Szopkó Zsófia • 2025. július 17. 13:02
2025 áprilisában mindössze 5 323 gyermek született Magyarországon, miközben 9 565-en hunytak el – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből. Ez 4 242 fős természetes fogyást jelent, ami 17%-kal rosszabb az előző év azonos hónapjához képest. A házasságkötések száma is visszaesett, és úgy tűnik, hogy a családtámogatási programok – mint a Babaváró vagy a CSOK – sem hozták meg a várt fordulatot. Ennek fényében az új Otthon Start program már nemcsak gazdasági, hanem demográfiai eszközként is értelmezhető: az állam ezúttal a lakhatási biztonságot tenné a családalapítás előfeltételévé.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 áprilisában 5 323 gyermek született Magyarországon, miközben 9 565 fő hunyt el. Ez 4 242 fős természetes fogyást jelent, amely 17%-kal haladja meg az előző év azonos hónapjának veszteségét. 2025 első négy hónapjában összesen 23 301 gyermek jött világra, 8,7%-kal kevesebb, mint a 2024-es év azonos időszakában.
A teljes termékenységi arányszám (TTA), amely megmutatja, hogy egy nő élete során hány gyermeket szül, 1,28-ra csökkent – ez jelentős visszaesés az egy évvel korábbi 1,37-es értékhez képest, és bőven elmarad a népesség szinten tartásához szükséges 2,1-es aránytól. A matematika pedig nem hazudik, az igazság az, hogy
ha ez a demográfiai trend folytatódik, Magyarország népessége a következő öt évben mintegy 150–200 ezer fővel is csökkenhet.
Az éves természetes fogyás mértéke jelenleg meghaladja a 21 ezer főt, ami 21%-os növekedést mutat az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan csökken a házasságkötések száma is: 2025 első négy hónapjában 10 101 pár házasodott össze, 6,1%-kal kevesebb, mint az előző évben. A reprodukciós mutatók tehát egyértelműen lefelé tartanak, annak ellenére is, hogy a kormányzat 2019 óta több nagyszabású családtámogatási programot is elindított.
Nem hiába az állam nyomulása
Az elmúlt években a magyar kormányzat kiemelt célja volt a születésszám növelése és a fiatal családok támogatása. A legfontosabb intézkedések között szerepel a Babaváró hitel, a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény), illetve a CSOK Plusz. A Babaváró egy szabad felhasználású, maximum 11 millió forintos, kamatmentes hitel, amelyet 2019. júliusa óta igényelhetnek házaspárok.
A hitel vissza nem térítendővé válhat, ha a pár három gyermeket vállal, de már egy gyermek születése is kamatmentességet biztosít, és elhalasztja a törlesztést. Fontos feltétel, hogy a gyermek(ek)nek az igényléstől számított 5 éven belül meg kell születniük, ellenkező esetben a kamatkedvezményt vissza kell fizetni. A CSOK és CSOK Plusz lakáscélú támogatások, amelyeket gyermekvállaláshoz és gyermekneveléshez kötnek, és szintén jelentős kedvezményeket kínálnak.
A Babaváró bevezetésének első hónapjaiban, 2019 második felében robbanásszerű érdeklődést tapasztaltak. Az MNB statisztikái alapján 2019 júliusától 2020 áprilisáig összesen 75 310 pár vette fel a Babaváró hitelt. Ez azt jelenti, hogy 2025 áprilisára – mivel a gyermekvállalási határidő öt év – ennyi gyermeknek kellett volna legalább megszületnie, ha minden igénylő teljesítette volna a vállalt feltételeket.
Sikeresek a programok?
Ehhez képest az adatok kiábrándítóak. A 2024. május és 2025. április közötti 12 hónapos időszakban 75 284 gyermek született Magyarországon összesen.
Vagyis kevesebb gyermek jött világra egy év alatt országosan, mint ahány pár 2020 áprilisáig felvette a Babavárót és elvileg már szülővé kellett volna válniuk.
Természetesen nem mindenki vállalt gyermeket, és nem minden gyermek egy adott évben születik, ám ez az összevetés rávilágít arra, hogy a születésszám országos szinten nem mutatja azokat a pozitív hatásokat, amelyek a támogatás célja lett volna.
