Teljesen nonszensz, amit a magyar egészségügyben terveznek: ennek rengeteg beteg ihatja meg a levét

Nem lesznek kórházbezárások Magyarországon, de egy sor olyan reform zajlik jelenleg is, amely a fejnehéz egészségügyi rendszert és az adatfeldolgozást célozza, és a ciklus végére ebből lehetnek is jól működő dolgok - ezt mondta Takács Péter, az egészségügyért flelős államtitkár a héten a Portfolionak adott nagyinterjújában.

Ebben olvashattuk azt is, hogy az adatfeldolgozás és a transzparencia komoly ráncfelvarráson eshet majd át, valamint hogy mindenképp folytatódik a háziorvosi praxisok centralizálása, az ugyanis nem fenntartható, hogy néhány száz emberre legyen egyetlen praxis. Az interjú legtöbbet ígérő szegmenseit átnéztük Kunetz Zsombor egészségügyi szakértővel, aki bár talált közös hangot az államtitkárral, de több ígéretet vagy feltételezést teljes nonszensznek nevezett.

Évtizedes rossz örökség

Fejnehéz, a szocialista rendszerből örökölt egészségügyi rendszer maradt ránk, amivel mindenképp kezdeni kell valamit, és ez egy sok éve tartó folyamat - ezt mondta a Portfolionak adott interjú elején Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár. Úgy véli, hogy aki nem szorul biztosan kórházi kezelésre, azt el kell tudni látni akár szakrendelőben, de adott esetben a háziorvosnál is.

Az alapvető probléma, hogy egy szocialista, fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltetünk. Ezzel szemben egy modern egészségügyi ellátórendszer nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre, értve ez alatt a szűréseket is, másrészt sokkal több helyben megoldható, definitív ellátást nyújt, aminek az egyik része az alapellátásban történik meg, a másik fele pedig a járóbeteg-ellátásban. Egy ilyen modern rendszerben kizárólag azokat a betegeket fektetjük kórházban, akiknek ténylegesen ott a helyük

- fogalmazott Takáts Péter.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Pénzcentrumnak ennek kapcsán arról beszélt, a rendszer valóban fejnehéz, arról azonban nem olvashattunk, hogy nem véletlen az, hogy ennyien kapnak kezelést a kórházakban akkor is, ha máshol is lehetne ellátást kapniuk: éppen a rendszer az, ami nem ad erre sok esetben lehetőséget.

Kétségtelen tény, hogy az ellátás csúcsát és omegáját a kórházi kezelés jelenti, csakhogy ez éppen a rendszer sajátossága. Hogy egy példát mondjak: a háziorvosnak jelen pillanatban nincs joga sem vércukrot beállítani - még akkor sem, ha ez a szakterülete - az alapellátás keretében, de még pelenkát sem írhat fel, ezt is csak szakorvos teheti meg. Ez teljes nonszensz

- mondta lapunknak a szakértő.

Elég az ember?

Egy másik, első pillantásra talán meglepő állítást is tett az államtitkár: mint fogalmazott, bár a rendszer fejnehéz, az ember majdnem mindenhol elég a kórházakban.

A már említett, magunkkal cipelt szocialista intézményrendszert nem lehet lefedni humán erőforrással. Ez azt hordozza magában, hogy mindenhol majdnem elég az ember. Mi abba az irányba megyünk, hogy egy fenntartható, jó struktúránk legyen, ami a lakosság közelében megtartja azokat az ellátásokat, amik helyben nagy betegforgalommal járnak. Betegbiztonság szempontjából szükség van a nagy műtétes szakmáknál egy jó centralizációra, de ez nem érinti az elektív kis műtéteket, amiket ugyanúgy el fogunk végezni a kis kórházakban, ahogy eddig. Orvosból abszolút hiány nincs az országban, ezt mutatják a nemzetközi összehasonlítások is. A szakdolgozóknál ugyanakkor nem ez a helyzet, ott van hiány, ezért történik jelenleg is egy bérfejlesztés

- fogalmazott Takács Péter.

Kunetz Zsombor szerint ugyanakkor a centralizációt, valamint a humán erőforrások kezelését sokkal jobban is lehetne végezni. Igaz ugyanakkor, hogy az orvosok száma közel megfelelő, ám éppen az elosztás körül adódnak problémák.

