Szomorú magyar valóság: tényleg elszegényedtek az emberek, nagyon félnek ettől

Az Erste Csoport Ausztrián kívüli hat kelet-közép-európai piacából (Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia) a horvátok érzik úgy a legnagyobb arányban (53 százalék), hogy romlott az anyagi helyzetük az utóbbi 2-3 évben - olvasható a cégcsoport közleményében. Alig valamivel jobb a helyzet itthon: a magyarok 52 százaléka látja sötétebben a pénzügyeit, ráadásul a legnagyobb visszaesést is Magyarországon mérték, egy évvel korábban még csupán 44 százalék gondolta úgy, hogy rosszabbul él.

Ezzel szemben Romániában sokan javulást érzékelnek anyagi helyzetükben: az egy évvel korábbi 38 százalékról 29 százalékra csökkent azok aránya, akik pénzügyi helyzetük romlásáról számoltak be, míg kifejezett javulásról 6 százalékponttal többen, 24 százalék nyilatkozott – derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára készített reprezentatív kutatásából, amely a 15 évesnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkező lakosság megtakarítási szokásait vizsgálta.

A nemrég zárult Erste "Félreteszek" kampány eredményeként a bank ügyfeleinek körében tíz százalékkal nőtt a megtakarítási, befektetési termékek ismertsége, az Erste "Félreteszek" oldalát naponta több mint kétezren keresték fel. „A karácsonyi időszak sem feltétlenül csak a nagyobb kiadásokról szól, hiszen sokan teszik félre az év végén kapott bónuszt, „pulykapénzt”, vagy igyekeznek az utolsó pillanatban teljesen kihasználni az adókedvezményes keretet a támogatott megtakarítási formák esetében. Például akár év végén is érdemes belevágni az önkéntes nyugdíjpénztári tagságba, amellyel igénybe vehető 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos személyijövedelemadó-visszatérítés is” – tette hozzá Harmati László, a bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

A nagy többség minden országban fontosnak tartja, hogy félretegyen. A legnagyobb arányban a szlovákok (86 százalék) gondolják elengedhetetlennek, hogy megtakarítsanak, míg a sor végén a szerbek (68 százalék) állnak – a magyarok esetében ez az arány 82 százalék. A legtöbbet a csehek tesznek félre, átlagosan 144 eurót havonta. Őket a szlovákok követik 125 euróval, de a magyarok is felfértek a dobogóra 106 euróval. (A legkevesebbet a szerbek spórolnak meg, csak havonta átlag 51 eurót.) Ráadásul a magyaroknál nőtt a legtöbbet a félretett pénz összege, tavalyhoz képest 23 eurót, ami 28 százalékos növekedést jelent. Ennek ellenére a magyarok a legelégedetlenebbek azzal az összeggel, amit meg tudnak takarítani (46 százalék), még a szerbeket (41 százalék) is előzzük e tekintetben.

A legtöbben váratlan helyzetekre spórolnak: a szlovákoknál és a cseheknél ez az arány kiugróan magas, 92 illetve 91 százalék, míg a magyarok esetében csak 55 százalék. A szlovákok és a csehek állnak a legjobban általános pénzügyi tartalék, valamint az időskori öngondoskodás terén is: előbbi célra 87 illetve 85 százalék rak félre, utóbbira 50 illetve 74 százalék. A magyar bankolók 53 százalékának az a célja a spórolással, hogy legyen egy általános pénzügyi tartaléka, míg a nyugdíjas évekre a lakosság egyharmada tesz félre.

A hat régiós országban csak Magyarországon (55 százalék) és Szlovákiában (52 százalék) vannak többségben azok, akik minden hónapban ugyanannyit tesznek félre, a többi országban a nagy többség annyival növeli megtakarításait, amennyit a hónap vagy az év végén meg tud spórolni – utóbbiak aránya Romániában (73 százalék) és Szerbiában (74 százalék) a legmagasabb.

A legtöbben mindenhol a hagyományos banki megtakarítási eszközökre esküsznek, de míg például a cseheknél és a szlovákoknál a célbetét a legkedveltebb (a bankolók 70 illetve 69 százaléka rendelkezik ilyennel), addig a másik négy országban a legtöbben folyószámlán tartják a pénzüket.

Az utóbbi évek válságai felértékelték a megtakarítások fontosságát. A nehézségek ellenére a legtöbb vizsgált országban legalább ugyanannyit vagy többet tesznek félre az emberek most, mint a koronavírus-járvány előtt. Egyedül Szerbiában voltak valamivel többen (51 százalék) azok, akik csökkenő megtakarítási lehetőségről számoltak be, de a helyzet Magyarországon sem volt sokkal jobb (49 százalék).

A korábban megszokottnál nagyobb ütemű áremelkedések más országokban is okoztak nehézséget, az idei felmérésben azonban Csehországban, Szlovákiában és Romániában már csökkent azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy erősen érinti őket a magas infláció. A drágulást leginkább megérzők aránya Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, és messze a magyarok mondták a legnagyobb arányban (56 százalék), hogy nagyon érinti őket az árak emelkedése. A horvátoknál, akik a második legrosszabb helyzetértékelést adták, ez az arány 26 százalék.

A legtöbben továbbra is elsősorban a családtagok véleménye alapján, illetve az interneten kutakodva igyekeznek tájékozódni befektetési döntések előtt, Szerbia kivételével azonban minden országban nőtt a nyitottság arra, hogy banki tanácsadóktól kérjenek segítséget. A felkészült tanácsadókra szükség is van, mivel saját bevallásuk szerint a magyarok egyharmada egyáltalán nem mozog komfortosan a pénzügyi témákban, banki termékekben, a régióban ennél csak a szerbek szerepeltek rosszabbul.

Bár óriási tévhit, mégis magasan a magyarok között a legmagasabb azonban azok aránya (61 százalék), akik szerint a befektetési termékek csak kalandvágyóknak valók. Érdekes, hogy a tőkenyereség után fizetett adó fogalmával ugyanakkor a magyarok vannak leginkább tisztában, ami valószínűleg a megtakarítások után kivetett szociális hozzájárulási adó nyári bevezetésének köszönhető.