Szomorú látlelet a magyar oktatásról: lehagyott minket Európa, még Bulgária is beelőzött

Az Európai Unió területén élő 25 és 35 év közötti lakosság mintegy 41 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és mint kiderült, az EU-ban több diplomás nő van, mint férfi. A legfrissebb Eurostat kutatásból pedig az is kiderült, hogy 2030-ra az Unió már 45 százalékra szeretné növelni a diplomások arányát.

A felsőoktatás sikeres elvégzése egyre fontosabbá válik az Európai Unión belüli munkaerőpiacon, hiszen a magasan képzett személyek iránt megnövekedett a kereslet is. A felsőoktatás alapvető szerepet játszik a társadalomban azáltal, hogy elősegíti az innovációt, fokozza a gazdasági fejlődést és növekedést, valamint általánosságban javítja a polgárok jólétét - jegyezte meg az uniós statisztikai hivatal.

Ezért az Uniós országokban külön vizsgálják a lakosok iskolai végzettségét, legyen szó általános iskolai, középiskolai, vagy éppen egyetemi végzettségről. Jelenleg a 25 és 35 év közötti lakosság mintegy 41 százaléka rendelkezik egyetemi végzettséggel az unióban. A legfrissebb jelentésből az is kiderült, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között egyértelmű a nemek közötti különbség, a 25-34 éves nők nagyobb arányban szereztek felsőfokú végzettséget, mint a férfiak (47% nők, 36% férfiak).

Míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya az elmúlt tíz évben nőtt, a növekedés üteme valamivel lassabb volt, mint a nőknél. Ennek eredményeként a nemek közötti szakadék az idő múlásával kissé nagyobb lett. Az EU-tagállamok azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2030-ra 45 százalékra növeljék a 25-34 éves uniós lakosság felsőfokú végzettségének arányát. Az EU-tagállamok csaknem fele már teljesítette a 2030-ra kitűzött uniós szintű célt erre a mutatóra vonatkozóan.

Ezekben az országokban a legtöbb a diplomás

2021 februárjában jóváhagyta az Európai Oktatási és Képzési Együttműködés stratégiai keretéről szóló állásfoglalást az Európai Oktatási Térség. Ez a határozat uniós szintű célként tűzte ki, hogy 2030-ra a 25-34 éves felsőfokú végzettségűek aránya legalább 45 százalék legyen. Az EU-n belül ez az arány 41,2 % volt ebben az évben, a tagállamok csaknem fele már most elérte a 2030-ra kitűzött célt, de Norvégia és Svájc esetében is így volt.

A legmagasabb arány Luxemburgban és Írországban volt, ahol már 2021-ben valamivel több mint, 60 százaléka a megkérdezett korosztálynak rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Ezzel szemben Romániában és Olaszországban a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, itt ez 30 százalék alatt volt.

Míg Írországban és Luxembrugban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 61 és 62 százalék között mozgott, azért több európai ország teljesít jól diploma-kérdésben. Cipruson, Litvániában, Hollandiában és Belgiumban 55 százalék körül mozog ez az arány, de Franciaországban, Svédországban és Dániában is 49 százalék felett mozog a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.Spanyolországban, Szlovéniában, Portugáliában és Lettországban sem sokkal maradnak el a diplomások, hiszen itt is 45 százalék felett van a felsőfokú diplomával rendelkezők száma. A szomszédos Ausztriában 42 százalék a diplomások aránya.

A környékünkön azonban igen lehangoló a helyzet. A térségben Csehországban 34 százalékra tehető a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, Szlovákiában 39, Horvátországban 35 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Romániában mindössze 23 százalék, Olaszországban pedig a megkérdezettek 28 százaléka rendelkezik felsőfokú diplomával, de

Magyarország is a lista végén van, nálunk a vizsgált korosztály mindössze 33 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

A 2021-es iskolai végzettség tekintetében a korcsoportok közötti különbségeket tekintve egyértelmű korkülönbség tapasztalható, a 25–54 éves uniós lakosság 37%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben az 55–74 évesek 22%-ával.

Ebben is alulmaradtunk

Magyarországon ez az arány 38 százalék, Így ebben is elmaradunk az uniós átlagtól. 2021-ben az EU 25–34 éves korosztályának több mint 40%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. 2021-ben az EU-ban a 20–24 évesek csaknem 85%-a végzett legalább középfokú végzettséggel.

Nem ez az első alkalom, hogy oktatás terén lemaradunk az uniós átlagtól. Korábban írtunk arról, hogy bizony általános mutatókkal sem állunk túl jól. Mivel a tankötelezettség nálunk 6 éves korban kezdődik, és 16 éves korban fejeződik, így sokan már 18 éves koruk előtt elhagyják az oktatást. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok átlagosan 16,5 évet töltenek el az iskolapadban, a megkérdezettek 86 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, és a vizsgált 41 országból mi a 29. helyet foglaljuk el a PISA teszt eredményeit tekintve.

Az OECD országaiban az emberek átlagosan 18 évnyi oktatásra számíthatnak, jelenleg az 5 és 39 év közötti iskolába járó emberek száma alapján. Kolumbiában ez körülbelül 14 év, míg Ausztráliában már 20 évre is kitolódhat ez a szám.

A munkaerőpiacon szükséges készségek is egyre inkább tudásalapúvá válnak, a keresletben bekövetkezett változás miatt így a felsőfokú végzettség minten országban a munkahely megtalálásának minimális feltétele, így a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya ezért jól jelzi, hogy egy ország felkészíti-e diákjait a munkaerőpiac minimális követelményeinek való megfelelésre.z OECD-n belül a 25-64 éves felnőttek átlagosan 79 százaléka rendelkezik középfokú végzettséggel. Az OECD 33 országában, valamint Oroszországban a 25-64 éves népesség legalább 60 százaléka rendelkezik minimum középfokú végzettséggel, azonban néhány országban ennek az ellenkezője igaz: Kolumbiában, Mexikóban és Törökországban a 25-64 éves népesség 57 százaléka nem rendelkezik középfokú végzettséggel.