Ezért megyünk külföldre dolgozni

Egyre nő azok száma, akik nem a nemzetközi karrier reményében, hanem kényszerből vállalnak munkát külföldön, azért, hogy ott jobban megtalálják a boldogulásukat - mondta az InfoRádiónak a Manpower Magyarország marketing vezetője.

Szekeres Katalin hozzátette: korábban többen voltak azok, akik a külföldi munkában a kihívást és a karrierépítést helyezték előtérbe. Most kilátástalanabb helyzetűekkel lehet találkozni. Sok példa van arra is, hogy egy mikroközösségből megy ki valaki külföldre, majd követik őt a családi-baráti körből.
A külföldi munkavállalás még mindig elsősorban a fiatalabb korosztályt érdekli, mert családdal nehezebb egy ilyen "kalandot" bevállalni - fűzte hozzá.

A szellemi foglalkozásúak körében elsősorban a mérnökök, IT szakemberek, sok nyelven beszélő ügyfélszolgálatosok a keresettek - ők még akár ebben a nehéz gazdasági helyzetben is jó munkát tudnak találni külföldön.

Jól képzett, nyelvet beszélő szakmunkásra is még mindig szükség van, elsősorban a fa-, fém-, könnyű- és élelmiszeriparban - emelte ki Szekeres Katalin.

Még mindig az angol vezet

Ha már nyelvtudás: a Workania.hu internetes állásportál adatbázisába idén feltöltött önéletrajzok elemzése alapján az álláskeresők 33 százaléka jelölt meg valamilyen más nyelvet a magyaron kívül.

A leggyakrabban beszélt nyelv természetesen az angol: az összes önéletrajz 16 százalékában szerepel, a németet pedig az álláskeresők 10 százaléka beszéli valamilyen szinten.

Az olyan nyelveket, mint a francia, spanyol vagy olasz már csak az álláskeresők kevesebb, mint 1 százaléka jelölte meg. A határon túli magyarok nyelvtudása is számít, hiszen például a román az önéletrajzok 1,2 százalékában szerepel.

Az angolt alapfokon beszélik a legtöbben (9 százalék), miközben haladó szinten 6 százalék, aktívan 1,2% beszéli. Az álláskeresők 0,2 százaléka jelölte meg azt, hogy akár tolmácsolni vagy fordítani is tudna, anyanyelvi szinten már csak 0,1 százalék vállalja. A legjobban az angolt a 25 év alattiak beszélik: 46 százalékuk ebből a korosztályból jelölte nyelvtudásként.

A némettel rosszabbul állnak a jelentkezők: alapfokon 7 százalékuk, középszinten 2,8 százalékuk, aktívan már csak 1 százalékuk beszéli. Legmagasabb szinten már csak az álláskeresők 0,1 százaléka ismeri a nyelvet.