Nyomorfalvak Magyarországon: itt élnek a legszegényebb családok

Pénzcentrum

2016. augusztus 9. 05:47

Míg a legazdagabb településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek", addig a legszegényebb járásokban vegetálnak a magyar családok. Az extrémitásokat jól mutatja, hogy vannak, akik a dögkútból szerzik be a vacsorára valót.

Több mint félmillió embernek sikerült a 2010-es kormányváltás óta kikerülnie a mélyszegénység köréből

- hangoztatta még július elején Langerné Victor Katalin, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A kijelentéssel csupán annyi volt a gond, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegénységről szóló adatai ránézésre mást bizonyítanak. Legalábbis a KSH "Jövedelem-eloszlás, szegénység (2003-2015)" statisztikája szerint

2010-ben a szegénységi ráta 12,3 százalék volt, 2015-ben viszont már 14,9 százalék.

Az Index megkeresésére később az EMMI kiemelte, hogy a helyettes államtitkár a KSH 2015-ös adataira hivatkozott. Válaszukban kiemelték,

2.2. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés összetett mutatója 2014-ben számottevő javulás következett be a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek életkörülményében Magyarországon. A teljes lakosság 28,2%-át, azaz 2 millió 738 ezer főt érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója, számuk 3,6 százalékponttal, 359 ezer fővel csökkent 2013-hoz képest. Jelentősen, 4,6 százalékponttal csökkent a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, 2,6 százalékponttal mérséklődött a munkaszegényeké, és minimálisan, 0,1 százalékponttal csökkent a relatív jövedelmi szegénységben érintettek aránya. Az említett három csoportba tartozók között átfedések is vannak. A magyar társadalom 7,1%-a érintett egyszerre két szegénységi dimenzióban. Közülük a legnagyobb arányt, 5%-ot azok tesznek ki, akik egyszerre jövedelmi szegények és súlyosan depriváltak. A legrosszabb kilátásokkal rendelkezők, vagyis azok aránya, akik mindhárom dimenzióban együttesen érintettek, a 2013. évi 4,7%-ról 2014-re 3%-ra csökkent, ami azt jelenti, hogy közel 166 ezren kikerültek a legreménytelenebb helyzetben lévő rétegből.

Vacsora a dögkútból

Habár a statisztikák nem teljesen egyértelműek, az továbbra is tény, hogy földrajzilag továbbra is egyértelműen nyomon követhető a társadalmi rétegek elszakadása Magyarországon. A társadalmi csoportok egyre erőteljesebb jövedelmi polarizációját a KSH legfrissebb, a háztartások életszínvonalát vizsgáló tanulmánya is megerősíti.

Mint az látható, az ország hét régiója közül a közép-magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt havi szinten 105 ezer forintból gazdálkodhat a lakosság; míg az

Észak-Alföldön fejenként mindössze havi 76 ezerből kell boldogulnia a családoknak.

Az eltérés ráadásul ennél is durvább, ha a régiós bontás helyett, államigazgatási járásonként vizsgáljuk a családok jövedelmi viszonyait. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) friss statisztikáit górcső alá véve ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag "vegetálnak".

JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A "nyomorfalvakban" hozzávetőlegesen két és félszer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Szociális felzárkóztatásért küzdő magánszervezetektől származó értesüléseink szerint ez a gyakorlatban olyan extrémitásokat idéz elő, hogy

akadnak olyan családok, amelyeknél gyakorta előfordul, hogy a dögkútból (verem elhullott állatok tetemének) szerzik be az ebédre, vacsorára valót.

A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.

A legszegényebb államigazgatási járásokban viszont bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt, akad olyan járás is, ahol közel 16 százalékos ez a mutató (összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.