Devizahitelek: a Kúriára vár a kormány

A miniszterelnök-helyettes azután nyilatkozott a sajtónak, hogy a minisztérium épületében kerekasztal-megbeszélést tartottak a témáról a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség vezetőinek, képviselőinek részvételével.

Navracsics Tibor elmondta: a fogyasztási szerződésekkel kapcsolatos illetékességi szabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslat már a parlamentben van, december elejére pedig döntés várható az ügyvédi kamara és a közjegyzői kamara végrehajtási kérdésekkel kapcsolatos javaslatairól.

A miniszter szerint alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényességének, az egyoldalú kamatváltozásnak és az árfolyamrésnek az egységes megítélése. Hangsúlyozta: ellentmondó az ítélkezési gyakorlat abban, hogy egy devizahiteles konstrukció mitől, milyen jogcímen, illetve mennyiben - egészében vagy bizonyos részeiben - érvénytelen, továbbá mik ennek a jogkövetkezményei.

Tisztázandónak nevezte, hogy az egyoldalú kamatváltozás terheit ki viselje. Felvetette azt is, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban fontos volna egy iránymutatás, amely rendezi, miként kell figyelembe venni ezt a tényezőt.

Arra a felvetésre, hogy az árfolyamréssel kapcsolatos új szabály visszamenőleges hatályú lenne, a miniszter megjegyezte: nem látja annak az esélyét, hogy ezt a Bankszövetség elfogadja, ez későn jött javaslat.

A sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy ki viseli az árfolyamváltozások kockázatát, meg lehet-e változtatni utólag a szerződéseket, a miniszter úgy reagált, hogy ha van más megnyugtató megoldás, akkor utólag nem lesz szükség "belenyúlni" a szerződésekbe, ami csak akkor lehet indokolt, ha tömeges, közérdekre kiható sérelem merül fel. Most nincs szó szerződésmódosításról - tette hozzá.

Ismertette: a tanácskozáson a Kúria képviselője jelezte, a legfelsőbb bírói fórumon zajló munkát nehezíti, hogy konkrét devizahiteles perek még nem nagyon jutottak el hozzájuk.

A miniszter elmondta, hogy a jogalkalmazó szervekkel folytatott konzultáció alapját a Bankszövetség javaslata adta ugyan, ám az nem oldja meg a devizahitelesek problémáját, attól "nem vagyunk kijjebb a vízből".

A Bankszövetség javaslatában többek között az szerepelt, hogy az árfolyamgátat a jövőben jogszabály határozza meg. Ezt az Országgyűlés lényegében megvalósította akkor, amikor kiszélesítette az árfolyamgátba belépés lehetőségét - mondta a miniszter.

A Legfőbb Ügyészség - szoros együttműködésben a Kúriával - részt vesz az egységes joggyakorlat kialakításában, és már a találkozó előtt írásban jelezte, hogy jogalkalmazóként szeretne közreműködni a jogszabályváltozások előkészítésében - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy meddig kellene megszületnie a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntésnek, azt mondta a miniszter: még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy határidőt szabjon az igazságszolgáltatásnak, ezért nem akar válaszolni erre a kérdésre.

A találkozón felmerült javaslatokat a miniszter két csoportba sorolta. Egyik részük a jövőre nézve kezelné a devizahitelesek problémáját. Ilyenek többek közt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felvetései, amelyek egyebek mellett arra vonatkoznak, hogy ne az alperes pénzintézet - jellemzően budapesti - székhelye, hanem a felperes devizahitelesek lakóhelye határozza meg a bíróság illetékességét. Erre azért van szükség az OBH szerint, hogy területileg jobban el legyenek osztva az eljárások, a Fővárosi Törvényszék polgári ügyszakán folyamatban levő ügyek több mint fele ugyanis devizahiteles eljárás, és további, "robbanásszerű" növekedés várható. Az OBH javasolta azt is, hogy a devizahiteles perek elindulásakor a felek között legyen kötelező egyeztetés.

A kerekasztal-megbeszélésen felvetődött javaslatok másik része a jelenre vonatkozott, elsősorban arra, hogy a Kúriának iránymutatást kellene adnia a devizahiteles szerződések érvényességével, az egyoldalú kamatváltozással és az árfolyamréssel kapcsolatban - mondta a miniszter.

Navracsics Tibor jelezte azt is, hogy a jövő hétre konzultációt kért Darák Pétertől, a Kúria elnökétől.

A keddi megbeszélésen részt vett Navracsics Tibor és a minisztérium három államtitkára mellett Székely László ombudsman, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke és Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnöke, a többi szervezet alacsonyabb szinten képviseltette magát.