A végrehajtóknál landolnak a slágerhitel dossziék: a tiéd meddig porosodik?

Az adósminősítés feltételrendszere sokat változott a válság előtti időszakhoz képest. A hitelre váró vállalkozások többségének minél rövidebb idő alatt, a lehető legmagasabb összegre lenne szüksége, lehetőleg minimális fedezet mellett. Ugyanakkor a bankok a stabil háttérrel, diverzifikált vevői körrel és likvid eszközökkel rendelkező nyereséges vállalkozásokat finanszíroznák. Ebben a tekintetben kell megtalálni a mindkét fél számára megfelelő középutat, ami a mai gazdasági körülmények és kilátások közepette nem nevezhető egyszerű feladatnak.

A mikrovállalkozások vezetőinek az eddigiektől is alaposabban kell eljárni a finanszírozási igényeikhez leginkább illeszkedő hitelek kiválasztása során, ebben nagy segítségükre lehetnek a fióki ügyintézők. Aranyszabályként elmondható, hogy a rövid távú finanszírozási gondokat rövid távú hitellel, míg a hosszabb távú beruházásokat hosszú távú hitellel célszerű orvosolni.

Ellenkező esetben könnyen likviditási vagy forgóeszköz problémák léphetnek fel, ami vélhetően egyetlen cégvezetőnek sem szerepel a kívánságlistáján. A folyószámlahitelek vagy a Széchenyi-kártya adta lehetőségek nem kimondottan alkalmasak egy beruházás elindítására, mivel annak megtérülési ideje nagy valószínűséggel hosszabb lesz, mint ahogy a hitelező felé teljesíteni kell, ezért fontos az időtáv tekintetében meghatározott összhang.

Több vállalkozással is előfordult, hogy rövid távú, de gyorsan hozzáférhető kölcsönhöz jutott, majd a termék céljától eltérően használta fel a hitelkeretet. A folyamatban lévő beruházások a kedvezőtlenebb pénzügyi környezetben a bankok által egy év után kezdeményezett felülvizsgálat alkalmával derültek csak ki. A visszafizetési kötelezettség pedig újabb - sokszor végzetes - csapásként érte a vállalkozásokat.

A válság óta eltelt időszakban a cégek többségének forgalma visszaesett, így a cash-flow alapon meghatározott banki hitelkeretek szűkítése elkerülhetetlenné vált. A finanszírozók az új szabályok szerint történő eljárás kapcsán jelzálogfedezetet kérnek, amit nem minden gazdasági társaság tud teljesíteni. A jelenlegi gazdasági környezetben a beruházások megtérülését is újra kell számolni, a végeredmény szinte kivétel nélkül hosszabb időtávot határoz meg.

A kölcsönhöz jutott vállalkozásoknak tudni kell, hogy a hitelkamatokat a bankközi referenciakamatokhoz igazítják, az ezekhez kapcsolódó felár a magyar országkockázat fokozódásával jelentősen megemelkedett. A két évvel ezelőtti körülbelül 1,5 %-os felárral szemben jelenleg mintegy 4,5 %-os országkockázati felárral kell számolni, amire még rárakódik a banki marzs.

A cégek esetében a lakossági hitelek annuitásos (egyenletes) törlesztőrészlet számításával szemben lineáris törlesztést alkalmaznak a bankok, ami egyenletes tőketörlesztést jelent fokozatosan csökkenő kamatterhek mellett. Ez azt jelenti, hogy az induló havi részlet magasabb és a futamidő előre haladtával a kisebb tőketartozásra eső alacsonyabb kamatteher következtében fokozatosan csökken.

A likviditási problémák számos vállalkozás életében mindennapossá váltak, a fizetési kötelezettségek csak komoly erőfeszítések árán teljesíthetők. A bőszen felvett cash-flow alapú hitelek néhány évvel ezelőtt a bankok slágerterméke volt, mára, ahogy egyre többen kénytelenek bedobni a törölközőt, a végrehajtók asztalán landolnak a hitelanyagok.