Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak, így a hazai gazdáknak érdemes most odafigyelniük.
Idén közel 70 ezer mezőgazdasági idénymunkás hiányzott a kertészetekből, és ez a nagyfokú munkaerőhiány az alma betakarítása során csúcsosodik ki. Hova lettek a napszámosok? Lesz, aki leszedi a gyümölcsöt, vagy több tonna marad a fán, miközben 500 forintos kilónkénti áron vesszük majd a külföldi almát a boltokban?
A mezőgazdasági munkálatok néhány hét múlva véget érnek, de még mindig nagy fejtörést okoz a kertészeteknek, hogy ki fogja leszedni a fáról az almát. A mezőgazdasági betakarítások évente 120-150 ezer embernek adnak munkát szakaszosan, tavaly viszont 25-30 ezer, idén pedig már 50-70 ezer munkás hiányzott a földekről.
A kertészeti idénymunkák egyébként áprilistól októberig tartanak, és átlagosan nagyjából 80-100 napig nyújt bevételi forrást egy-egy alkalmi dolgozónak - tudta meg a Pénzcentrum Ledó Ferenctől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökétől.
Miért nincs ember?
A kertészeti idénymunkák sajátossága, hogy tényleg csak szakaszosan, néhány hétre, vagy hónapra tud megélhetést biztosítani a dolgozóknak, többségében a betakarítások időszakában. Emellett nagyon nehezen tervezhetők előre, napra pontosan, hogy mikorra érik be az adott termény, és az időjárás is nagyon fontos körülmény, mivel esőben nem lehet a földeken dolgozni.
Az elnök szerint a kertészetekben a munkaerőhiány fő oka, hogy a nagyon alacsony munkanélküliségnek és a közmunkaprogramnak köszönhetően nagyon kevés ember vállal mezőgazdasági munkát. A kertészetekben végzett munka sok esetben komolyabb fizikai megterhelést jelent (tűző nap, hajolva), ezért inkább a kevésbé megterhelő helyre megy doglozni, aki csak megteheti.
Azért sem jelent valódi segítséget a közmunkaprogram, mert a vállalkozó nem választhatja ki, hogy kivel szeretne dolgozni, csak kivezényelik az embereket a földekre.
- mondta Ledó Ferenc. Emellett, ugyanúgy ki kell fizetnie a vállalkozóknak a napi díjat annak a munkásnak is, aki csak "téblábol" egész nap, mint annak, aki becsülettel végigdolgozza a műszakot. Csakhogy a végeredmény nem ugyanaz, a lazsáló munkás bére a vállalkozónak ablakon kidobott pénz.
Külföldről hozzák a munkást
A korábbi években gyakran jöttek Erdélyből munkások segíteni a gyümölcsszedésben, de mióta a román állampolgárok is szabadon dolgozhatnak az EU-ban, azóta erős a verseny a lengyelekkel a munkaerőért. Jelenleg Ukrajnából tudnak még vendégmunkásokat hozni, de az alapvető bizalmatlanság miatt csak olyanokat szeretnek foglalkoztatni a termelők, akik ha nagyon minimálisan is, de beszélnek magyarul. És akkor még az elszállásolás és utaztatás problémájáról nem is beszéltünk.
Mivel a mezőgazdasági területek környékén nincs még túl sok munkásszálló, legalább is nem annyi, hogy szezonban elegendőek legyenek a külföldi vendégmunkásoknak, ezért több vállalkozás tanyákat vett meg, és azokon alakítottak ki munkásszállókat - ÁNTSZ engedéllyel.
Egyébként a mezőgazdasági cégek is egyre erőteljesebben gépesítenek, így elképzelhető, hogy 5-6 éven belül megoldódnak a munkaerő-problémák, de mindig lesznek olyan betakarítási munkálatok, kézi szedések, amelyeket csak emberek tudnak elvégezni.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Van, ahol jobban fizetnek
A napszámosok is általában a törvényileg meghatározott minimálbért kapják, de vannak olyan országrészek, ahol ennél jobban fizetnek. A Csongrád megyei Szentes környékén például 700-800 forintnál kezdődnek az órabérek. Ez nem jelenti azt, hogy bármilyen munkát is végez a dolgozó, akkor is szükség lesz rá, mivel a termelők csak a jó munkaerőért fizetnek, akik jól végzik el a feladatokat. A mezőgazdaság termelékenysége véges, ezzel indokolják, hogy nem tudják nagyon emelni a béreket.
A mezőgazdasági idénymunkákra általában helyi szinten hirdetnek álláslehetőségeket, a munkaügyi központokban, helyi újságban, lokális hírportálon, esetleg szórólapokon.
Eltűnt a fekete
Az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetése óta a mezőgazdaságból szinte teljesen eltűnt a feketemunka. Nem azon a napi 500 forinton spórolnak a vállalkozók, amiket a munkások után kell befizetni, túl nagy rizikót jelent a lebukás is, ami nagy terheket vonna maga után.
Hol a gond?
A Dunántúlon - a Balaton környékét leszámítva - egyre inkább visszaszorul azoknak a gyümölcsöknek a termesztése, amelyek betakarításához emberi munka szükséges. A nyári időszakban amúgy is szinte lehetetlen embert találni, mivel inkább a turizmusban keresik az idényjellegű munkalehetőségeket. A Balaton környéki kertészetek is gyakran Tolna és Baranya megyéből hoznak munkásokat.
Magyarországon a legtöbb gyümölcsös a Nyírségben van, ott folyamatosan munkaerő-gondok vannak.
Bács-Kiskun-Szolnok, valamint Csongrád megyében nem a gyümölcsök betakarítása, hanem a hajtatás vannak gondok. Békés megyében a határ közelsége miatt gyakran Romániából hoznak munkásokat, és az idény alatt naponta utaztatják őket.
Külföldi alma lesz a piacon?
Ha kevés a hazai alma - mert nincs aki leszedje, és a fán marad - akkor drágábban lehet megvenni, és a nagy áruházláncoknak kifizetődőbb lehet, ha külföldről hozzák be a terméket. Idén a jég sem kímélte a magyar almát, így kevesebb a termés is. Úgy tűnik, hogy nehezen ugyan, de sikerül megoldaniuk a termelőknek, hogy ne rohadjon a fára a gyümölcs, és ha vélhetően kicsit magasabb áron is, de magyar alma legyen a boltokban.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- A benzin ára 25, míg a gázolajé 27 forinttal múlta felül az átlagos régiós üzemanyagárat a KSH friss statisztikája alapján
- Férfi vízilabda ob I - Nyert a Honvéd és az Eger
- Javul a brit uralkodó egészsége
- Párizs 2024: átvették a lángot a franciák - videó
- Nyílik az élelmiszerolló: csak az olcsó és a prémium a kelendő
- London: orosz barát gyújtogatót állítottak bíróság elé