Kamubotránnyal támad a Nébih? Nincs is élelmiszerbiztonsági kockázat

Nem veszélyeztetik a multinacionális gyártók élelmiszertermékei a magyar fogyasztók egészségét - elsősorban e megállapítás szűrhető le abból a vizsgálatból, amelyet nemrég zárt le a Nébih. A hivatal Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter utasítására összesen 96 Magyarországon, illetve Ausztriában és Olaszországban forgalmazott azonos márkanevű, vagy hasonló élelmiszert ellenőrzött abból a szempontból, hogy a vállalatok a magyar, illetve a nyugat-európai piacon azonos márkanév alatt eltérő minőségű termékeket forgalmaznak-e. A 96 termékpárból 84 különböző élelmiszer, 7 pedig sör volt, de ellenőriztek 5 kutya- és macskaeledelt is. A vizsgálat az érzékszervi és a beltartalmi jellemzőkre terjedt ki.

Az összehasonlító ellenőrzésen élelmiszerbiztonsági kockázat nem merült fel - erősítette meg a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatóján Zsigó Róbert, a tárca államtitkára. Tájékoztatása szerint a termékek jelölése eleget tettek az uniós jogi előírásoknak is, a csomagolásokon feltüntetett paraméterek pedig minden esetben megfeleltek a beltartalmi összetevőknek. Ezért a Nébih az ellenőrzések eredményeként - csakúgy, mint a nagy visszhangot kiváltó, 24 termékpárra kiterjedő korábbi vizsgálat alkalmával - eljárásokat nem indított.

A mostani ellenőrzés ugyanakkor feltárta, hogy 71 esetben volt valamilyen minőségi különbség a nyugat-európai és a magyar piacon vett élelmiszerminták között, míg 25 esetben nem tapasztaltak eltérést. A különbséget mutató 71 tételpárból 30-nál érzékszervi, 8-nál összetételbeli, 33-nál pedig érzékszervi és összetételbeli eltérés adódott.

A megállapított különbségből - főleg az összetételi paraméterek eltéréséből - a minisztérium szinte minden esetben azt a következtetést vonta le, hogy a Magyarországon forgalmazott azonos márkanevű, vagy hasonló élelmiszerek silányabbak, azaz a magyar fogyasztóknak értékesített termékek gyengébb minőségű összetevőket tartalmaztak. Ezzel Fazekas Sándor szerint megerősítést nyert, hogy a multicégek "kettős mércét" alkalmaznak 10 millió magyar - és 100 millió kelet-európai - fogyasztó kárára, miközben a magyar piacon forgalmazott, összehasonlított élelmiszerek sokszor még drágábbnak is bizonyultak.

Mint a sajtótájékoztatón kiderült, a minisztérium elsősorban azt kifogásolja, hogy azonos márkanév alatt forgalmazott, azonos termékek többször nem ugyanolyan összetevőkből állnak, ha Nyugat-Európában, illetve Magyarországon értékesítik azokat. A tárca elsősorban ezt érti "kettős mérce" alatt, holott a nálunk kapható termékekben élelmiszerbiztonsági és jelölési hiányosságokat nem talált. Ezzel a minisztérium vitatja például a gyártóknak azt a jogát, hogy egy-egy piacra a helyi igényekhez igazodó, valamelyest eltérő receptúrájú termékeket szállítsanak, ha azok márkaneve ugyanolyan. A minisztérium a különbségeket úgy értékeli, hogy a multicégek a magyar piac számára sokszor szándékosan rosszabb alapanyagokból állítják össze termékeiket, ezért szerinte az azonos termékeknek azonos márkanév alatt teljesen azonos minőségűeknek (összetételűeknek) kell lenniük.

Brüsszel lépéskényszerben van - utalt Zsigó Róbert a magyar ellenőrzési eredményekre, illetve azokra a vizsgálatokra, amelyek más régióbeli országokban zajlanak. Az agrártárca szerint a jogi élelmiszerszabályozásban változtatásokra van szükség uniós szinten és nálunk is, de az egyelőre nem derült ki, pontosan milyen jogszabályi módosítások merülhetnek fel.

Mindenesetre jogalkotási szinten várhatóan nehéz lesz mit kezdeni olyan megállapításokkal, hogy például a Nestlé Cookie Crisp gabonapehely Nyugat-Európában "világosabb", Magyarországon "sötétebb", vagy azzal, hogy a Kotányi morzsolt oregánó nálunk "kevésbé intenzív illatú", míg Nyugaton "finomabbra morzsolt, főzete intenzívebb illatú". Azt is nehéz eldönteni, egyértelműen jó, vagy rossz-e, ha egyes gyártók a "nyugati termékeikben" szerepeltetett tojásport Magyarországra szállított, azonos vagy hasonló márkájú élelmiszereikben pálmaolajra cserélik, amennyiben ezt a termékcsomagoláson is feltüntetik - hogy a mostani Nébih-vizsgálat eredményeiből csak néhány, találomra kiragadott példát említsünk.

Többen eleve azt is megkérdőjelezik, hogy a Nébih-nek egyáltalán megvoltak-e a jogosítványai az összehasonlító terméktesztekhez. Zsigó Róbert szerint ugyanakkor a magyar élelmiszerbiztonsági stratégiáról szóló kormányhatározatból, illetve a hatályos jogszabályokból "levezethető", hogy a Nébih végezhetett összehasonlító vizsgálatokat. Jogszabályi változtatásokat akarnak azonban annak érdekében, hogy a hivatalnak ne csak lehetősége, hanem kötelessége legyen az ilyen irányú rendszeres vizsgálódás a jövőben - tette hozzá az államtitkár.