Vasárnap este új epizóddal folytatódik a Cápák között című üzleti showműsor hetedik évada.
Egy friss jelentés szerint a megkérdezett szervezetek 66%-a számolt be arról globálisan, hogy zsarolóvírus áldozatává vált. Magyarországon viszont sokkan többen szenvedtek el támadást: a megkérdezettek közel 80%-a. A szervezetek elleni zsarolóvírus támadások 76%-ában az elkövetőknek sikerült titkosítani az adatokat. Magyarországon még ennél is magasabb értéket mértek (78%). Míg globálisan 46% fizeti ki a váltságdíjat, nálunk ennél magasabb a fizetési arány; a támadást elszenvedők 59%-a. – csak néhány a Sophos felmérés főbb megállapításai közül.
A Sophos „State of Ransomware 2023” kutatása során megkérdezett szervezetek 66%-át támadták meg zsarolóvírusok – ez ugyanannyi, mint az előző évben. (2022: 66%, 2021: 37%, 2020: 51%). Magyarországon a válaszadók 76%-a élt már át támadást
Országonkénti bontásban Szingapúrt érte a legtöbb támadás a vizsgált országok közül, míg Nagy -Brittaniát a legkevesebb. Iparágakat tekintve az oktatási szektort érte a legtöbb zsarolóvírus támadás, míg az IT, technológia és telekom szektorokat a legkevesebb.
A zsarolóvírus támadások kiváltó okainak elemzésekor a leggyakoribb a kihasznált sebezhetőség volt (az esetek 36%-ában volt jelen), ezt követték a kompromittálódott hitelesítő adatok (az esetek 29%-ában) és csaló emailek ( 18%). Szektort tekintve, a média, szabadidő és szórakoztatás iparág szenvedte el a legtöbb támadást, ahol a kiváltó ok kihasznált sebezhetőség volt ( 55%). Magyarországon hasonló adatokról számol be a felmérés.
A szervezetek elleni zsarolóvírus támadások 76%-ában az elkövetőknek sikerült titkosítani az adatokat. Ez az eddigi években mért legmagasabb érték. ( 2022: 65%, 2021: 54%, 2020: 73%). Magyarországon ezzel szemben a támadók 78%-át nem tudták idő előtt megállítani, azaz adattitkosításra került sor.
Az esetek 30%-ában, ahol adattitkosítás történt, adatokat is loptak. Ez arra utal, hogy a “double dip” (“kettős merítés”) módszer, amely során adattitkosítás és adatlopás is történik, általánossá válik. Az adattitkosítást szenvedett cégek 97%-a vissza tudta állítani az adatait, biztonsági mentés vagy váltságdíj kifizetés által.
Azon szervezeteknek 46%-a fizette ki a váltságdíjat, amelyeknek titkosították az adatait. Magyarországon ennél nagyobb számban történtek kifizetések; nálunk a támadást elszenvedők 59%-a fizetett.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A nagyobb szervezetek azonban sokkal nagyobb valószínűséggel fizettek. Sőt, az 500 millió dolláros vagy annál nagyobb bevétellel rendelkező vállalatok több mint fele fizette ki a váltságdíjat, a legmagasabb arányról pedig az 5 milliárd dollár feletti bevétellel bírók számoltak be. Ez részben annak tudható be, hogy a nagyobb cégek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek önálló kiberbiztosítással, amely fedezi a váltságdíjakat
Az átlagos váltságdíj összege a tavalyi 812 380 dollárról 1 542 333 dollárra nőtt. Magyarországon ugyan 724 470 dollár volt az átlagos váltságdíj, de ez az összeg is csak azért ilyen magas, mert két, egyenként 5 millió dollár feletti kifizetés történt. A kifizetések közel 80%-a 50 ezer dollár alatti összeg.
A váltságdíjakon kívül az átlagos helyreállítási költség egy zsarolóvírus támadás után 1, 82 millió dollárra nőtt idén a tavalyi 1, 4 millióról, ez az összeg nagyságrendileg megegyezik a 2021-essel.
Az átlagos helyreállítási idők: a cégek 8%-a 1 napon belül, 39% egy héten belül, 29% 1 hónap, 18% 1-3 hónap között és 6% 3-6 hónap alatt állítja vissza adatait. Magyarországon hasonlóak az adatok.
Komolyan ez a legnépszerűbb emoji Magyarországon? Sokan nem is tudják, mit jelent valójában ez a jel
A mosolygó fej vajon kedves vagy negatív jelző? Mit jelenthet a vörös zászló, a bohóc vagy a barack?
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
- Lisztes Krisztián beállhatott és ezután góllal üzent
- "Döbbenetes, hogy mit látunk itt" - óriási verekedés az NB II-ben, szurkolók és a biztonságiak ütötték egymást
- Mostantól három év börtön fenyegeti a vesztegetésen ért német képviselőket
- A pénzügyminiszter szerint a nyugdíjasok továbbra is számíthatnak a kormányra - a nap hírei
- Súlyos börtönt kapnak a homoszexuálisok Irakban
- Megállíthatatlannak látszik az orosz offenzíva