Gosztola Judit • 2025. március 3. 16:04
Bár az Országos Étterem Hét elsődleges célja, hogy kedvező áron mutassa meg a hazai vendéglátás legjobbjait, hosszabb távon is komoly hatása van az iparágra. Kiss Zoltán, a rendezvény szervezője szerint a vidéki éttermek és a budapesti túlkínálat is komoly kihívások elé állítja a vendéglátósokat. A fogyasztói szokások gyorsan változnak, sokan inkább külföldre utaznak, mint hogy itthon költsenek minőségi gasztronómiára. Az éttermek jövője azon múlik, mennyire tudnak nyitni a középrétegek felé – akik alkalmazkodnak, fennmaradhatnak, akik ragaszkodnak a régi modellhez, könnyen bajba kerülhetnek.
Pénzcentrum: Az Országos Étterem Hét rendezvény hogyan változott az évek során, milyen fejlődést tapasztaltak a résztvevő éttermek és a vendégek részéről?
Kiss Zoltán: Éppen 15 éve, 2010-ben indultunk, akkor még budapesti rendezvényként, de nagyon hamar, egy-két éven belül felmerült az igény, hogy országszerte be tudjanak kapcsolódni az éttermek. Azóta folyamatosan nő a résztvevő vendéglátóhelyek száma is, és az Étterem Hét helyszíneire látogató vendégek száma is. Ráadásul a számszerű emelkedés mellett egyértelműen megmutatkozik a minőségbeli fejlődés.
A vendégek ugyanis véleményezik az vendéglátóhelyeket, a menüsorokat, az élményt, és ez a visszacsatolás arra ösztönzi az éttermeket, hogy valóban a tudásuk legjavát adják ezen a rendezvényen. Legutóbb, tavaly ősszel már több mint 4 000 vendégvélemény érkezett hozzánk, és ezeknek az öt csillagos skálán 4,7 volt az átlaga, ami nagyon magas szám. A vendégek oldalán is tapasztalunk változást: egyre tudatosabbak a gasztronómia terén, és egyre nyitottabbak is az új ízekre, általuk még nem ismert alapanyagokra, vagy éppen más nemzeti konyhákra.
Mi az esemény fő célja? Csupán a vendéglátás népszerűsítése, vagy hosszú távon is érezhető hatásai vannak az iparágra?
Mind a két szempontot kiszolgálja az esemény. Az a lehetőség, hogy a vendégek nagyon jó minőségű ételsorokat kapnak a hétköznapokon elérhetőnél sokkal kedvezőbb árakon – idén 6.900, 8.900 és 10.900 forintos kategóriákban -, olyan éttermekben, amelyek egyébként nem kerülnének a látóterükbe, értelemszerűen már a rendezvény napjaiban is nagyobb forgalmat generál a szokásosnál. De ez csak a közvetlen, pillanatnyi hatás.
Legalább ilyen fontos, hogy az Étterem Hét elégedett vendégei nemcsak a oldalunkon véleményezik az éttermeket, hanem a többi megszokott értékelési felületen is, a Google, a Tripadvisor vagy a DiningCity oldalain. A magyar vendéglátásban már érezhető egyfajta túlkínálat. Nagyon sok a jó étterem. Így ezek az értékelések ma, amikor a fogyasztói szokásokat jobban meghatározzák a social média oldalak, mint a reklámok, rengeteget érnek.
Egy ilyen fixáras menüsor gazdaságilag fenntartható az éttermek számára, vagy inkább presztízskérdés, amely hosszabb távon térül meg?
A menüárakat a legtöbb étterem úgy alakítja ki, hogy az veszteséges ugyan ne legyen a számukra, de ezen a rendezvényen nem a profit maximalizálása a fő céljuk. Az italfogyasztás egyébként nem része a menüsoroknak, és a vendéglátóhelyek nagy része italcsomaggal, borsorral, bor ajánlattal is készül, hogy komplex élményt nyújthassanak. Beszédes, hogy amíg régebben mi kerestük meg a lehetséges éttermi partnereket, ma már inkább ők jelentkeznek nálunk, mert egyértelműen belátják a rendezvényünk számukra vonzó előnyeit, hatását. Egyfajta win-win helyzetről van szó tehát, ami a vendégnek is, az éttermeknek is jó.
A korábbi évek tapasztalatai alapján milyen hatással van az esemény az éttermek forgalmára? Az új vendégek visszatérő látogatókká válnak?
