A Pénzcentrum 2024. április 27.-i hírösszefoglalója, deviza árfolyamai, az EuroJackpot nyerőszámai, heti akciók és várható időjárás egy helyen!
Óriási dobás, vagy megint a tűzzel játszunk? Így sülhet el Orbán V4-pótló gazdasági mesterterve
Bár a Visegrádi Együttműködésben még van erő, Orbán Viktor miniszterelnök szorosabbra fűzné Magyarország kapcsolatát a szerbekkel, szlovákokkal és az orsztrákokkal. Ezzel egyesítené a térség "szuverenista államait", melynek nem csak politikai, de gazdasági vonatkozásai is lesznek. A Pénzcentrum ezt a potenciális együttműködést járta körbe gazdasági szakértők segítségével. Mit hozhat a kormányfő B-terve a magyar gazdaságban?
„Hosszú időn keresztül egy V4-es struktúrában gondolkodtunk Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával, amelyet nem érdemes feladni, ez a keret még létezik, ebben még van valamennyi szufla, valamennyi élet, de eközben egy másik együttműködési forma is kibontakozni látszik a szuverenista államok között” – jelentette ki korábban Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitó rendezvényen.
Hozzátette, ebben Magyarország mellett megjelentek a szlovákok, az "Európa számára nélkülözhetetlen" szerbek, és Ausztriában is lesz egy választás szeptemberben. „Tehát könnyen lehet, hogy lesz egy osztrák-magyar-szlovák-szerb együttműködés a következő időszakban, amely nem kiváltja a V4-et, hanem megjelenik mellette, és egyre nagyobb gazdasági tartalommal bír majd, ami a magyarok számára fontos, hiszen a Balkánon komoly lehetőségeink vannak” – fűzte hozzá.
Politikai töltet, gazdasági kimenetel
Noha a kormányfő által vázolt tervek alapján Magyarország rövid időn belül egy kelet-közép-európai gazdasági centrummá válhatna, azért nem eszik olyan forrón a kását. Legalábbis a Pénzcentrum által megkérdezett gazdasági szakértők szerint az osztrák-magyar-szlovák-szerb együttműködésnek inkább politikai, semmint gazdasági okai vannak. Hiszen már eddig is léteztek gazdasági kapcsolatok az alábbi országok között, amiket azonban tovább kell építeni, erősíteni.
Tisztán látszik, hogy a kormányzat az előző időszakban próbálta szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatait Szerbiával, ami leginkább az oda irányuló exportunk és az onnan származó importunk növekedésén észrevehető, melyek dinamikusan fejlődnek. Ám 2023-ban még mindig csupán az importunk 1,5 százaléka, az exportunknak pedig az 1,8 százaléka köthető Szerbiához, és mindkettőnek közel az egyharmada energiahordozó
– mondták el lapunknak Molnár László és Mihályi Máté. A GKI Gazdaságkutató Zrt. gazdasági szakértői hozzátették, a kormányfő által vázolt együttműködéstől összességében nem kell óriási gazdasági csodát várni, hiszen Ausztria, Szlovákia, Szerbia és Magyarország 2022-ben a világ GDP-jének mindössze 0,8 százalékát adta, amiből az következik, hogy világgazdasági kontextusban sem külön-külön, sem pedig együtt nem képviselnek komoly erőt ezek az államok.
Ami különösen igaz annak fényében, hogy Magyarország, Szlovákia és Ausztria uniós tagország, a szerbek viszont a közeljövőben még nem fognak csatlakozni. Így tehát a régiós külkereskedelmi hangsúlyok eltolódásának aligha lesznek világgazdasági hatásai, és az sem valószínű, hogy a magyar kormányfő által felvázolt új régiós együttműködés jelentősen változtatna Magyarország világgazdasági hierarchiában elfoglalt helyén
– fűzték hozzá a szakemberek, akik szerint egyúttal az is elég kérdőjeles még, hogy az osztrákok és a szlovákok mennyire lesznek érdekeltek egy ilyen négyes együttműködési rendszer létrehozásában.
Mindenesetre a potenciális együttműködéssel ők is nyerhetnének, hiszen bizonyos ágazatokban regionális stratégiai pozíciót építhetnének – fejtegette a Pénzcentrumnak a lehetséges előnyöket Vida György, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karának adjunktusa. A szakember szerint több ágazat is lenne, amiben az osztrák-magyar-szlovák-szerb négyes erősödni tudna, ezek
- a regionális bankszektor, hiszen az Erste Bank, Raiffeisen Bank, OTP jelenléte relatíve erős az osztrák-szerb-magyar-szlovák területen;
- az építőipar, amit a Wienerberger és a Masterplast tevékenysége alapozhatna meg;
- és energetika szempontból lehetne jelentősebb együttműködést kiépíteni a MOL-Slovnaft és az OMV révén.
„Ezek a területek mind nagyobb szerepet adhatnak a térségnek” – tette hozzá Vida György.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A V4 fenntartása stratégiai fontosságú
Kérdés azonban, hogy összességében a V4-es országok hogyan viszonyulnak majd a térségben megjelenő, lehetséges új tömbhöz, és hogy a magyar gazdaság számára nem lenne-e előnyösebb, ha a csehekkel és a lengyelekkel fűznénk a jelenleginél szorosabbra az együttműködésünket. Ezzel kapcsolatban az SZTE adjunktusa leszögezte, jelenleg a V4-es konstrukció nem olyan erős, aminek döntően külpolitikai okai vannak.
Lengyelország és Csehország alapvetően ellenzi az orosz agressziót, a gazdasági előrenyomulásukat a térségben. Ezzel szemben Szlovákia és főképp Magyarország, inkább pozitívan és pragmatikusan viszonyul Oroszországhoz
– vázolta a helyzetet Vida György. Hangsúlyozta, stratégiailag azonban kulcsfontossággal bír a V4 fenntartása, hiszen a globális gazdasági és politikai térben a térségnek akkor lesz alkupozíciója, ha összefog, valamint egy irányba tart.
Ha szétesik, akkor a nagyobb gazdasággal és politikai hatalommal rendelkező országok befolyásában fog sodródni a térség. Emellett Ausztriával nem szabad versenyt futni, együttműködni azonban annál inkább, és ugyanígy van ez a szerbek esetében is
– jelentette ki.
Hasonló álláspontot képviselnek a kérdésben a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakértői is, akik szerint Magyarország kapcsolatát a cseh és a lengyel kormányzattal alapvetően nem a magyar-osztrák és a magyar-szerb gazdasági együttműködés fogja rontani.
Címlapi kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher, MTI/MTVA
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Az utolsó utáni pillanatban akart a lehajtóhoz sorolni, meg is lett a baj – videó
- Már kutyát kell bevetniük a halőröknek a Balatonon
- Veszélyezteti az autókat az esővel érkező sivatagi por – azonnal lépni kell
- Bolti tejben is megtalálták a vírust, amely ellen nagy erőkkel küzdenek
- Találtak Budapesten egy körforgalmat, ahol nem érvényesek a KRESZ szabályai
- Itt a figyelmeztetés, nem kizárt a jégeső és a zivatar