2023-ban Európa és a világ kedvenc autója is a Tesla Model Y lett, több mint 1,2 millió darabot adtak el belőle.
A magyar nyugdíjasok 62,6 százaléka megbízhatónak tartja a PCR-tesztek eredményeit a koronavírus kimutatásában, 10-ből 9 nyugdíjas pedig fontosnak tartaná a rendszeres tesztek bevezetését bizonyos munkakörökben. Sőt, a válaszadók több mint háromnegyede kötelezően be is vezetné azt, derült ki a Pénzcentrum online felméréséből. Azt is megvizsgáltuk, mit tartanak fontosabbnak: a boltosok, egészségügyi dolgozók, szociális munkások, stb. tesztelését vagy például a fodrászokét.
Pénzre van szükséged hirtelen? A Pénzcentrum Személyi kölcsön kalkulátorának segítségével könnyen megtalálhatod a számodra legkedvezőbb megoldást. KATT!
Lapunk augusztus második felében készített online felmérésében azt vizsgálta, milyen a PCR-tesztek és ellenanyag vizsgálatok megítélése a lakosság körében, alávetnék-e magukat a magyarok rendszeres vizsgálatoknak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy elfogadhatónak tartanák-e ha bizonyos munkakörökben (egészségügy, oktatás, szociális szféra, hivatalok, bankok, stb.) kötelezővé tennék a dolgozók számára a teszteket. A felmérésben rákérdeztünk, milyen területen, és milyen pozícióban dolgoznak a válaszadóink, így korábban például összesítettük, mit gondolnak a kérdésről a közép- és felsővezetők. Most a magukat nyugdíjasnak vallók válaszait közöljük.
A felmérésből általánosságban az derült ki: a lakosság fontosnak tartaná, hogy rendszeresen végezzenek koronavírus-teszteket, legalább bizonyos munkakörökben. A válaszadók 63,2 százaléka szerint megbízhatók a PCR-tesztek eredményei (10-es skálán 7-10-ig jelölték a megbízhatóságot). Az ellenanyagvizsgálatok kapcsán pedig 58,7 tartja inkább vagy teljesen megbízhatónak az eredményt.
A magukat nyugdíjasoknak vallók körében a tesztek megbízhatósága egy kicsivel alacsonyabb: 62,6 százalékuk szerint a PCR-tesztek eredményei, és 58,6 százalékban az ellenanyagvizsgálatok eredményei megbízhatók a nyugdíjas válaszadók szerint.
A felmérésben a következő két kérdés a munkahelyi tesztek fontosságáról szólt, de mivel most csak a nyugdíjas válaszadók eredményeit összesítjük, elenyésző volt azok száma, akik nyugdíj mellett dolgoznak is, ezért az ő válaszaik összesítve sem mérvadók.
Abban, hogy mely munkakörökben lenne a legfontosabb a rendszeres tesztek végzése, a nyugdíjasok megítélése szerint egyértelműen az egészségügyi dolgozók (90,6%), óvodásban, iskolában, bölcsődékben (88,3%) és vendéglátásban dolgozók (84,9%) felé billen a mérleg. A negyedik és ötödik helyen a fontossági sorrendben pedig az élelmiszerbolti eladó és élelmiszeripari dolgozó áll.
Ez teljesen egybevág az összes válaszadó véleményével, attól eltekintve, hogy a nyugdíjasok sokkal magasabb százaléka gondolja, hogy fontos lenne ezeknek a dolgozóknak a tesztelése. Az eltérések főként középmezőnyben érzékelhetők. Érdekes módon a postások, hivatali dolgozók, rendőrök, tűzoltók tesztelését még mindig kevésbé tartják fontosnak, mint a fodrászokét, kozmetikusokét.
