Hiába lassul az ingatlanpiac: ezeket a lakásokat még mindig úgy viszik, mint a cukrot

A romló gazdasági klíma, az infláció, valamint az energiahordozók áremelkedése már érződik az ingatlanpiacon – ismertette az Otthon Centrum statisztikáinak legfőbb tanulságait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, az OC közreműködésével az előző év negyedik negyedévében értékesített ingatlanok esetében minden lakástípusnál nőtt a forgási idő. Némi meglepetésre a legnagyobb mértékben a téglalakásoknál érződik a lassulás, ahol átlagosan egy héttel hosszabbodott meg az értékesítéshez szükséges idő. A panellakásoknál az öt nap növekedés arányaiban megegyezik a téglalakásokéval, míg a használt házak esetében mindössze két nappal nőtt az értékesítés idő.

Továbbra is a panelt lehet a leggyorsabban eladni, kereken két hónap alatt. Ez az érték öt nappal hosszabb, mint 2022. III. negyedévében, de majdnem két héttel nőtt 2022. II. negyedévhez képest. Budán és a belvárosban 58 nap az átlag, a külső pesti kerületekben azonban már 67 nap ugyanezen érték. A régió központokban 64 napra nőtt értékesítési idő, míg a megyei jogú városokban 50 napra.

Bár országos átlagban nőtt az értékesítési idő, az átlagérték mögött nagyon nagy a szórás. Van, ahol ha kicsit is, de inkább gyorsult a piac. A fővárosi agglomerációban vagy Budán és a kisebb megyei jogú városokban például az országos átlagtól teljesen eltérően kicsit csökkent az értékesítési idő. Ugyanakkor a legtöbb tranzakciót bonyolító térségekben – a régió központokban, valamint Pesten – két héttel nőtt a panellakások piacon töltött ideje.

A panel után hagyományosan a téglalakásokat lehet a leggyorsabban értékesíteni. Ez a trend 2022. IV. negyedévben sem változott. Átlagosan 82 napos értékesítéssel számolhatnak a tulajdonosok, ami egy héttel hosszabb, mint 2022. III. negyedévben. A belvárosban és a megyei jogú városokban, ahol a legtöbb téglalakás található, már három hónapnál hosszabb idő kell a sikeres tranzakcióhoz. Ezzel szemben Budán és a régió központokban két és fél hónap az irányadó. A külső pesti kerületek 82 napos értékesítési ideje megegyezik az átlaggal. A kisebb településeken és az agglomerációban hektikusan alakult a piac és egy-egy jól árazott ingatlan az átlag alatti idő alatt is elkelt.

A legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban nőtt a téglalakások értékesítési ideje. Itt több mint egy hónappal, míg a főváros belső kerületeiben és a kisebb városokban három héttel. A régió központokban és a külső pesti kerületekben egy hét növekedést mértek az Otthon Centrum elemzői. Az országos átlaghoz képest itt is akad olyan földrajzi körzet, ahol a nagy átlagtól eltérő értékeket látunk: Budán stagnált piac, míg Pest megyében egyedüliként csökkent az értékesítéshez szükséges idő.

Hagyományosan a használt házak értékesítéséhez szükséges a legtöbb idő, a negyedik negyedévben átlagosan 132 napra volt szükség ennek az ingatlantípusnak az eladásához. A külső pesti kerületekben csak 65 nap, míg az agglomerációban 112 nap volt az átlag – az utóbbi két térségben sosem volt ilyen alacsony az értékesítéshez szükséges napok száma. Ugyanakkor a főváros többi területére, a nagyobb városokra az átlag feletti értékek voltak jellemzőek. Budán és a megyei jogú városokban 145, a régió központokban 160, a kisebb városokban 170 nap kellett a sikeres üzlethez.

Ebben a szegmensben mindössze két nappal nőtt az értékesítési idő. Az első hallásra meglepő érték magyarázata, hogy az ebben a negyedévben értékesített lakások még a II. negyedévben kerültek a piacra, így a változás is lassabban érezhető, mint a többi ingatlantípus esetében. Ugyanakkor a fővárosban és a nagyobb városokban már most érezhető a változás. Budán és a kisebb városokban 19 nappal nőtt az értékesítési idő a III. negyedévhez képest, míg a régió központokban két és fél hónappal. A községekben és a többi megyei jogú városban nem történt lényegi változás. Egyedül az agglomerációban csökkent 16 nappal, és a külső pesti kerületekben két hónappal az értékesítési idő.