Pereg a dunántúli ingatlanpiac: a horror árak ellenére is tömegek költöznek ezekre a településekre

Az Otthon Centrum becslése szerint tavaly országosan 154 ezer ingatlanpiaci tranzakció köttetett, melyből a nyugat-dunántúli régió nagyjából 10 százalékkal vette ki a részét, ami a hat országos régió közül a legalacsonyabb érték. Ez azonban nem meglepő, hiszen ez a terület népességszámát tekintve a Dél Dunántúl után az ország második legkisebb lélekszámú régiója. A Nyugat-Dunántúl három megyét, Győr Moson Sopront, Vast és Zalát öleli fel, a legtöbb adásvétel természetesen a térség legnagyobb városaiban történt.

A tavalyi becsült adatok alapján Győrben köttetett a legtöbb tranzakció, kicsivel több, mint 2000 esetben, amelyet Szombathely (1500), Sopron (1000), valamint Nagykanizsa és Zalaegerszeg követett (750). Ezen kívül még Mosonmagyaróvár emelkedett ki több, mint 500 adásvétellel.

Népességarányosan 13-20 ezrelék között alakult az említett városok tranzakciószáma, ami megfelel az országos átlagnak, egyedül Mosonmagyaróvár maradt le valamivel 13,4 ezrelékes értékével. A régió településszerkezete elaprózott, sok kis település alkotja, ezért népességarányosan csak az ezer főnél nagyobb településeket vizsgálta az ingatlanközvetítő hálózat.

Ebben a szegmensben a kedvelt fürdő- és üdülőhelyek voltak a legerősebbek, amelyek az országos átlagból is kiemelkedtek – árnyalta a nyugat-dunántúli adatokat Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. A forgalom Kehidakustányban volt a legerősebb 63 ezrelékkel, de Zalakaroson és Hévízen is kiemelkedő értéknek mondható a 40 ezrelék körüli adásvétel, míg Keszthely népességarányosan 20 ezreléket ért el 2021-ben az ingatlanközvetítő becslése alapján.

Vándorlás tekintetében kiemelkedő a régió. Pest megye után évről évre ide költöznek a legtöbben, ami meglátszik a vándorlási adatokon is. A régióban – a legutóbbi, 2020-as adatok szerint – egyetlen járás értéke sem süllyedt -5 ezrelék alá. A legnagyobb vándorlási többlet a győri agglomerációban, a Téti járásban alakult ki, majdnem 13 ezrelékkel, míg a Pannonhalmi járás 8 ezrelékes vándorlási pozitívummal büszkélkedhet 2020-ban.

Szintén erős volt Keszthely és környéke a maga 9,2 ezrelékével, sorolta a további adatokat a szakember. Árak tekintetében Győr és Sopron osztozik az első két helyen: ez nem meglepő, hiszen a két város országos viszonylatban is rendre a top öt legdrágább megyei jogú város között végez. Téglalakások esetében Győr a drágább majdnem 500 ezer forinttal, míg a panelek és a használt házak esetében Sopron a favorit négyzetméterenként 468 és 372 ezer forinttal. A két városban nagyjából hasonló árakkal találkozhatnak a vevők.

Szombathely és Zalaegerszeg rendszerint 100 ezer forinttal olcsóbb ennél, míg Nagykanizsán a négyzetméterárak akár 40-50 százalékkal is kedvezőbbek. A városban jellemzően 250 ezer forint körül alakult mindhárom használt lakástípus négyzetméterára 2021-ben. Ezekkel az árakkal – Salgótarján után – az egyik legolcsóbb megyei jogú város Kanizsa. A régió kisebb települései közül az agglomerációs települések tudják felvenni a versenyt a nagyokkal, így például Győrújbaráton a használt házak négyzetméterára 381 ezer forint volt, ami meghaladta a győri értéket, míg Fertőrákos 310 ezer forintos átlagértéke a soproni árszintet közelítette meg.

A térségben kevés az ingatlant vásárló külföldi, akik vannak, azok viszont Zalaegerszeg és Kanizsa környéki kistelepüléseken vettek családiházat. Az itt vásárló összes külföldi fele német állampolgárnak mondta magát, akiket valószínűleg a közelben található gyógyfürdők és az alacsony ingatlanárak vonzották az említett városok környékén található falvakba.