Hegyi Letícia • 2026. április 30. 13:02
Jövő héten kezdetét veszi a tavaszi érettségi időszak, melynek apropóján megnéztük, hogy az elmúlt években (2020 és 2025 között) milyen eredményeket értek el a diákok a vizsgákon. Az adatok jól mutatják, hogy a koronavírus-járvány mekkora hatással volt a diákok teljesítményére, valamint, hogy az egyes változtatások, például a magyarérettségi 2024-es átalakítása, nagy visszaesést hoztak az átlagokban. A matematika továbbra is a legnehezebb kötelező tárgyak közé tartozik, bár itt is látható némi előrelépés az utóbbi években. A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek, mivel szerintük az érettségi jelenlegi formájában nem követi azokat a nemzetközileg bevett mérési elveket, amelyek lehetővé tennék a tudás objektív összehasonlítását.
A 2025/2026-os tanévben a tavaszi érettségi vizsgaidőszak május 4-én veszi kezdetét. Az írásbeli vizsgák május 4. és május 22. között zajlanak majd le, a szóbeli vizsgákat pedig emelt szinten június 3. és 10. között, középszinten pedig június 15. és július 1. között tartják. A menetrend ezúttal is a megszokott: az írásbeli vizsgák a magyar nyelv és irodalommal kezdődnek hétfőn reggel 9 órakor, ezután pedig kedden a matematikával, szerdán a történelemmel, csütörtökön az angol nyelvvel pénteken pedig a német nyelvvel folytatódnak.
Magyarországon 1851 óta rendeznek érettségi vizsgát, azóta természetesen több kisebb-nagyobb módosítás történt a rendszerben, az egyik legnagyobb a kétszintű érettségi rendszer bevezetése volt 2005-ben, de 2024-ben is jelentősebb átalakuláson ment át a magyar nyelv és irodalom érettségi. Az érettségi számos más ország jogrendszerében is szerepel, és sok helyen – a legtöbb képzés esetében Magyarországon is – a felsőoktatási felvételi eljárásban is helyettesíti a vizsgát. Az érettségi vizsga eredménye tehát meghatározó szerepet tölt be, mivel az elért százalékos eredmény közvetlen felvételi pontokká konvertálódik a legtöbb szakon.
Különleges körülmények
Mielőtt rátérnénk a konkrét adatokra és eredményekre fontos arról is említést tenni, hogy az általunk vizsgált időszak legelső évében, tehát 2020-ban a tavaszi érettségi vizsgaidőszak rendkívüli körülmények között zajlott le a koronavírus-járvány miatt. A kormány rendelkezése értelmében a diákok csak írásbeli vizsgákat tettek, a szóbeliket törölték. Ugyanez megismétlődött 2021-ben is, ugyanis a járvány harmadik hulláma miatt ismét azt a döntést hozta a kormány, hogy a szóbeli vizsgákat törlik, és kizárólag írásbeli vizsgákat tartanak.
Természetesen kivételek mindkét évben voltak, szóbeli vizsgák is megszervezésre kerültek azokból a tárgyakból, melyekből nincs írásbeli vizsgarész, valamint azokban az esetekben is, amikor a vizsgázó az írásbeli rész alapján nem érte el az elégséges szintet). A 2022-es érettségi viszont már a megszokott módon zajlott, megtartották az írásbeli mellett a szóbeli vizsgákat is.
Az alábbiakban most nézzük meg, hogy 2020 és 2025 között milyen eredményeket értek el a diákok a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az angol nyelv érettségin.
Magyar nyelv és irodalom
A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi esetében 2024 volt a mélypont, akkor a diákok vizsgaeredményének átlaga 60,61% volt, ami több mint 5 százalékponttal marad el a 2023-as, 65,95%-os eredménytől. Mindennek háttérben feltehetőleg az áll, hogy 2024-ben jelentős változtatásokat eszközöltek a magyar nyelv és irodalom érettségiben, ebben az évben újonnan jelent meg nyelvtani és irodalmi műveltségi feladatsor is, melyet az eredmények alapján nem vettek könnyen a diákok.
Ezzel kapcsolatban korábban Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Pénzcentrumnak elmondta, hogy a szövegértési feladattal több probléma is van, egyrészt a nyelvtani jellegű kérdések nem tartoznak szorosan a szövegértéshez, ami megzavarhatja a feladat tisztaságát. Másrészt az irodalmi tesztet is túlzsúfoltnak találja, mivel a diákoknak négy évnyi anyagot kellene egyszerre bemutatniuk, ami túlterheli őket. Szerinte az ilyen típusú feladatok nem segítik a mélyebb tudás elsajátítását, hanem inkább a memorizálásra kényszerítik a diákokat, ami problémát jelenthet az érettségi során, amikor egyébként is könnyen előfordulhatnak hibák.
