintetében az európai átlag alatt.

Miért ilyen gyengék forrásgyűjtésben ezek a vállalkozások? A helyi viszonyokat kevésbé ismerő "nagy" bankok nem szívesen finanszíroznak olyan vállalkozásokat, melyek nem rendelkeznek kecsegtető pénzügyi beszámolóval és nem képesek elfogadható üzleti tervet készíteni.

A gazdasági szektort sújtó körbetartozások és a devizahitelek terhe is inkább a kisebb vállalkozásokat érintette érzékenyen. Ha forráshoz is jut egy vállalat, gyakorta kénytelen vevői tartozás után maradó lyukakat betömködni vele. A devizahitelek kockázataira is kevésbé voltak felkészülve, nem számoltak a megnövekvő törlesztőrészletekkel, ráadásul sokszor a tulajdonosok még saját lakásukért is aggódhatnak, melyeket fedezetként adtak vállalkozói hiteleikhez.

Borúra derű!

Nem olyan borúlátóak a kisvállalkozások sem, mint amennyire a számokból ki tudnánk azt olvasni. Az MNB hitelezési felmérése keretében a vállalkozások túlnyomó többsége úgy véli, több hitelhez juthat a következő időszakban.

A hitelezési politikájában szigorító és enyhítő hitelintézetek aránya
Forrás: MNB

Az optimizmus elsődleges oka a pozitív gazdasági kilátásokban keresendő, a legtöbben abban bíznak, hogy ennél lejjebb már nem lehet jutni. A gazdasági szereplők bíznak továbbá abban is, hogy a piacszerzésben érdekelt bankok hitelezése beindulhat. A hitelkihelyezési hajlandóság nem romlott tovább az utolsó negyedévben, a 2011 végi kilátások még növekedést is mutatnak. Árnyalja az itt felvázolt képet az, hogy a vállalkozások többsége, legalábbis a GKI tanulmánya szerint a gazdasági környezet romlására számít a következő időszakban.

A lakossági fronton most zajló változások viszont további tőkehelyzetben bekövetkező romlást és forrásköltség növekedést okoznak a bankok számára, melyek mind lényegesen visszavethetik a vállalati hitelezést is. Azon hitelintézeteknél lehet ez kevésbé érezhető, melyek kisebb lakossági devizahitel állománnyal rendelkeznek.

A vállalkozásoknak fel kell készülniük a versenyre; a hitelintézetek olyan vállalatok közül szemezgethetnek, melyek nemcsak megfelelő jövedelmet termelnek, de a menedzsmentjük is a leginkább felkészült. Ehhez szakértők állítása szerint nagyobb pénzügyi tudatosság, proaktivitás szükséges, pont akképpen, ahogyan a nagyok is csinálják. Kijelenthető, kihívásokkal teli út áll a mikro- és kisvállalkozások előtt.