Ezt is egy példával lehet a legjobban szemléltetni: a déli térségben ott van Hódmezővásárhely, ami rendelkezik kórházzal, így a környékről oda mehetnek a betegek, és itt megfelelő számú orvos is van. Azonban itt a közelben egyszerre több egészségügyi intézmény is van: létezik kórház Szentesen, Orosházán és Szegeden is ott az egyetemi klinika, ez utóbbiba talán érdemesebb lenne csatornázni a méreteknek jobban megfelelő humán erőforrást

- nyilatkozta lapunknak a szakértő. Sokkal élesebben fogalmazott a bérek kérdéséről: bár elismerte, hogy a bérfejlesztés létezik a szakdolgozóknál, azt is leszögezte kérdésünkre, hogy messze nem elég ennek a mértéke.

Azt az államtitkár is említi ebben az interjúban, hogy a szakdolgozók bére a fejlesztési ciklus végére az orvosok alapbérének 37 százaléka lesz majd - miért nevezzük elégségesnek, hogy a fele sem lesz a szakdolgozók bére az orvosok fizetésének? Ráadásul ebből az is kitűnik, hogy nem számolnak az inflációval: az hiába csökken, ha már egyszer járt az egekben, tehát a szakdolgozók mindennapi gondjain utólag ez mit sem segít. Arról nem is beszélve, hogy az infláció természetesen az orvosok esetében is a fizetés értékvesztését hozta, tehát ha ezzel vetjük össze, akkor még annál is kevesebbet ér, mint korábban

- mondta Kunetz Zsombor.

Mi lesz a háziorvosokkal?

Takács Péter az interjúban kitért a háziorvosi praxisok központosítására is. Mint elmondta, a

A mostani körzetstruktúra a 80-as, 90-es években alakult ki, miután a rendszerváltással felbomlottak a körzetek, az önkormányzatokhoz került a feladat, és minden önkormányzat saját körzetet szeretett volna. Ez nyilván nem megy. Jelenleg is vannak 200-300 fős körzetecskék. A betöltetlen körzetek 70 százaléka nem éri el a szakmai minimumnak kikiáltott 1200 főt. Reagálni kell az elmúlt évtizedek folyamataira

- fogalmazott az interjúban Takács Péter.

Kunetz Zsombor ezzel egyetértett, ám hozzátette, hogy a betegek érdekei semmi szín alatt nem sérülhetnek, ha ehhez komolyan hozzányúlnak.

Tényleg nem fenntartható, hogy minden faluban orvos van. Ha azonban a praxisokat összevonjuk, akkor mindig, minden egyes településen úgy kell ezt megoldani, hogy a betegek ellátáshoz való joga ne sérüljön, pontosabban, hogy aki nem tud akár utazni, az is hozzájusson az alapellátáshoz. Ebben én megoldásnak látnám falubuszok szervezését, vagy a kijáró-rendszer fejlesztését, ami bár most is létezik - tehát hogy az orvos kimegy a beteghez - de inkább csak elméletileg. Ezzel már lehetne javítani a háziorvosi ellátáson ott is, ahol indokolatlanul kevés emberre is praxiskörzetet tartanak fenn

- fogalmazott az egészségügyi szakértő a Pénzcentrumnak.

Brutális a betöltetlen praxisok száma

Annyi bizonyos, hogy a háziorvosi praxisok esetében jelentős változásra vagy reformra van szükség. Jelenleg 681 háziorvosi körzet betöltetlen Magyarországon a Állami Egészségügyi Ellátó Központ 2023. januári adatai alapján, ezeknek 88 százaléka már több mint fél éve áll üresen.

Ezekhez a praxisokhoz több mint 787 ezer beteg tartozik. Bár a magyar egészségügyben a szakemberhiány nem újkeletű probléma, az utóbbi években - valószínűleg nem kis mértékben a koronavírus-járvány hatására - csak romlott a helyzet.

A javulásra pedig nemigen lehet számítani, hiszen a háziorvosok 29,6 százaléka 60 év felett jár Magyarországon az utolsó friss adatok szerint. A praxisok körüli nehézségekkel korábban részletes cikkben foglalkozott a Pénzcentrum, ezt itt tudod újra elolvasni:

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi folyik a magyar rendelőkben? Kritikus a helyzet: több mint 750 ezer magyar egészsége a tét

2021-ben még 482 tartósan betöltetlen körzetet tartottak számon, 2022-ben pedig már 559 ilyen praxis volt Magyarországon. 2023-ra kereken 600-ra emelkedett ez a szám.