Jól nézd meg, hol veszel ételt, élelmiszert: egészen elképesztő dolgok kerülhetnek bele

Az Európai Bizottság éves jelentése szerint az élelmiszerek és takarmányok riasztási rendszerében (RASFF) közzétett, több mint négyezer élelmiszerbiztonsági bejelentésnek csupán töredéke vonatkozott magyar előállítású termékre. A Nébih tájékoztatása szerint

Az Európai Bizottság minden évben elkészíti az élelmiszerek és takarmányok riasztási rendszerének (RASFF) éves jelentését. A nemrég közzétett 2019-es összegzés alapján tavaly csaknem 4118 eredeti bejelentés történt, ebből a súlyossága miatt 1175 riasztás jelent meg a rendszerben, amelynek nagy része élelmiszerekhez kötődött.

A magyar hatóság legtöbbször összetételbeli problémák, patogén mikroorganizmus, idegen anyag vagy mikotoxin jelenléte miatt kezdeményezett bejelentést, amely leggyakrabban Kínából származó termékre vonatkozott - írja a Nébih. A hatóság hangsúlyozza, a hivatal honlapján a termékvisszahívás adatbázisban kiemelten kommunikálják a lakosságot érintő ügyeket, annak érdekében, hogy a vásárlók minél szélesebb köre értesüljön az élelmiszerbiztonsági problémákról.

A rendszer jó működését igazolja, hogy a gyors és hatékony kommunikációnak köszönhetően mindegyik esetben időben megtörténhettek a szükséges intézkedések, megelőzve ezzel a komolyabb baj kialakulását - írja a Nébih.

Kutatást végez Olvasói körében a Pénzcentrum!

Az élelmiszerpazarlás hátterében viszont rengeteg tényező állhat: időhiány, pénzhiány, a lehetőségek hiánya a hulladék hasznosítására, munkakörülmények, családi állapot, stb. Lapunk most kifejezetten a koronavírus-járvány és a háztartások élelmiszerkezelési szokásainak összefüggéseire kíváncsi: hogy milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány következtében megváltozott életmód, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd Te is a munkánkat!