Sorra zárnak be a balatoni szabadstrandok: egyre kevesebb helyen fürödhetünk ingyen

A következő napokban várható tartós nagy meleg miatt hőségriasztást adott az országos tisztifőorvos szombaton 0 órától kedd éjfélig. Aki teheti, biztosan víz mellé menekül ezen a hétvégén: óriási turistarohamra készülnek a balatoni települések, az ottani vendéglátósok és szállásadók, mégúgy is, hogy pincérből és szakácsból óriási a hiány, a szállodák panziók pedig csak védettségi igazolvánnyal látogathatóak.

Az utazás, a szállás és az étkezés költségei mellett azonban számolni kell a tóparton a strandbelépők áraival is, mely egy 4 tagú család esetében akár napi 8-10 ezer forint is lehet. Vannak ugyan még ingyenesen igénybe vehető partszakaszok, ám a Népszava gyűjtése szerint a tavalyi évhez hasonlóan

idén ismét csökkent a szabadstrandok száma: egy év alatt nyolccal lett kevesebb.

A 40 stranddal rendelkező balatoni település közül 21-ben az idén csak pénzért lehet fürdeni. De nézzük az idei szabadstrandok listáját a CsodálatosBalaton gyűjtésében.

Tűnnek el a szabadstrandok, ugyanakkor sokszor ez adja a település legnagyobb vonzerejét, mely által még több turistát lehetne odacsábítani a nyári szezonban. Ha több a vendég, több a helyi vállalkozók és az önkormányzat bevétele, ami hosszú távon fenntarthatóbb stratégiának tűnik, mint a területek eladása.

Miért tűnnek el a szabadstrandok?

Ennek természetesen sok oka lehet, az egyik legmarkánsabb kétségkívül az, hogy ezek a tóparti területek hihetetlenül értékesek. A Portfolio elemzéséből kiderül, hogy bár elsőre nem úgy tűnik, ám a számokat tekintve nem épül kiugróan sok lakás a Balatonnál. A probléma inkább azzal van, hogy egyre gyakoribb az olyan projekt, ami a tájba egyáltalán nem illeszkedve tornyosul a környező nyaralók fölé, ahol a helyi építési szabályzatokkal szemben egyértelműen a vállalkozói érdekek érvényesülnek. A szabadstrandok fogyatkozó száma és a közvetlen vízparti telkek parcellázása vagy építési szabályainak átminősítése is erről tanúskodik, ami hosszabb távon a tó körüli természeti értékek károsodásához, eltűnéséhez vezet. A partközeli fejlesztésekre egyébként az aktuális kínálati árak is utalnak. Egyre több az olyan új építésű lakás, ahol a négyzetméterárak akár a másfél millió forintot is meghaladják, vagyis a budapesti belvárosi árszintekkel egyeznek meg. Ilyen árakat viszont általában csak akkor hajlandók kifizetni a vásárlók, ha a lakásból mindössze néhány lépés a vízpart, esetleg saját strandja is van, ami - ha tömegessé válik a jelenség - érezhetően csökkenti a nyilvánosan elérhető vízparti helyek számát.

Erre megoldás lehetne a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének kezdeményezést, mely arról szól, hogy önkormányzatok, esetenként civil szervezetek is megkaphassanak egy-egy vízparti terület tulajdon- vagy kezelői jogát, és ezek kerüljenek bele az új vízparti tervekbe.

Így lehetne garantálni, hogy ezek a területek ne kerüljenek magánkézbe, ne épüljenek be, hanem gondozottak legyenek, és közérdekeket szolgáljanak hosszú távon

 – fogalmazott Gál Lajos közölte, a BCSZSZ elnöke, majd hozzátette, a jelenleg egyeztetés alatt álló vízparti tervek nem mindenhol garantálják a természetközeli területek fennmaradását.

A Balaton népszerűbb, mint valaha, sok magyar még óvatos

Ennek ellenére a Balaton sosem volt még olyan népszerű, mint ezekben az években, pandémia ide vagy oda. A belföldi turizmus új lendületet vett május óta, folyamatosan emelkedik a szállásfoglalások száma, és minden esély megvan egy nagyon erős nyári szezonra az idén – mondta el Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusszakmai igazgatója a balatonfenyvesi vízicsúszda átadásakor.  Hozzátette, hogy júniusban az eddig eltöltött és a már lefoglalt vendégéjszakák száma országosan 11 százalékos növekedést mutat tavaly júniushoz képest az NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) adatai szerint. Júliusra már 1,9 millió vendégéjszaka-foglalást regisztráltak, míg augusztusra 1,5 milliót. A június eleje és augusztus vége között eddig rögzített foglalások egyharmada a Balatonnál történt.

Ugyanakkor a magyarok többsége a koronavírus-járvány miatt továbbra is óvatos utazási terveit illetően: a válaszadók 63 százaléka legkorábban nyár végére tervez utazást, a nyáron utazni készülőknek ugyanakkor már 51 százaléka gondolkodik külföldi útban, ami meghaladja a tavaly nyár elején mért 44 százalékos arányt – derül ki a Netrisk.hu felmérésére érkezett közel 6000 válaszból.

Tó vize, tó vize

Persze az árak és a körülmények mellett az is nagy kérdés minden évben, hogy milyen a víz minősége. Tudvalevő, hogy Balaton nyugati medencéje, főként a strandok egyre jobban iszaposodnak. Ez indokolttá tenné a 17 éve abbahagyott iszapmentesítési munkák folytatását, a strandok előtt lévő, évek óta megtelt iszapcsapdák kitisztítását, továbbá a tóból kikerülő, majd megtisztított homokkal történő rendszeres strandhomokozást. A mederfeltöltődés a Zala folyó hordaléka miatt érinti jobban a Balaton nyugati medencéjét, így rendkívül fontos a Kis-Balaton és a Keszthelyi-medence kitisztítása az elvárt vízminőség biztosításáért – hívta fel a figyelmet nyár elején a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége.

Ugyanakkor algásodást is jeleztek a Balaton északnyugati partjainál, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai Balatongyörök partjainál a fonalas kékalgák elszaporodását tapasztalták. A vízmintákból esetenként ki is mutatták a fürdőzéshez megengedett 50 mikrogramm/liternél 25-50 százalékkal magasabb A-klorofill-koncentrációt, amely az algásodás fő mutatója. Napokkal később már ismét alacsony volt az érték, ám a mostanihoz hasonló algásodás visszatérő jelenség a Balaton partjainál, és nagyrészt az időjárás befolyásolja: ha 4-7 napig is kitart a szélcsendes nagy meleg, az kedvezni fog egy újabb algavirágzásnak.

És persze egyre több gyógyszermaradvány kerül a tóba, habár az emberi gyógyszermaradványok szintje világviszonylatban mérve átlagos mértékű a Balatonban és annak vízgyűjtőjében. Bár az emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk a gerinctelenek szervezetében már változásokat okozhatnak - derült ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) új kutatásából.