Egyre többen próbálnak potyázni: tízmilliókat csengettek a bliccelők a MÁV-nak, Volánnak

Bár a koronavírus a hagyományos értékesítés felé terelte az embereket, a járvány végeztével már inkább a digitális jegyeladásé a főszerep. Bár sokan vesznek jegyet vagy bérletet, az érvényes okmányok nélkül utazók aránya továbbra is magas, bár a pontos számukat csak becsülni lehet. A lebukásokból eredő pótdíjazások ugyanakkor rendkívül jövedelmezők a közlekedési vállalatok számára, hiszen azok mára szinte önálló üzletággá nőtték ki magukat.

Minden negyedik jegyet digitális csatornán adnak el

A járvány sújtotta évben, 2020-ban, a menetdíjból származó összbevételünk minden negyedik forintja a személyes értékesítési pontoktól származott. Ez az arány viszont 2023-ra körülbelül 20 százalékra csökkent. A jegy- és bérletautomatáknál 2020 és 2022 között nem tapasztaltunk jelentős változást, a bevételek mintegy 56-60 százalékát könyvelhettük el ezen az értékesítési csatornán, ám 2023. augusztus végére ez az adat 52 százalékra esett vissza

– derült ki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) lapunknak küldött tájékoztatásából.

A közlekedési vállalat szerint az automatás vásárlások több mint a háromnegyedét ma bankkártyával végzik az utazók, ami jelentős növekedést jelent. Amíg ugyanis négy évvel ezelőtt még a vásárlók fele használta a bankkártyáját ilyen célra, addig idénre ez az arány 78 százalékot jelentett. Ezzel párhuzamosan az online értékesítések száma is folyamatosan növekszik: 2020-ban az összértékesítéseknek csupán az 5 százalékát tette ki ez a vásárlási forma, a BudapestGO alkalmazás bevezetése óta viszont 24 százalékra nőtt.

Az utazók körében a legnépszerűbb terméknek a teljes árú havibérlet mutatkozott, de kelendő volt a vonaljegy és a gyűjtőjegy is. Ez a három termék 2023. augusztusáig a menetdíjbevételek több mint 60 százalékát tette ki, ám a BKK adatai alapján a tavalyi évben is komoly arányt képviseltek.

Vonaljegyből 2022-ben összesen 19 millió darabot értékesítettek 5,2 milliárd forint értékben, gyűjtőjegyből 2 millió darabot adtak el 5 milliárd forintért, míg havi bérletből 3,2 millió fogyott, ami 24,2 milliárd forint bevételt jelentett a cég számára. A közösségi közlekedést használók 2023 nyarán már minden negyedik teljes árú bérletet digitálisan vásároltak meg, ám az eseti utazásokhoz használt vonaljegyeknél is tarolt a digitális vásárlás aránya (40 százalék).

Mindeközben a BKK azt nem tudta megmondani, hogy a jegy és bérlet nélkül utazók összesen mennyien lehetnek, ám tapasztalataik szerint az elmúlt három év intézkedései hozzájárultak a számuk visszaszorításához. 

Tízmilliókat szedhettek be eddig pótdíjakból

2019 után közel harmadával esett vissza, ám a világjárvány múlásával újra növekvő tendenciát mutatott a vasúti utazáshoz szükséges jegyértékesítés, 2022-ben pedig már túl is szárnyalta az utolsó teljes értékű év adatait

- közölte kérdésünkre a MÁV. Az értékesítés csatornáit tekintve a pénztári vásárlások száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, a 2019-es 52 százalékról tavalyra 38 százalékra esett vissza, a jegyautomatás vásárlásoké pedig enyhén emelkedett, így 14-ről 18 százalékra nőtt. Az online felületeken való értékesítés mindeközben valósággal kilőtt, ma már az utasoknak több mint harmada választja a jegyvásárláshoz a digitális platformokat.

A MÁV-START által legtöbbet eladott terméktípusnak az elmúlt időszakban a teljesárú menetjegy mutatkozott, de közkedveltek a különböző bérletek mellett a START Klub kártyához váltott 50 százalékos kedvezményű menetjegyek, az Okosjegyek vagy éppen a 26 éven aluliak és családosok számára váltható kedvezményes menetjegyek is.