Az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi esetében is voltak kilengések 2020 és 2025 között. A legjobb eredményt 2023-ban produkálták a diákok, akkor 68,41%-ot értek el átlagosan, a legrosszabb eredményt pedig a vizsgálat időszakban 2020-ben érték el, akkor átlageredményük 55,66% volt.
Matematika
A matematika évtizedek óta az érettségi vizsgarendszer egyik legnehezebb tárgyaként tartja magát számon a kötelező tantárgyak között, ami az eredményekben is visszatükröződik: a középszintű matematika érettségi átlageredménye rendre a legalacsonyabb. Azonban érdekes, hogy a középszintű érettségi eredményekben egy lassú növekedés figyelhető meg 2020 és 2025 között. A tárgyból középszinten 2021-ben teljesítettek a legrosszabbul a diákok az általunk vizsgált időszakban, ekkor 51,24%-os volt az átlageredményük, ezzel szemben 2025-ben az elmúlt évek legjobb teljesítményét nyújtották a diákok: a vizsgázók átlagosan 57,69%-ot értek el, ami több mint 6 százalékpontos javulást jelent a 2021-es eredményhez képest.
Mindez pedig azzal magyarázható elsősorban, hogy a 2025-ös középszintű matematika érettségi a korábbi évekhez képest kifejezetten diákbarátra sikerült, melyet korábban Pilz Olivér, a Civil Közoktatási Platform szakértője is megerősített a Pénzcentrumnak. A szakértő elmondta, hogy a feladatsor nem tartalmazott különösebben nehéz vagy szokatlan kérdéseket.
Az emelt szintű matematika érettségi esetében a vizsgált időszakban 2020-ban volt a leggyengébb a diákok teljesítmény, akkor 61,63%-ot értek el átlagosan, a legjobb eredményt pedig 2023-ban produkálták, akkor 71,41% volt az átlageredményük, ami igen jelentős, majdnem 10 százalékpontos különbség.
Történelem
A diákoknak 2021-ben volt a leggyengébb a teljesítményük a középszintű történelem érettségin a vizsgálat időszakban, ebben az évben az átlageredményük 52,2% volt, ami több mint 10 százalékponttal kevesebb, mint a legjobb, 2023-as eredmény, amikor is 62,6%-ot értek el átlagosan. A nagy differenciának több oka is lehet, egyrészt 2020-as évben bevezetett online oktatás jelentősen ronthatta a diákok teljesítményét, valamit a szóbeli érettségi elmaradása is eredményezhette azt, hogy nem tudták feljavítani az írásbelin elért pontszámot. A 2023-as kiugróan eredményes év után 2024-ben és 2025-ben kicsit visszaesett a diákok teljesítménye, 2024-ban 57,39%-ot, 2025-ben pedig 59,35%-ot értek el átlagosan.
Korábban Répárszky Ildikó, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke a Pénzcentrumnak azt mondta el, hogy a 2025-ös középszintű érettségi nehezebb és ellentmondásosabb volt a 2024-es feladatsornál. Bár szerinte a feladatsor témái többnyire kiszámíthatók voltak, több feladat emelt szintű gondolkodási műveleteket és olyan fogalmak ismeretét követelte meg, amelyek nem szerepelnek a középszintű követelmények között. Hozzátette azt is, hogy a feladatsorban sok esetben nem volt világos, mit kérhetnek számon, és a megoldókulcs gyakran túl szűk keretek között értelmezte a jó választ.
Az emelt szintű történelem érettségin a diákok 2020-ban produkálták a legrosszabb eredményt a vizsgált időszakban, akkor átlagosan 62,98%-ot értek el, ezzel szemben 2025-ben 66,9%-os teljesítményt sikerült áltagosan elérni, ami több mint 7 százalékpontos különbség.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 105 965 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 10,39%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Angol nyelv
A középszintű angol érettségin a magyar nyelv és irodalom érettségihez hasonlóan jellemzően jó eredményeket szoktak elérni a diákok, az elmúlt 10 évben egy évet leszámítva az átlageredmény mindig 60% feletti volt. 2020-ban volt a mélypont, akkor 58,34% volt az átlag, amit leginkább azzal lehetne magyarázni, hogy a koronavírus-járvány miatt nem tartották meg szóbeli érettségiket ebben az évben, így az írásbelin elért eredményeiket a diákok nem tudták feljavítani, viszont 2021-ben, mikor szintén törölték a szóbeliket, már 64,78% volt az átlageredmény. A legjobb eredményt 2024-ben produkálták a vizsgázók, akkor átlagosan 76,64%-ot értek el a középszintű angol érettségin, ami a 2020-as leggyengébb eredményhez viszonyítva több mint 18%-kal jobb teljesítmény.
