Megtartotta éves rendes közgyűlését a Budapesti Értéktőzsde, ahol a részvényesek valamennyi napirendi pontot jóváhagyták.
Minden tizedik magyar többet fizet a mobilcsomagjára, mint indokolt: több 1000 forintot szórnak ki a semmire
A járvány az életünkkel együtt a költéseinket is újraírta: az élelmiszerek, a közműszolgáltatások és az egészségügyi termékek a nyertesek, a ruházat, a szeszes italok és az utazás a vesztesek között. Nagyságrendileg többet költünk mobilozásra is a pandémia miatt, de feleslegesen.
Nagyjából minden tizedik magyar költ jelentősen nagyobb összeget mobiltelefonhasználatára a pandémia következményeként– derült ki a tarifacsomagok részrehajlásmentes összehasonlításával foglalkozó magyar startup friss reprezentatív kutatásából. Nem ez az egyetlen eleme a fogyasztói kosárnak, amelynél megugrottak a kiadásaink: élelmiszerekre, közüzemi szolgáltatásokra és az egészségünkre is többet fordítunk az úgynevezett „új normálisban”.
A jelentős részben virtuálissá vált életünkhöz nagyobb adatkeretre, több hívás- és üzenetlehetőségre van szükség, ezért a mobilelőfizetők 10 százaléka korlátlan mobilcsomagra is váltott. A BillKiller szakértői ugyanakkor rámutatnak: ha a valós igényeinkhez igazítjuk a tarifacsomagunkat, elkerülhetőek a felesleges kiadások.
Ugyan a múlt év elején kialakult globális járványhelyzet vége még nem látszik, egymást váltják a különböző hullámok, minimum és maximum értékek az új fertőzöttek számában, egyre többen és többször beszélnek már a pandémia szülte új életünkről, az úgynevezett „új normálisról”, amelyben a fogyasztói döntések és szokások is döntően mások, mint 2020 előtt. Ezt a változást mutatják meg a mobilcsomagok transzparens összehasonlítását végző szolgáltató friss reprezentatív kutatásának eredményei is.
A felmérés szerint a magyarok 45 százaléka költ többet élelmiszerre, amiben a növekvő élelmiszerárak és a fehérgalléros munkákban általánossá váló home office egyaránt szerepet játszik. Nagyságrendi növekedést a közüzemi szolgáltatások (22 százalék), az egészégügyi termékek és szolgáltatások esetében (15 százalék) tapasztaltak a vásárlók; az előbbit szintén a home office, az utóbbit maga járványhelyzet világítja meg. A telekommunikációs szolgáltatóknak pedig minden tizedik magyar (11 százalék) fizet többet a járvány következtében.
„Tavaly márciusban sokunk élete szinte egy csapásra addig elképzelhetetlen mértékben vált virtuálissá, a fehérgalléros munkakörökben általánossá vált a távmunka, az oktatás digitális osztálytermekben zajlott, a bevásárlást online intéztük, sőt még az orvos-beteg találkozók is részben a virtuális térbe helyeződtek át. Ez a szinte felmérhetetlen telekommunikációs igény a mobilköltéseinkre is drasztikus hatást gyakorolt; a felhasználók a hirtelen szükség miatt szinte mérlegelés nélkül váltottak nagyobb mobilcsomagra, ám erősen kérdéses, valóban a számukra legoptimálisabb ajánlatot választották-e” – mondja Halmai Attila, a BillKiller alapítója. Hozzátette: éves szinten átlagosan 55 ezer forintot fizetnek ki feleslegesen az előfizetők a mobilszolgáltatóknak.
A kutatásból kiderült az is, mire költenek lényegesen kevesebbet a magyar vásárlók. A fizikai találkozók ritkulásával a megjelenésünkre kisebb hangsúly helyeződött: minden ötödik megkérdezett vásárolt kevesebb ruhát, illetve fordított a ruhavásárlásra alacsonyabb összeget. A szórakozóhelyek bezárásának áldásos hatása volt a szeszes italra fordított költés visszaszorulása (15 százalék), és szintén – kevésbé meglepő módon – a járvány vesztesei voltak a kozmetikai szerek és a kulturális programok (14-14 százalék).
