Az EU lakosságának 10 százaléka komoly anyagi nehézségekkel küzd

A tendencia növekvő, mert míg 2012-ben a fenti társadalmi réteg aránya 24,8 százalék volt, addig 2011-ben 24,3, 2008-ban pedig még csak 23,7 százalékot tett ki. A szegénység vagy kirekesztettség kockázatával szembesülő emberek számának csökkentése az EU "Európa 2020" stratégiájának egy kulcseleme.

A szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetett emberek aránya Bulgáriában a legmagasabb (49,3 százalék), a további sorrend: Románia (41,7), Lettország (36,6), Görögország (34,6), Litvánia (32,5), Magyarország (32,4), Horvátország (32,3), Olaszország (29,9), Spanyolország (28,2), Ciprus (27,1), Lengyelország (26,7), Portugália (25,3), Nagy-Britannia (24,1), Észtország (23,4), Málta (22,2), Belgium (21,6), Szlovákia (20,5), Németország és Szlovénia (19,6-19,6), Franciaország (19,1), Dánia (19,0), Luxemburg (18,4), Svédország (18,2), Finnország (17,2), Csehország (15,4) és Hollandia (15,0).

Ausztriáról és Írországról nincsenek adatok. 2011-ben Ausztriában a szegények aránya 16,9 százalék volt, ez akkor az ötödik legalacsonyabb arány volt az EU-n belül.

Az EU lakosságának 10 százaléka komoly anyagi nehézségekkel küzd, vagyis életfeltételeiket korlátozza a pénzhiány. Ez azt jelenti, hogy például nem tudják fizetni a számláikat, fűteni a lakásukat, vagy nem engedhetnek meg maguknak évente egy egyhetes nyaralást. Ennek a csoportnak az aránya Bulgáriában (44 százalék) és Romániában (30) volt a legnagyobb, míg Luxemburgban és Svédországban (1-1 százalék) a legkisebb.