Az emelt szintű angol érettségi nagyon hasonlóan alakult, ha az elmúlt 10 évet nézzük, a 2020-as évet leszámítva – amikor átlagosan 69,28%-ot értek el a diákok – mindig 70% feletti volt az eredmény. A legjobb teljesítmény itt is 2024-ben történt, akkor 82,72%-os átlageredményt produkáltak a vizsgázók, ami az általunk vizsgált időszakban a legkiemelkedőbb eredménynek számít közép és emelt szinten egyaránt.
A koronavírus-járvány hatása
A százalékos eredmények után most nézzük meg, hogy milyen volt a diákok osztályzatának átlaga a különböző években (az összes osztályzattal együtt számolva). Az alábbi ábrán láthatóak az adatok:
Jól látszik tehát, hogy az általunk vizsgált időszakban 2025-ben érték el a legmagasabb átlagosztályzatot a diákok (3,9), a leggyengébben pedig 2020-ban szerepeltek (3,61). A 2020-as eredmény egyébként az előző évekhez viszonyítva is gyenge teljesítmény, utoljára 2015-ban produkáltak rosszabb eredményt a diákok (3,57).
Rátérve az elégtelen eredményekre fontos megjegyezni, hogy az érettségi vizsgák sikerességi aránya mindig magas, a sikertelen (elégtelen) vizsgák aránya elenyésző: 2020 és 2025 között 0,81% és 1,26% között mozgott. A szám a vizsgált időszakban 2025-ben volt a legalacsonyabb és 2021-ben a legmagasabb.
Az általános tendencia az is, hogy az emelt szintű vizsgák jobban sikerülnek, vagyis magasabb átlagot hoznak, ami érthető, hiszen jellemzően azok a diákok választják ezt a szintet, akik felkészültebbek az adott tárgyból.
A fenti adatok mögött több tényező együttes hatása húzódik. A teljesítmény alakulásában jelentős szerepet játszanak a tanulási környezetet érintő külső tényezők is, amelyek az elmúlt években különösen erősen jelentkeztek. A koronavírus-járvány idején bevezetett digitális oktatás hatásait több nemzetközi szervezet, köztük a UNICEF és a WHO is vizsgálta, és arra jutottak, hogy a diákok mentális állapota is romlott. A megnövekedett szorongás, a bizonytalanság, a megszokott oktatási rendszer felbomlása mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy a vizsgateljesítmények ingadozóbbá váltak. Bár a 2022 utáni időszakban a rendszer visszatért a hagyományos kerékvágásba, ezek a hatások nem tűnnek el nyomtalanul egyik napról a másikra.
Nem mérvadó az érettségi?
Fontos megjegyezni, hogy számos kritika érte már az érettségi vizsgákat azzal kapcsolatban, hogy nem igazán alkalmasak arra, hogy képet adjanak az oktatás állapotáról, visszajelzést a tantervi vagy szerkezeti változtatások hatásairól, valamint a diákok valós tudásszintjéről. Nahalka István oktatási szakértő szerint ennek egyik legfőbb oka, hogy az egyes évek eredményei nem igazán hasonlíthatók össze egymással, ugyanis minden vizsgaidőszakban eltérő feladatsorokkal találkoznak a diákok, amelyek nehézsége is változó lehet, így az elért pontszámok inkább az adott konkrét feladatsorhoz való alkalmazkodást tükrözik, semmint egy stabil, mérhető tudásszintet. Az, hogy egy adott érettségi „könnyebbnek” vagy „nehezebbnek” számít, sokszor inkább szubjektív benyomás, amely nem alkalmas arra, hogy hosszabb távú trendeket rajzoljunk fel belőle.
Ezzel szemben léteznek olyan mérési eszközök, amelyek valóban alkalmasak a hosszabb távú trendek feltárására. Az országos kompetenciamérés például egységes módszertannal dolgozik, így képes valódi változásokat kimutatni a diákok teljesítményében. Hasonló célt szolgálnak a nemzetközi vizsgálatok is, mint a PISA-felmérés, amelyek országok között is összevethető adatokat biztosítanak.
Tehát a szakértők szerint az érettségi jelenlegi formájában nem követi azokat a nemzetközileg bevett mérési elveket, amelyek lehetővé tennék a tudás objektív összehasonlítását. Ez pedig nemcsak módszertani kérdés, hanem egy olyan probléma, amely hosszabb távon az egész oktatási rendszer működéséről alkotott képünket is torzíthatja, éppen ezért komolyabb szakmai újragondolást igényel.
Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!
Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.