Rendkívüli! Igazi áttörés: megtalálhatták a rák ellenszerét Karikó Katalinék?

Magyarországon az elmúlt évtizedben ugyan javulás tapasztalható a daganatos megbetegedések kezelésében, de továbbra is jelentősen meghaladjuk az EU-s átlagot. 2019-ben százezer főre 328 haláleset jutott, mellyel hazánkban volt a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozás az egész Európai Unióban. Összehasonlításképp, az EU-s átlag ugyanebben az évben "mindössze" 247 volt az Eurostat és az OECD adatai alapján.

Az Európai Bizottság jelentése szerint a halálozások terén 2020-ban a korábbi első helyről már a harmadikra kerültünk, Szlovákia és Lengyelország után, míg a megbetegedések esetében az ötödikek voltunk. A jelentésből az is kiderült, hogy 2018-ban Magyarország fejenként 226 eurót költött daganatos betegekre, ami az uniós átlag 326 eurónak mindössze a 69 százaléka. Arról egyébként, hogy mekkora rákgócpont Magyarország a nemzetközi viszonylatban korábban mi is értekeztünk, ezt a cikket itt lehet elolvasni.

2020-ban az Európai Unióban 2,7 millió embernél diagnosztizáltak rákos megbetegedést, és további 1,3 millió ember hunyt el a rák miatt.

Becslések szerint amennyiben nem történik hathatós beavatkozás, akkor 2035-ig több mint 24 százalékkal növekedhet a rákban elhunytak száma, mellyel ez a betegség lesz a vezető halálozási ok a Európai Unióban. Az odaveszett emberéleteken túl mindennek a gazdasági hatásai is jelentősek: a betegségre fordított pénz Európában becslések szerint meghaladja az évi 100 milliárd eurót.

Ráadásul a COVID-19 világjárvány súlyosan érintette a rákbetegek ellátását, megzavarva a megelőzést és a kezelést, késleltetve a diagnózist és a vakcinázást, illetve a gyógyszerekhez való hozzáférést. A világjárvány kezdete óta, a rákdiagnózisok száma csökkent, ami az esetek jövőbeli növekedését vetíti előre. A rákos megbetegedések gyakoriságát jól mutatja, hogy még a pandémia idején is több áldozatot szedett, mint a sokkal nagyobb médiavisszhangot kiváltó koronavírus. Azonban előrelépések is történnek ezügyben, ráadásul éppen olyan cégeknek köszönhetően, akik a koronavírussal kapcsolatos oltások kifejlesztésében is a legelsők között voltak.

Egy friss jelentés szerint egy új, a hasnyálmirigyrák kezelésére kifejlesztett vakcina megakadályozta a betegség kiújulását az abban részesülő betegek 50 százalékánál.

A hasnyálmirigyrákot köztudottan nehéz felismerni és kezelni. Széles körben "csendes betegségnek" nevezik, mivel a tünetek, beleértve a hasi fájdalmat és a fogyást, gyakran csak akkor jelentkeznek, amikor a rákos sejtek már átterjedtek az erekre és a szövetekre, és ekkor a kezelés már nehézkes. De éppen amiatt, hogy a ráknak ezt a formája olyan agresszív, egyben azt is jelenti, hogy remek jelölt az új kezelésre - írja a The New York Times.

A német BioNTech cég tudósai olyan vakcinát fejlesztettek ki, amelyet az egyes betegek egyedi genetikai adottságaihoz lehet igazítani, hogy immunrendszerüket a hasnyálmirigyrákos sejtek elpusztítására tanítsák. A tudósok a Nature folyóiratban közzétett kis tanulmányukban elmondták, hogy a vakcinát 16 New York-i páciensen tesztelték, és a betegek fele 18 hónap után is rákmentes maradt - a kísérlet tehát sikerrel zárult.

Személyre szabott vakcinák

A New York-i Memorial Sloan Kettering Rákközpont 16 betegtől vett tumormintát, és elküldte őket Németországba. Ott a BioNTech – akik anno a COVID-19 vakcinát a Pfizerrel közösen fejlesztették ki - tudóscsoportja elemezte az egyes minták rákos sejtjeiben lévő fehérjéket. A COVID-vakcinákhoz hasonlóan ezek is hírvivő RNS-t használtak arra, hogy utasítsák a beteg immunrendszerét a rákos sejtek elpusztítására. A legfontosabb különbség az volt, hogy az egyes vakcinákat az egyes betegek mRNS-ére szabták.

A 16 beteg közül nyolcnál nem volt visszaesés 18 hónappal a kezelés után. Még ennél is biztatóbb, hogy az egyik betegnél a májban lévő új rákos daganat a képalkotó vizsgálatok során eltűnt, miután megkapta a vakcinát. Mivel azonban a betegek kemoterápiát és egy másik rákgyógyszert is kaptak, nehéz megmondani, hogy a vakcina önmagában mekkora hatást gyakorolt. A kezelt betegek másik felénél egyébként a rák körülbelül egy év múlva visszatért.

