A kormány megtéríti a távhőszolgáltatók számára a nem lakossági vízdíjak év eleji egységesítéséből származó többletkiadásaikat.
A 2022-es népszámlálás már nyilvánosságra hozott adatai alapján úgy tűnik, hogy klímaforradalom zajlik a hazai lakáspiacon. Ezt a folyamatot szakértő szerint a körülmények sajátos együtt állása indította el az évtized elején. A számok azt sugallják, hogy hamarosan lesznek olyan területek, ahol az otthonok és a bérlakások elvárt komfortjához ugyanúgy hozzátartozik majd a léghűtés, mint a vízöblítéses mellékhelyiség vagy a melegvíz-szolgáltatás.
Nálunk a lakások hűthetősége nem tartozik a lakóingatlanok hivatalos statisztika által vizsgált komfortelemei közé, ellentétben például a fűtéssel vagy a folyóvízzel. Korábban olyannyira nem számoltak vele, hogy a 2022-es népszámlálás előtt még a cenzusok sem tértek ki rá a lakásállomány összeírásakor. Azonban a KSH-nak volt egy statisztikája, ami a tartós fogyasztási cikkek között tartotta számon a légkondicionálók elterjedtségét. E szerint 2010-ben mindössze a háztartások 4 százalékában volt légkondicionáló és ez az arány 2020-ra is mindössze 14 százalékra nőtt - derült ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.
Ezzel szemben alig két évvel később, a 2022-es népszámlálás eredménye már azt mutatta, hogy a hazai lakásállomány 27 százaléka légkondicionált. Bár e két adat (háztartás vs. lakás alapú mérés) nem vethető közvetlenül össze, arra világosan utalnak, hogy az évtized elején forradalmi változások zajlottak a hazai otthonok hűtését illetően. Ebben az időszakban nagyságrendileg mintegy félmillió új vagy modernizált lakásba kerülhetett léghűtő berendezés.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint nem érdemes egyetlen okot keresni a hatalmas növekedés mögött. „Az igény és a lehetőség e kivételes egymásra találása több tényező összjátékaként alakulhatott ki.” Közülük a legfontosabb alighanem az, hogy a klímaváltozás hatása az egyre forróbb nyarakkal a hétköznapokban is megtapasztalhatóvá vált.
Erre erősített rá a COVID-járvány, ami hosszú időszakokra a lakásaikban marasztalta az embereket. Ez egyrészt a hőség elviselését is nehezebbé tette, de ezen túl is ösztönzést adott olyan kisebb fejlesztésekre, amelyektől egy-egy otthon kényelmesebb, válságállóbb lehet.
Erre ekkor már nem csak azért kínálkozott a klimatizálás, mert az segíthet a hőhullámok átvészelésében. Ezek a berendezések a megelőző 2-3 évtizedben rengeteget fejlődtek: míg a fogyasztásuk csökkent, a képességeik bővültek, a hűtő-fűtő verzióikkal pedig már télen is növelhették egy lakás komfortját. Ezért nem csak az otthonukat maguk lakók, hanem az azt bérbeadók számára is észszerű befektetésnek tűnhetett egy ilyen fejlesztés.
A relatív olcsóságon túl a klimatizáció hajtóereje lehetett az is, hogy egy-egy ilyen fejlesztésre akár az Otthonfelújítási támogatás is igénybe vehető volt. Az új lakásoknál pedig eredetileg 2021-től tervezték megkövetelni a minimum BB-szintű energiahatékonyságot, aminek a jó szigetelésen túl az is feltétele volt, hogy az épület megújuló energiaforrásokat is használjon fel, és ezt a hőszivattyúként működő hűtő-fűtő klímák képesek voltak teljesíteni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Bár e követelmény életbeléptetését többször elhalasztották, jelenleg 2024 júniusáig tart a türelmi idő, a lakások klímaberendezéssel való felszereltségében tapasztalható ugrást eddig az újépítésű ingatlanok vezették. Míg ugyanis a 2010 előtt épült lakások mindössze 25 százalékában működött klímaberendezés a legutóbbi népszámlálás idején, a 2010 után átadottaknál ez az arány már 56 százalék. Bár az egyes vármegyékben e berendezések elterjedtsége, s annak dinamikája is helyenként jelentősen eltérő, mára az ország nagy részén a modern lakások szinte kötelező komfortelemei közé tartozik a klimatizálhatóság.
A területi különbségeket ez esetben nem pusztán az anyagi lehetőségek, illetve a helyi lakásállomány megújulásának általános üteme magyarázza, hanem jelentős szerep jut abban a természeti adottságoknak is. Három olyan országrészünk van, ahol már a 2010 előtt épült lakásoknál is kiemelkedő a klímahasználat. Budapesten (35%) a városi hőszigetek nyomasztó hatása, és a jobb anyagi lehetőségek is megalapozták ezt, Csongrád-Csanád (32%) a kiemelkedően legnaposabb területünk, míg Pest vármegyébe (30%) már a kilencvenes években is kezdtek kiköltözni a jómódú és magasabb komfortot igénylő fővárosi lakosok.
A 2010 után épült lakások további – jellemzően alföldi – területeket is magasra pozicionáltak a hazai klímatérképen. 60-67 százalékos volt az ilyen berendezésekkel való ellátottság a fővároson és Csongrádon túl Bács-Kiskunban, Baranyában, Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban, valamint Szabolcs-Szatmár-Beregben. Ez nagyjából meg is felel a természeti adottságoknak3: az ország déli-keleti-középső része kapja az év során a legtöbb napfényt, ráadásul nyáron a sík, alföldi területek felett ritkábban is alakul ki a besugárzást szűrő felhőzet.
Ennek megfelelően a klímák használatának aránya a 2010 előtt épült házaknál is az ország nyugati peremén, az Alpokalján és az északi hegyes területeken a legalacsonyabb: Nógrádban 9%, Vasban 13%, Borsod-Abaúj-Zemplénben 14%. A 2010 után átadott új otthonoknál változatlanul a természeti adottságok dominálnak, és ugyanez a három vármegye áll a lista végén: Nógrád 29%, Vas 42%, Borsod-Abaúj-Zemplén 44%.
Nagyon fontos hírt kaptak a magyar nyugdíjasok: sokan jogosultak támogatásra, itt vannak a részletek
A nyugdíjasoknak is lehetőségük van otthonfelújítási támogatásból korszerűsíteni családi házukat.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
- Őrizetbe vettek egy demokrata kongresszusi képviselőt
- A korábbi 100 milliós bírság után újabb 40 milliós fizetnivalót kapott a 4Life
- Az EU és a NATO is tudja, és nem tűri az ilyen viselkedést
- Kubatov Gábor: egy fradistának nem lehet más a célja, mint a csúcs
- Megérkezett Dua Lipa harmadik albuma
- Magyarics Tamás: nagy bajban a toryk, akár ötszáz tanácsi helyet is veszíthetnek