Az életünk virtuálissá válását jól mutatják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai. A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2020 végén túllépte a 126 millió GByte-ot, miközben egy évvel korábban még a 100 millió GByte-ot sem érte el; a hazai telefonhívások forgalma pedig egy év alatt 18 százalékos emelkedéssel 7,1 milliárd percre nőtt. A
megnövekedett hívás-, üzenetküldési, illetve adatigény kihívására a friss kutatás szerint az előfizetők egyszerűen úgy reagáltak, hogy automatikusan egy magasabb szintű csomagra váltottak ugyanannál a szolgáltatónál. Minden tizedik magyar mobiltelefonhasználó pedig korlátlan, azaz olyan mobilcsomagra váltott, ahol egy jellemzően nagyon magas fix összegért cserébe nem szükséges nyomon követnie a használatát.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A magyar startup szakértői szerint ugyanakkor erősen kétséges, hogy az ugyanazon mobilszolgáltató által kínált nagyobb, esetleg korlátlan csomagajánlat volt a legoptimálisabb választás. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy számos mobiltulajdonos, a magyar előfizetők negyede nem is tudja, hol ellenőrizheti a telefonjában a mobilhasználati (hívás-, SMS-, adathasználati) adatait, ráadásul még ha tudja is, szinte lehetetlen kihívásnak ígérkezik számukra az egymástól tucatnyi szempontból különböző, nagyságrendileg ezer mobilcsomagajánlat-variáció összehasonlítása.
Holott a valós felhasználás alapján történő összehasonlításnak nagy jelentősége van. Akár közel tízezer forintos különbség is lehet két ugyanolyan tartalmú ajánlat árában szolgáltatótól függően, nem beszélve arról, hogy a magyar felhasználók jellemzően túlköltenek; átlagosan évente 55 ezer forintot fizetnek ki a szolgáltatóknak azért, mert nem a legoptimálisabb csomagot választották.
Megváltozott a fogyasztói gondolkodás, hiszen sokat „okosodott” a fogyasztó, mert rákényszerült. Már nem csak érzéseire hallgat, hanem összehasonlít, végiggondolja igényeit, következetesen érvényesíteni akarja érdekeit is
– mutat rá a pandémia egyik lehetséges pozitív hatására dr. Törőcsik Mária fogyasztói magatartás-kutató, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Hozzátette: jelenleg sokan kényelmi okokból nem tudatosak, de a pandémia olyan mértékben alakította át az életünket, az igényeinket, hogy ha valamikor, most igazán megérheti nyomon követni ezeket változásokat és az azokkal járó költéseket.
A kutatási adatainkból az látszik, hogy a fogyasztók lényegében ki vannak szolgáltatva a mobilcsomagról való döntéskor, nem áll a rendelkezésükre a felelős és tudatos döntéshez szükséges minden információ egyszerűen hozzáférhető formában, ezért a többség tehetetlenségében, illetve kényelmi szempontok miatt inkább sok tízezer forinttal fizet többet a szolgáltatóknak, mint kellene
– összegezte Sallai Ákos, a startup társalapítója. „Minden nap azon dolgozunk, hogy ez a kitettség kisebb mértékű legyen, és büszkék vagyunk rá, hogy a júniusi indulásunk óta már több mint ötezer magyar család számára tettük lehetővé egy kisebb nyaralás összegének megspórolását. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a tudatos fogyasztói döntéshez szükséges minden információt rendelkezésre bocsájtsunk minden olyan szektorban, ahol ez jelenleg még korlátozottan lehetséges” – tette hozzá Sallai Ákos társalapító.
Komolyan ez a legnépszerűbb emoji Magyarországon? Sokan nem is tudják, mit jelent valójában ez a jel
A mosolygó fej vajon kedves vagy negatív jelző? Mit jelenthet a vörös zászló, a bohóc vagy a barack?
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
- Újabb amerikai egyetemet zártak le a tüntetők miatt
- Sorsdöntő meccsek jönnek az idény végén - sport a tévében
- Magyarics Tamás: Joe Biden két tűz közé szorult, sok szavazót veszíthet az Izrael-ellenes tüntetések miatt
- Könnygázt is bevetettek Tbilisziben
- Áprilisban háromszor mértek fogvacogtató hideget Magyarországon
- Nem csak magyar állampolgárok szerepelhetnek az EP-listán