Baj van a jégkrémmel...

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2006. március 30-án megtartott tárgyalásán hozott határozatában megállapította, hogy az Unilever Magyarország Kft. és koncessziós forgalmazói között létrejött megállapodások egyik rendelkezése  versenykorlátozásra alkalmas. A vizsgált megállapodások GVH által kifogásolt rendelkezése a passzív értékesítés tilalmát mondja ki, mely tiltás  nem egyeztethető össze a versenyjog rendelkezéseivel. A magatartás csekély mértékű versenyjogsértő voltára tekintettel a GVH Versenytanácsa nem tartotta szükségesnek bírság kiszabását.

Az Unilever Magyarország Kft. kizárólagos megállapodásokat kötött jégkrém termlékeinek viszontértékesítésére tizenhét forgalmazóval. A szerződések megtiltották a forgalmazók számára, hogy a számukra kijelölt területen kívülre forgalmazzák, illetve szállítsák az Unilever jégkrémeket.

A magyar versenytörvény és az európai versenyjogi szabályok vonatkozó rendelkezései szerint jogellenes, ha vállalkozások olyan vertikális megállapodásokat kötnek, mely szerint a szállító vevője nem szolgálhatja ki olyan vevőit, akik őt szállítási igényeikkel megkeresik.

A GVH e döntése is jelzi a piac szereplői felé, hogy szerződéseik megkötésekor körültekintően kell eljárniuk, a vállalkozások csak olyan megállapodásokat köthetnek, melyek a feleket indokolatlanul nem korlátozzák piaci tevékenységük végzése közben. A szóban forgó versenyfelügyeleti eljárásban a  GVH Versenytanácsa határozatában azt is jelezni kívánta, hogy a közvetlenül érintettek helyett nem csak a hatóság, de a szállítók sem dönthetik el, mely tevékenység végezhető el gazdaságosan.

A GVH Versenytanácsa mostani döntésekor nem szabott ki bírságot sem az Unilever Magyarország Kft-re, sem a forgalmazókra, mert úgy ítélte meg, hogy a kérdéses megállapodások csak csekély mértékben veszélyeztették a versenyt. A megállapodások ugyanis a márkán belüli, azaz az Unilever által gyártott jégkrémek, illetve a kérdéses jégkrémeket forgalmazó vállalkozások közötti verseny korlátozására irányultak.