A vasúttársaság válaszában kifejtette, az idei első félévben közel 13 ezer bizonyított jegy nélküli vasúti utazás történt, míg 2022-ben összesen 19 301 esetben szabtak ki büntetést a jegyvizsgálók a bliccelők részére, ami 17,5 százalékkal volt magasabb arány az egy évvel korábbinál, amikor közel 16,5 ezer alkalommal buktak le a jegy nélkül utazók.

A MÁV szerint a büntetések többsége menetjegy hiánya miatt keletkezik. A jegy nélkül utazók jellemzően nem trükköznek, egyszerűen kivárják, amíg a jegyvizsgálatnál sorra kerülnek, ahol értelemszerűen kiderül a hiányosság.

A MÁV válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a bliccelő utasok menetjegyüket csak emelt összegű pótdíj megfizetése mellett pótolhatják, melynek összege a vonaton 2600, míg utólagosan fizetve 8000 forint. Amennyiben a bliccelő a bírságot nem fizeti meg 30 napon belül, úgy már 12 000 forintos pótdíjat kell fizetnie, és a követelés kezelési- és postaköltséggel, illetve adott esetben késedelmi kamattal is növekszik.

Ebből nem nehéz kiszámolni, hogy pótdíjazásból idén eddig (a legkisebb, 2600 forintos büntetési tétellel számolva) legkevesebb 33,8 millió forint ütötte a vasúttársaság markát, míg tavaly minimum 50,18 millió, 2021-ben pedig legkevesebb 42,9 millió forint plusz bevételt jelentettek a MÁV-nak a bliccelők. És persze feltételezhetően nem mindenkit a legkisebb kiszabható összegre vágtak meg a kalauzok.

A vasúttársaság végül felhívta a figyelmet arra is, hogy az elsődleges céljuk nem a büntetések számának növelése, hanem a jegyváltás fontosságára való figyelemfelhívás. Ennek érdekében folyamatos fejlesztésekkel segítik az utasokat, hogy a lehető legkönnyebben jussanak menetjegyükhöz. Ezek mellett a széleskörű kedvezményrendszer segítségével is arra törekszenek, hogy növekedjen az érvényes menetjeggyel, illetve bérlettel utazók száma.

Buszokon nem divat bliccelni, mégis megpróbálják

A Pénzcentrum a jegy- és bérletértékesítések kapcsán megkereste a Volánbusz Zrt.-t is. A közlekedési szolgáltató szűkszavú válaszában kifejtette, az elmúlt évben 186 ezer járat ellenőrzése során mintegy 12,5 ezer esetben, azaz az ellenőrzések 6,7 százalékában szabtak ki pótdíjat az ellenőrök,

ami legkevesebb 31,2 millió forint pótdíjbevételhez juttatta a busztársaságot.

A helyközi járatok esetében ritkán fordul elő menetjegy nélkül történő utazás, mivel elsőajtós felszállási rend van érvényben. Az érvényes jegy nélküli utazás jellemzően azon helyi járatokon tapasztalható, ahol nincs bevezetve első ajtós felszállási rend. A pótdíjazások legnagyobb részét az alábbi esetek adják:

• kedvezmény nem megfelelő igénybevétele,
• kedvezményre szóló dokumentumok érvénytelensége,
• a megváltott menetjegy viszonylatán történő túlutazás,
• lejárt bérletszelvénnyel utazás,
• helyi járatokon, kezeletlen menetjeggyel történő utazás.

A Volán leszögezte, az elérhető díjtermékek körét, és azok árát az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint megrendelő határozza meg. A jegyek és bérletek árát szintén az általuk meghatározott kedvezmények befolyásolják, melyek jogszabályban meghatározott feltételek alapján vehetők igénybe az arra jogosultak számára. Az ország- és vármegyebérletek megjelenése egyértelműen pozitív hatást hozott az értékesítésben, a már kétmilliós darabszám felett járó eladási adatokból látszik, hogy az utasok körében ezek a bérletek egyre népszerűbbek – fűzték hozzá.

Címlapi kép: MÁV-START Zrt.