Mégis miről maradtunk le? Egyre több magyar mond nemet a kápéra

A tanulmány szerint a magyar fogyasztók 57%-a bankkártyával fizet vásárláskor. A kutatásban résztvevők 18%-a elmondta: leginkább akkor fizetnek készpénzzel, ha az adott üzletben vagy szolgáltatóhelyen nem érhető el a digitális fizetés. Fontos megállapítás, hogy a digitális a legelterjedtebb fizetési mód a magyarok körében mind az üzletekben, mind az online vásárlás során.

A válaszadók 44%-a fizetett legutóbbi bolti vásárlásáért kártyával, illetve telefon, okosóra vagy más eszköz használatával. A legutóbbi online vásárlásuk alkalmával a válaszadók mindössze 14%-a válaszolta azt, hogy átvételkor készpénzzel fizetett.

2022 márciusában készítettük el a fizetési szokásokat vizsgáló felmérést, amely 14 országra terjedt ki Európában, illetve azon kívül is. Az eredmények alapján közvetlenül nyomon követhetjük a preferált fizetési móddal kapcsolatos változásokat. Ahogyan egykor a cserekereskedelmet felváltotta egy univerzálisabb találmány: a pénzérme, majd később a papírpénz, most pedig ezeket a még kényelmesebb és biztonságosabb elektronikus pénz helyettesíti egyre inkább. Ennek a folyamatnak a dinamikáját kísérhetjük figyelemmel különböző országokban, amelyek között vannak fejlettebbek – például Magyarország, Lengyelország, Írország, illetve az Egyesült Királyság - és vannak olyanok is, ahol a fizetések fejlődése még csak most gyorsul fel. Az azonban mindenhol egyértelmű, hogy az elektronikus fizetések a gazdaság és a digitális társadalom előrehaladásának fontos részévé váltak

– mondta Joanna Seklecka, az eService igazgatótanácsának elnöke.

A digitalizáció közelebb hozza az üzleteket a fogyasztókhoz

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a digitális fizetési módot kínáló üzleteket a magyar fogyasztók egyértelműen pozitívan ítélik meg - a válaszadók 84%-a szerint ezek a boltok modernek, 31%-uk pedig nagyobb biztonságban érzi magát ott (higiénikusabbnak tartják, mint más fizetési módokat). Mindemellett Magyarországon a digitális fizetési lehetőségek további terjedésére még mindig nyílik lehetőség. A hazai válaszadók 27%-a úgy emlékezett vissza, amikor legutóbb nem tudott kártyával fizetni, az a digitális fizetés lehetőségének hiánya miatt volt. A felmérés eredményei alapján a digitális fizetés elsősorban a hagyományos piacokon nem érhető el (41%).

Hiszünk abban, hogy egy nyitott és összekapcsoltabb világot eredményez, ha a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak nagyobb választási lehetőséget és rugalmasságot biztosítunk. Ezért arra törekszünk, hogy a gyors, biztonságos és megbízható digitális fizetésekhez egyre szélesebb körben férjenek hozzá az emberek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Visa a közép-kelet-európai régióban, így Magyarországon is számos kezdeményezéssel támogatja a fizetési ökoszisztéma fejlődését. Nő a kártyás fizetéseket elfogadó terminálok száma, valamint javul a fogyasztók napi fizetési élménye, hiszen új fizetési termékeket és megoldásokat vezetünk be a magyar piacon a partnerbankokkal, az elfogadókkal és más pénzügyi intézményekkel együttműködve

– nyilatkozta Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője.

A magyar fogyasztók mindenhol digitálisan szeretnének fizetni, és ezek az elvárások a COVID-19 járvány idején csak fokozódtak, így a kis- és mikrovállalkozásokat segítő kezdeményezések most még fontosabbak.

Az álmok és a valóság – így bánnak a magyarok a pénzzel

A kutatási eredmények is megerősítették azt a tendenciát, hogy hazánkban nagy népszerűségnek örvend a digitális bankolás. A magyarok általában inkább távolról tartják a kapcsolatot a bankkal - a válaszadók 84%-a havonta legalább 2-3 alkalommal használja az internetbankot, és a magyar fogyasztók 78%-a ugyanilyen gyakran használja a mobilbankot. A tanulmány szerint a magyarok a banki szolgáltatásokat úgy fogják fel, mint a pénzük kezelésének módját: így ellenőrzik és tervezik meg kiadásaikat, és igyekeznek elkerülni az impulzív költekezéseket.

A magyarok pénzzel kapcsolatos magatartásának jobb megértése, illetve azok lehetséges változásainak megismerése érdekében, a kutatók hat csoportra osztották a válaszadókat:

• Szkeptikusok – akik nem szeretnek befektetni vagy pénzzel foglalkozni, jobbnak ítélik meg, ha otthon tartják a pénzüket.
• Beosztók – akiknek gondosan meg kell tervezniük a kiadásaikat. Előfordul, hogy szinte azonnal elköltik a rendelkezésükre álló pénzt. Korlátozott a költségvetésük.
• Jómódúak – akik ellenőrzik a pénzüket és a kiadásaikat, de a pénz csak eszköz egy cél felé – kényelmes vagyonnal rendelkeznek, nem kell állandóan a költségeken gondolkodniuk és aggódniuk.
• Az élet császárai - gyorsan költik a készpénzt arra, amire akarják, kontroll nélkül - elvégre ők az élet császárai.
• Álmodozók – akiknek vannak vágyaik, de egyelőre nincs meg hozzá a fedezet, nem veszik komolyan a pénzügyeket.
• Optimalizálók – akik tudatosan gazdálkodnak a pénzükkel - kihasználják az akciós ajánlatokat, megtervezik a kiadásaikat és befektetik a tőkéjüket. Nagyra értékelik a választás szabadságát, ezért nem utasítanak el semmilyen fizetési formát.

A magyarok több mint harmada (36%) ellenőrzi vagy kezeli tudatosan a pénzét, mivel az optimalizáló és a jómódú szegmensek egyenlő arányban, egyenként 18%-ot képviselnek. A magyarok negyede a szkeptikus típusba tartozik, azaz nem szeretnek befektetni vagy pénzzel foglalkozni.