Szongáriai cselőpók: mekkorára nő, veszélyes a szongáriai cselőpók csípése?

Tudd meg, milyen állat a szongáriai cselőpók, hol található a szongáriai cselőpók élőhelye, milyen szongáriai cselőpók lyuk keresése ajánlott (vagy épp ellenkezőleg, nem ajánlott), ha ennek a különleges póknak szeretnénk felkutatni a lakhelyét. Mekkorára nő meg a szongáriai cselőpók, a szongáriai cselőpók hogy néz ki (szongáriai cselőpók képek alapján felismerhető?) és mennyire veszélyes a szongáriai cselőpók csípés? Lapulnak még más óriáspókok, mérges élőlények is a magyar erdőkben, mezőkön?

Veszélyes állatok Magyarországon

Sokakban merült már fel a kérdés, hogy élnek-e veszélyes állatok Magyarországon, hiszen annyi különösen erős mérgű élőlényről hallani mind a szárazföldek, mind az óceánok világában. Nos, a kérdésre a válaszunk: igen, itthon is vannak veszélyes, mérges élőlények, azonban sokkal-sokkal kisebb fajta- és egyedszámban, mint például a trópusi vidékeken, Afrika szívében vagy éppen Ausztráliában. A mérsékelt övezetben csak nagyon ritkán találkozhatunk halálos mérgű élőlénnyel, az itteni állatok marása többnyire csak akkor végzetes, ha a mérgük allergiás reakciót vált ki a megmart embernél (a pókok csípése nem okoz anafilaxiát!).

A hazai veszélyes állatok közé soroljuk a keresztesviperát (ritkán támad, van ellenméreg, marása veszélyes, de ritkán halálos) és a rákosi viperát (szintén nagyon ritkán mar, van ellenméreg), azonban egyik hazai kígyónk sem sorolható az igazán veszélyes élőlények közé. A vadak között a magyar erdőkben veszélyt jelenthetnek a vaddisznók (különösen a kismalacokat védelmező kocák) és a rókák az általuk aránylag gyakran hordozott veszettség miatt.

A fentiekkel ellentétben bárki számára valós veszélyt hordoznak azonban az allergizáló csípésű méhek és darazsak, különösen a veszélyes dózist fullánkjában hordozó lódarázs, aminek a támadása viszont könnyen halálos kimenetelű lehet. Szintén veszélyes állat Magyarországon a kullancs, a szervezetében hordozott vírusok és baktériumok miatt, illetve kellemetlen lehet a hangyák csípése is. A veszélyes pókok közé tartozik a szongáriai cselőpók, a pokoli cselőpók, illetve a dajkapók – csípésük ereje felér a lódarázséval -, ritkán fordul elő, de a búvárpók csípése is fájdalmas.

Magyarország legnagyobb termetű pókja a szongáriai cselőpók

Magyarország területén a szongáriai cselőpók a legnagyobb termetű pókfajta: a nőstények testhossza 4-4,5 centiméter, viszont lábaik fesztávolságával együtt meghaladhatják akár a 10 centimétert is. A szongáriai cselőpók hím egyedei ennél jelentősen kisebbek testük „csak” 2-2,5 cm, éppen ezért kevésbé feltűnőek, mint a szongáriai cselőpók nőstény példányai. A szongáriai cselőpók rendszertanilag a pókszabásúak osztályába tartozik (ne felejtsük el, hogy a pókok nem rovarok!), maga a szongáriai cselőpók pedig a farkaspókfélék közé tartozik. Közeli, nála kisebb termetű rokona a fentiekben említett pokoli cselőpók.

Habár a szongáriai cselőpók nem szerepel a vöröslistán, egy védett állatfajról van szó, eszmei értéke 5.000 Ft. A természetben a szongáriai cselőpók mérete ellenére is nehezen fellehető faj, viszont bizonyos esetekben találkozhatunk vele a cselőpók természetes élőhelyén található kertekben, de ritkán a melléképületekbe, házakba is betévedhetnek. A szongáriai cselőpók „a mi madárpókunk” (ezt az elnevezést még 1931-ben ragasztotta rá Kolosváry Gábor zoológus), amit impozáns mérete miatt, akik nem ismerik a fajt, valóban könnyen madárpóknak nézhetik (azért azonban jelentősen kisebb termetű pókról van szó).

Szongáriai cselőpók képek: hogy néz ki a szongáriai cselőpók?

A szongáriai cselőpók nem csak impozáns mérete miatt emlékezetes pókfaj: világos- vagy sötétbarna csáprágói is hatalmasok, maga a pók viszont egyszerű szürkésbarna színű, ritkábban narancsbarna árnyalatban is fellelhető (rágói is lehetnek narancssárgák). A cselőpók tora márványos mintázatú, a potrohán harántvonalas rajzolatok találhatók, lábai szőrösek. A szongáriai cselőpók nappal és éjjel is aktív, a párzási időszakban a hím kóborolva keresi a nőstények üregeit (egyébként a párzás után el is pusztulnak).

A szongáriai cselőpók élőhelye, életmódja

A szongáriai cselőpók leginkább a szikes pusztákat, a kötött homoktalajokat kedveli, éppen ezért az Alföld szikes, homokos vidékein kell keresnünk, tipikusan a Kiskunságban, Hortobágyon. A szongáriai cselőpók a sztyeppékről származik, eredeti élőhelye Dzsungária és az Altaj félsivatagos éghajlatú vidéke (származása miatt szokták még orosz tarantulának is nevezni). Ez az eurázsiai pókfaj őshonos állat Európa középső részén, az orosz sztyeppéken, sőt, még Kínában is (angol megnevezése chinese wolf spider, azaz kínai farkaspók).

A szongáriai cselőpók lyuk függőlegesen helyezkedik el a talajon, a járatai akár 30-40 cm mélyek is lehetnek, ezek falát a szongáriai cselőpók hálója erősíti meg. A pók innen indul alkonyat tájékán vadászni, áldozatát (többnyire talajlakó rovarokat) nem pókhálóval, hanem lesből támadással ejti el (gyors futás, majd ráugrik). A szongáriai cselőpók lyuk csak akkor kerülhet lezárásra, ha a pók utódokat nevel: a kicsinyeket azok első vedléséig a testén hordozza.

A szongáriai cselőpók csípése

Nem titok, hogy óriási rágóival a szongáriai cselőpók igen kellemetlen sebet tud ejteni az emberi bőrön – azonban ami igazán fájdalmassá teszi mindezt, az a szongáriai cselőpók mérge, ami különböző fehérjék keverékéből áll, a kutatók és az orvosok leginkább a lódarázs csípéshez tudják hasonlítani. A szongáriai cselőpók csípés nagyon fájdalmas, a méregben található cardioton fokozza a szívösszehúzódások erejét, ezzel heves szívdobogást idéz elő, azonban nem halálos. Maga a cselőpók az emberre nézve nem agresszív (például a darazsakkal ellentétben), legfeljebb akkor csíphet meg minket, ha kézbe vesszük, szorongatjuk és beindul a védekezési mechanizmusa.