A válaszadók 64,8 százaléka tartaná teljes mértékben elfogadhatónak, hogy egyes munkakörökben kötelezővé tegyék a tesztelést. Ezzel szemben a nyugdíjas válaszadók közül 76,8 százalék gondolja így, tehát részükről még inkább elfogadható lenne a kötelező tesztelés.
Arra a kérdésre, hogy mely munkakörök - vagy társadalmi csoportok - rendszeres tesztelése lehetne még fontos a nyugdíjasok kiemelték saját rétegüket: a nyugdíjasokat. Sokan említették még a felsőoktatást, és általában a diákokat is, a biztonsági őröket, papokat, és a hulladékszállításban dolgozókat.
A félmérés arra is kitért, hogy a testhő mérését bizonyos helyeken fontosnak tartanák-e a magyarok belépést megelőzően, ennek eredményeit külön cikkben közöltük. Összes válaszadónk csaknem 70 százaléka tartaná fontosnak a testhő mérését egyes helyeken, azonban a nyugdíjasoknak 81 százaléka szerint lenne erre szükség bizonyos helyeken.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Főként az iskolák, óvodák, bölcsődék esetén lenne szükség testhő mérésre a nyugdíjasok és a lakosság szerint is, legkevésbé pedig a múzeumokban, képtárakban, állatkertben érzik ennek szükségét.
Mivel védekezzünk a második hullám alatt?
Válaszadóink közül a nyugdíjasok kifejezetten fontosnak tartották a rendszerest tesztelést, mint a védekezés eszközét a második hullámban. Ezen túlmenően sokan említették a védőoltást - rengetegen tartják ezt az egyetlen lehetséges fegyvernek a vírussal szemben. Azonban sokan szigorítanának is az intézkedéseken:
- írta egy 65 év feletti, fővárosban élő férfi, de rajta kívül is sokan említették a pénzbüntetést, amely azóta meg is valósult. A maszkhasználat egyébként is sokszor említett védekezési eszköz volt mind a nyugdíjasok, mind a lakosság körében, ahogy a távolságtartás is. Említésre került még a határok lezárása, mint lehetséges eszköz.
Bár nem olyan számottevően, mint a teljes lakosságot vagy csak a vezető pozíciójú személyeket vizsgálva, de a nyugdíjas válaszadókban is felmerült az információhiány, mint a járvány kiszámíthatatlan terjedésének fő oka:
- írta egy fővárosi nő, akivel szintén egyetért egy faluban, községben élő nyugdíjas féri, szerinte is a "rendszeres tesztelés mellett a pontos országos és helyi tájékoztatás a lényeg!"
- javasolta egy kisebb városban élő nyugdíjas. Sok védekező intézkedés, amely a kérdőív kitöltése óta bevezetésre került, nagyjából tükrözi is, amit a nyugdíjas kitöltők eredményesnek tartanának, a maszkviselés szigorúbb ellenőrzését, a hőmérőzést az iskolákban - a rendszeres, esetleg kötelező tesztelés és a pontos, hiteles tájékoztatást kivételével. Azonban lehetséges, hogy még ilyen irányú intézkedések is kerülnek bevezetésre az ősz folyamán.
A fél mezőnyt verte a Lidl filléres sajátmárkása: ezek a legbiztonságosabb biciklis sisakok 2024-ben
Meglepően jól teljesített a Lidl sajátmárkás kerékpáros sisakja egy nagy német teszten. Egy 50 ezres modell viszont elvérzett a próbákon.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
- Lisztes Krisztián beállhatott és ezután góllal üzent
- "Döbbenetes, hogy mit látunk itt" - óriási verekedés az NB II-ben, szurkolók és a biztonságiak ütötték egymást
- Mostantól három év börtön fenyegeti a vesztegetésen ért német képviselőket
- A pénzügyminiszter szerint a nyugdíjasok továbbra is számíthatnak a kormányra - a nap hírei
- Súlyos börtönt kapnak a homoszexuálisok Irakban
- Megállíthatatlannak látszik az orosz offenzíva