Az Étterem Héten a látogatók 90 %-a új vendég az adott étteremben. Ha egy étterem jól teljesít, ha belead apait-anyait és tényleg elsőrangú kiszolgálást nyújt, akkor ezeknek a látogatóknak egy része visszatérő vendégük lehet. Több alkalommal is megkérdeztük már a látogatóinkat arról, hogy visszatérnének-e a rendezvényünkön megismert éttermekbe, és a válaszok 75-80 %-a általában pozitív. De a forgalomnövekedés generálása csak egyetlen tényező a hosszú távú működés feltételeinek megteremtésében. Számos olyan étterem jelentkezik nálunk, akiknél a vendégforgalom nagy részét külföldiek adják.
Az viszont a Covid időszakban bebizonyosodott, hogy a külföldi, átutazó vendégekre alapozó üzletnél stabilabb a hazai vendégkörrel is rendelkező. Ugyanígy, a nagy szezonális forgalmat bonyolító éttermek vendégeinek jelentős része messzebbről érkezik, nyaral. Az ő számukra fontos a helyi, vonzáskörükben élő potenciális vendégek megszólítása is. Az Étterem Hét márciusi és októberi eseményei - amelyek a nyári szezonon kívülre esnek – ebben is segítenek.
A résztvevő éttermek sokszor különleges alapanyagokkal és fogásokkal készülnek. Vannak-e idén kiemelkedő gasztronómiai trendek, amelyek az étlapokon is megjelennek?
Igen, valóban, a különféle vadhúsok, a tenger gyümölcsei, a legmagasabb minőségű steak húsok vagy a kézműves gondossággal nevelt zöldségek-gyümölcsök teljesen megszokott alapanyagok a menüsorok megkomponálása során. Az idei trendek közül kiemelkedik a nápolyi pizza, a különféle hamburgerek és BBQ fogások reneszánsza, illetve az eddiginél is népszerűbb fúziós konyhák kínálata.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
De a desszertsoron ott lesz a karácsonyi időszak őrületes kedvence, a dubai csokoládé alapú desszert is. Összességében pedig azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag a világ összes konyhájából lehet majd választani a rendezvényen: jelen lesz az újragondolt magyar, a klasszikus francia vagy olasz, a népszerű japán, indiai vagy amerikai mellett az egzotikus marokkói, dél-amerikai, perui gasztrokultúra is.
Milyen terveik vannak a jövőre nézve? Elképzelhető, hogy az esemény kibővül, például tematikus hetekkel vagy újabb kategóriákkal?
A rendezvényünk célja, hogy a kategóriájukban legjobb hazai vendéglátóhelyeket mutassuk meg, függetlenül attól, hogy milyen kultúrából érkeznek és milyen forrásokból táplálkoznak. Tematikus eseményekre nem szűkítenénk le ezt a sokszínűséget. Az biztos, hogy továbbra is erősen képviselni szeretnénk a fine dining, a gourmet kategóriák vonalát. Ugyanilyen fontosnak érezzük a bisztrókonyhák világát, és természetesen hűek maradunk a rendezvény eredeti koncepciójához is, vagyis hogy kedvező áron mutassuk meg a minőségi éttermek tudását.
Az Étterem Hétnek egyébként mindig van egy szűkebb körű, extra folytatása is: az esemény utáni hónapban szervezzük meg a Győztes Éttermek Hetét, ahol az induló mezőnyből a vendégértékelések által a legjobbnak ítélt 10 % vehet részt, vagyis idén majd 22 étterem - ugyanazzal a menüvel, ugyanazokon az árakon, mint az Étterem Héten.
Hogyan látja jelenleg a hazai éttermek, különösen a vidéki vendéglátóhelyek helyzetét? Milyen kihívásokkal küzdenek, és milyen fejlődési lehetőségeik vannak?
A főleg Budapestre jellemző, már említett túlkínálat mellett a nagyon gyorsan változó fogyasztói szokások jelentik a legnagyobb kihívást. A Covid krízisnek máig tartó hatásai vannak, amelyek alapvetően változtatták meg a szokásokat. Sokan vannak, akik ma már inkább külföldre utaznak, mint hogy magas minőségű hazai élményeket vásároljanak, így
a hosszú távú működésnek alapvető feltétele, hogy az éttermek nyissanak a középrétegek felé. Akik gyorsan és jól adaptálódnak, azok járnak jól, akik ragaszkodnak a extrém magas árakhoz, és nem tudnak új vendégkörök felé nyitni, azok nehéz helyzetbe kerülhetnek.
A kínálatra egyébként mindenképpen jó hatással van ez a helyzet, hiszen az érdeklődés fenntartása, a különleges élmények kínálata alapkövetelmény lett. Nem véletlen, hogy aratnak a fúziós konyhák, és hogy ma már azok a nemzetközi konyhák is jelen vannak a magyar piacon, amelyeket néhány éve még hiába kerestünk.