A vakcinák jelenthetik a rákkezelés jövőjét

Az egyes vakcinák személyre szabott kifejlesztése miatt "a magas előállítási költségek jelentik a fő akadályát annak, hogy az ilyen típusú vakcinákat szélesebb körben alkalmazzák" - mondta a The New York Timesnak Dr. Neeha Zaidi, a Johns Hopkins University School of Medicine hasnyálmirigyrák-specialistája. Mindez potenciálisan egyenlőtlenségeket okozhat a hozzáférésben, hiszen a magas árak mellett csak a tehetősebb réteg lesz képes kipróbálni az új módszert.

A szakértők szerint azonban már az a tény is ígéretes jel, hogy a tudósok ilyen gyorsan képesek voltak személyre szabott rák elleni vakcinákat létrehozni, minőségileg ellenőrizni és eljuttatni őket a páciensekhez - a betegek nagyjából kilenc héttel a daganatuk eltávolítása után kezdték el intravénásan kapni a vakcinákat. A vizsgálat kezdete, vagyis 2019 decembere óta a BioNTech hat hét alá rövidítette a folyamatot - mondta a The New York Timesnak Dr. Ugur Sahin, a vállalat társalapítója és a vizsgálat egyik vezetője.

A cég most azt tervezi, hogy tovább csökkentsék az előállításra szánt időt és mindössze négy hét alatt képesek legyenek rák elleni vakcinákat készíteni.

A jövőbeni költségeket illetően ígéretes előrelépés, hogy hogy a BioNTech tíz év alatt (körülbelül ennyi ideje kezdték el tesztelni a vakcinákat) jelentősen visszavágta az előállítási költségeket. „A gyártás egyes részeinek automatizálásával adagonként nagyjából 350 000 dollárról (majdnem 120 millió forintról) kevesebb mint 100 000 dollárra (nagyjából 34 millió forintra) csökkent az elkészítéshez szükséges összeg” – számolt be róla Dr. Sahin.

A Moderna és a Merck által kifejlesztett személyre szabott mRNS rák elleni vakcina csökkentette a visszaesés kockázatát azoknál a betegeknél, akiket egy bőrrákfajta, a melanóma miatt műtöttek. A legutóbbi tanulmány azonban magasabbra tette a lécet, mivel a hasnyálmirigyrákot célozta meg, amelyről úgy gondolják, hogy kevesebb olyan genetikai változással rendelkezik, amely ideálissá tenné a vakcinás kezelésekre.

Azon betegek esetében, akik nem reagáltak a vakcinára, a rák nagyjából 13 hónappal a műtétet követően hajlamos volt visszatérni. Azoknál azonban, akik reagáltak a vakcinára, a körülbelül 18 hónapos megfigyelés alatt nem mutatkoztak a kiújulás jelei. Érdekes módon az egyik betegnél a májban vakcina által aktivált immunválaszra utaló jeleket találtak, miután ott egy szokatlan daganat alakult ki. A daganat később a képalkotó vizsgálatok során eltűnt.

Ebből még korai lenne hosszútávú következtetéseket levonni, de szép megerősítő adat, hogy a vakcina képes bejutni más, tumoros régiókba is

- mondta Dr. Nina Bhardwaj, aki a Mount Sinai Icahn School of Medicine rák elleni vakcinákat tanulmányozza.

Minderről egyébként épp a minap beszélt röviden a Friderikusz Podcast adásában maga Karikó Katalin is. Mint azt a magyar a tudós elmondta, nem a tumor kialakulását akadályozza meg a kísérleti vakcina, hanem a meglévő tumor növekedését, továbbterjedését gátolja a betegek mRNS-ére szabott, egyelőre a tesztelés korai klinikai fázisában lévő, de ígéretes oltóanyag.

A tudósok évtizedek óta küzdenek a rák elleni vakcinák létrehozásával, részben azért, mert az immunrendszert a tumorokon és a normális sejteken egyaránt megtalálható fehérjékre képezték ki. A vakcináknak a csak a rákos sejteken található mutáns fehérjékre való szabása azonban potenciálisan erősebb immunválaszt vált ki és új utakat nyit bármely rákos beteg kezelésében - mondta Ira Mellman, a Genentech rákimmunológiai alelnöke, aki a hasnyálmirigyrák elleni vakcinát a BioNTech-el közösen fejlesztette ki. A szakember hangsúlyozta: „Az, hogy harminc évnyi kudarc után bebizonyosodott, hogy a rák elleni vakcinák valóban használnak, hatalmas felfedezés. A munka csak most veszi kezdetét igazán.”