Pénzcentrum • 2026. szeptember 1. 12:03
2027-től 120 ezer forintra emelkedik a minimálnyugdíj, ám ez önmagában nem oldja meg a nyugdíjasok anyagi helyzetének problémáit a szakértő szerint. A szegénységi küszöb alatt élő idősek aránya továbbra is jelentős. A nyugdíjak inflációkövető emelése ugyanis hosszabb távon az aktív keresőktől való leszakadáshoz vezethet. A szakértő szerint olyan új emelési rendszerre lenne szükség, amely a bérek növekedését is figyelembe veszi.
A minimálnyugdíj 2027. január 1-jétől százhúsz ezer forintra emelkedik. Dr. Farkas András nyugdíjszekértő szerint ez azonban önmagában még nem elégséges a nyugdíjasokra leselkedő legnagyobb veszély elhárításához, ami továbbra is a relatív elszegényedés, miközben az abszolút elszegényedés kockázata is a nyugdíjas társadalom egyre nagyobb hányadát fenyegeti.
A szegénységi küszöböt - idén cca. 180 ezer forint havonta - el nem érő nyugdíjat kap minden harmadik nyugdíjas. A mélyszegénységi küszöbnél - idén cca. 140 ezer forint havonta - is kisebb nyugdíjat kap minden hatodik magyar nyugdíjas - közülük 127 ezer nyugdíjasnak segít a minimálnyugdíj emelése.
Mi okozza ezt a relatív elszegényedési folyamatot?
Az aktív keresőkhöz viszonyított nyugdíjas szegényedés a nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjemelés eltérő alapelveiből és eljárásaiból fakad a szakértő szerint.
A magyar öregségi nyugdíj összege két tényezőtől függ:
- az elismert szolgálati idő teljes években meghatározott tartamától függő, nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértékétől, és
- a számított havi nettó életpálya átlagkereset összegétől, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítanak ki.
A nyugdíj összege tehát egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ. A nettó életpálya átlagkereset összegét pedig a nyugdíjmegállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók hatása miatt jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve.
A valorizációs szorzókat minden évben újra meg kell állapítani, hogy tükrözzék a tárgyévet megelőző év országos nettó átlagkeresete nominális növekedési ütemét. A tárgyévet megelőző év így lesz a referencia bérszínvonal éve. (A nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben szerzett, nettósított kereseteket emiatt nem lehet valorizálni, csak a korábbi években szerzett kereseteket.)
A nyugdíjmegállapítás mai eljárásrendje eredményeként a frissen megállapított nyugdíjak értéke a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év országos nettó átlagkeresete nominális növekedését tükrözi a valorizáció révén, ezért egy friss nyugdíj többé-kevésbé igazodik a bérszínvonalhoz.
Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül és 2027-ben is tovább erősödik majd az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Például az idén, 2026-ban megállapított nyugdíjak esetén a valorizációs szorzók 9,0%-kal magasabbak, mint a tavalyi, 2025-ös megállapítású nyugdíjak esetén voltak. A 2027-ben megállapítandó nyugdíjak esetén a valorizációs szorzók várhatóan további nyolc-tíz százalékkal lehetnek magasabbak az idei szorzóknál.
A nyugdíjemelés
A kizárólag az inflációhoz igazodó nyugdíjemelési eljárás törvényszerűen az aktív keresőktől való leszakadáshoz vezet, ez pedig a relatív nyugdíjas elszegényedési csúszda hatása, miközben hozzájárul a nyugdíjas társadalom belső szakadásához is annak következtében, hogy a később megállapított nyugdíjakkal szemben a régebben megállapított nyugdíjak értékvesztése évről-évre halmozódik.
Enyhülést csak a 13. havi nyugdíj 2021. évi részleges, 2022-től teljes, majd a 14. havi nyugdíj idén indult részleges (2029-től várható teljes) bevezetése hoz, de a problémát ez a két juttatás sem képes teljes mértékben megoldani, miközben teremtett egy hatalmas új gondot: miből lehet hosszú távon biztonságosan finanszírozni két havi olyan plusz ellátást, amelynek semmilyen járulékfedezete nincs? 2026-ban a 13. havi nyugdíj (az összes jogosultat figyelembe véve) 600 milliárd forintos, a 14. havi nyugdíj első heti részlete 150 milliárd forintos kiadási tétel, amelyet az egyébként is végsőkig feszített költségvetés adóbevételei terhére kellett összekaparni.
E 2029-től két teljes havi plusz juttatás nem oldhatja meg, viszont egyedüli ellenerőként legalább lassíthatja a nyugdíjasok relatív elszegényedését - ezért is kell óvatosan kezelni minden olyan ötletet, amely e juttatások korlátozására irányul.
A valódi megoldás egy új nyugdíjemelési eljárás bevezetése lehet, amely a nyugdíjakat nem csak az infáció mértékével, hanem azon felül a nettó reálkereset növekedés legalább felével is emelné a nyugdíjakat. Ha több környező országhoz hasonlóan ilyen emelési eljárás működne Magyarországon, akkor a 2026. januári 3,6%-os inflációs emelés helyett idén 6,35%-kal kellett volna emelni a nyugdíjakat. (A reálkereset 5,5%-kal nőtt 2025-ben, ennek a felét, 2,75%-ot hozzá kellene adni a 2026-ra előre jelzett 3,6%-os inflációhoz, vagyis az emelés mértéke egy ilyen rendszerben 2,75 + 3,6 = 6,35% lett volna.)
Ha ilyen emelési rendszer működne Magyarországon, a relatív elszegényedés veszélye érdemben mérsékelhető lenne - és ez esetben (de csak ebben az esetben) már a 13. és a 14. havi nyugdíjak elosztási rendszere is tükrözhetne szolidaritási szempontokat.