Ki tudja ezt fejben tartani? Rengeteg adószabály módosul jövő héten

A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az előbbieknél 34,22, az utóbbiaknál pedig 43,66 százalék.

Szűkül a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre, 2017. január 1-jétől az éves keretösszeget - 100 ezer forintot - meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenő Kártyára adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben.

A 100 ezer forintos keretösszeget meghaladó összegű pénzjuttatás munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé és járulékalapot képező jövedelemmé. A felettes rész után az szja és az egyéni járulékok a magánszemélyt terhelik, a juttatónak pedig szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie. Az éves keretösszeget a foglalkoztatás időszakával arányosan kell megállapítani.

Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv esetében 200 ezer, más munkáltató esetében 450 ezer forint. Az említett összegeknek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek, a keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

A munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani sem az éves, sem a rekreációs keretösszeget. Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles - a pénzösszeg kivételével - az a béren kívüli juttatás, amelyet az egyedi keretet meghaladó összegben biztosít a munkáltató. Például a Szép-kártya szabadidő alszámlájára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Mi a helyzet a cafeteriaval?

A 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az adott juttatásoknak az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével meg kell felelniük a törvényben meghatározott feltételnek.

Az Erzsébet-juttatás megszűnik, a 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok - az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben - azt követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti.

A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az úgynevezett "hideg" utalványokat) a munkáltató minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. 2017. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely kizárta az említett juttatási körből a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat, 2017-től akár Erzsébet-utalvány, akár más utalványforgalmazó által kibocsátott "hideg" utalvány is adható a munkavállalóknak, de csak egyes meghatározott juttatásként.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg 2017-től egyes meghatározott juttatásnak minősül.

A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben a 2016-ra járó juttatást 2017. január 10-ig átadják, átutalják, akkor az 2016-ban megszerzett jövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik.

Címlapkép: MTI / Mohai Balázs