További fontos szempont, hogy 2020–2021 során is hasonló nagyságrendű hitelfelvétel zajlott le: a 2020 májusa és 2021 áprilisa közötti időszakban mintegy 62 734 pár igényelte a Babavárót. Összességében tehát több mint 138 ezer házaspár kapott lehetőséget arra, hogy – államilag ösztönözve – gyermekvállalással éljen. Ehhez képest a születésszám azóta folyamatosan csökken. 2020-ban még 92 ezer újszülött jött világra, 2021-ben 93 ezer, 2022-ben már csak 89 ezer, 2023-ban 88 ezer, 2024-re pedig várhatóan 80 ezer alá esik a szám.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A demográfiai görbe és a Babaváró statisztika közti szakadék arra enged következtetni, hogy a családtámogatási rendszer nem tudott fordulatot hozni a gyermekvállalási kedvben.
Bár több tízezer család vállalt gyermeket a támogatás ösztönzésére, a strukturális problémák, - mint a lakhatási bizonytalanság, a munka-magánélet egyensúly hiánya, az infláció és gazdasági kiszámíthatatlanság- továbbra is visszatartják a fiatalokat a családalapítástól.
Emellett fontos az is, hogy a Babavárót sok esetben nem első gyermek vállalására, hanem már meglévő gyerekek melletti lakáscélokra használták fel, vagy éppenséggel a támogatás visszafizetésének terhe ellenére is felvették anélkül, hogy gyermeket vállaltak volna. Ennek következménye, hogy a vállalt gyermekek nem mindegyike született meg a határidőre, így számos házaspárnak kamattal terhelve kell visszafizetnie az összeget, amit eredetileg kamatmentes támogatásként kaptak.
Nem véletlen a perspektívaváltás?
Az Otthon Start program bevezetése mögött nemcsak gazdaságélénkítési szándék állhat, hanem egy sokkal mélyebb társadalmi felismerés is: a lakhatási biztonság alapfeltétele a gyermekvállalásnak. A korábbi konstrukciók, mint a Babaváró vagy a CSOK, gyakran abból indultak ki, hogy a gyermek megszületése után jár a támogatás vagy kedvezmény, így kvázi „motivációként” működtek.
Csakhogy a valóságban egyre több fiatal pár él albérletben vagy szűkös lakáskörülmények között, így a gyermekvállalás nem egy előrelépés, hanem egy újabb teherként jelenik meg, amelyet a bizonytalan lakáshelyzet csak tovább súlyosbít.
Úgy tűnik, a kormány is felismerte ezt az összefüggést: az Otthon Start program már nem utólag kompenzál, hanem előre biztosít lehetőséget lakáshoz jutásra.
Ez fordított logikát képvisel, mint az előző támogatások: nem a gyermekvállalást tekinti a támogatás kiindulópontjának, hanem a lakhatás stabilizálását. A remény az, hogy ha a fiatal családok biztonságban érzik magukat az otthonukban, akkor (talán) a gyermekvállalás már nem egy nehéz döntés lesz, hanem egy természetes következő lépés. Ez a váltás nemcsak gazdasági, hanem pszichológiai és társadalompolitikai szempontból is paradigmaváltást jelez, amely, sokkal hatékonyabb lehet a népesedési válság kezelésében, mint a korábbi, eredményükben kétséges pénzügyi ösztönzők.
Összefoglalva, a családtámogatási programok szándéka nemes és logikus volt: ösztönözni a gyermekvállalást és megállítani a természetes fogyást. Azonban a számok világosan mutatják, hogy a demográfiai trendek nem fordultak meg, sőt, egyes mutatók romlottak. A Babaváró konstrukció statisztikai hatékonysága – legalábbis országos szinten – kérdéses, és felveti a hosszú távú fenntarthatóság és célzottság problémáit is.
A következő években ezért nem csupán pénzügyi ösztönzőkre, hanem komplex, társadalmi szemléletformálást és életminőséget javító intézkedésekre lesz szükség, ha valóban fordulatot akarunk a népesedési pályán.