Pénzcentrum • 2026. április 14. 13:27
A nők nyugdíja nem azért alacsonyabb, mert kevesebbet dolgoznának, hanem mert életpályájukat végig olyan tényezők kísérik, amelyek rendszerszinten csökkentik a keresetüket és a megszerezhető jogosultságaikat. A megszakított karrier, a láthatatlan gondoskodási munka, a részmunkaidős foglalkoztatás, az alacsonyabb bérű ágazatok, az üvegplafon és a rejtett diszkrimináció együtt olyan hátrányt halmoz fel, amely végül a nyugdíjban is megjelenik. Dr. Farkas András szerint mindezek miatt a nők pénzügyi kiszolgáltatottsága időskorban is tovább öröklődik.
Dr. Farkas András NyugdíjGuru szerint legalább hat tényező játszik közre abban, hogy a nők átlagos keresete alacsonyabb, mint a férfiaké - emiatt persze a nyugdíjak is alacsonyabb lesz.
1. Fűrészfog-karrier
A nők karrierje életük során többször megszakadhat, majd újraindulhat. A nők pályaíve ugyanúgy kezd emelkedni, mint a férfiaké, de a gyermekszülés miatt visszazuhan, majd a gyermek bölcsődébe, óvodába íratása után újraindul, aztán megint visszazuhan, ha megszületik a második gyermek, utána megint nekilendül, de vagy a harmadik gyermek, vagy az idős közeli hozzátartozók kényszerű ápolása miatt megint visszakonyul, és így tovább.
Emiatt sokkal kiszolgáltatottabb egy nő a munkahelyén. A férfiakra nem jellemző ez a rángatózó pályaív, a nekilendülések és visszaesések pénzügyileg fájdalmas ritmikája.
2. Láthatatlan munka
A láthatatlan munka (Unpaid Care and Domestic Work, UCDW) az a jellemzően nők által végzett, gyermekneveléssel, családtagok gondozásával és a háztartással kapcsolatban végzett munka, amely nem jelenik meg a GDP mérése során, noha az UCDW hiányában az egész gazdaság - és vele az egész társadalom - összeroskadna.
A nők által végzett láthatatlan munka világszerte átlagosan napi 4 óra 20 perc munkavégzést jelent, amelynek révén a nők évente átlagosan 726 milliárd USD értékben járultak volna hozzá a 11 billió USD-re tehető éves globális GDP-hez, annak 6,6%-át állítva ezzel elő.
A láthatatlan munka 2024-es becsült időtartama Magyarországon napi 11 millió órát, éves szinten 4 milliárd órát tett ki, aminek eredményeként a magyar GDP 15%-ával egyenértékú hozzáadott értéket kapunk.
Ez a 2026-os nyugdíjkassza (7 ezer milliárd forint) több mint kétszerese. Ez azonban láthatatlan munka, így nem is látszik a hivatalos makrogazdasági adatokban.
A fűrészfog-karrier és a láthatatlan munka női nyugdíjvárományra gyakorolt negatív következményeit jelentősen enyhítené, ha a magyar nyugdíjrendszerben is lehetőség lenne a nyugdíjjogosultságok szülők közötti megosztására. Ebben kulcsszerepet játszana a házastársak között megosztható nyugdíjjóváírás eszköze, amely a magyar nyugdíjrendszerben egyelőre nem megvalósítható, mert nincsenek egyéni nyugdíjszámlák, amelyeken minden érintett nyugdíjjogosultsága egyértelműen és hitelesen nyilvántartható - és így akár egymás között is megosztható - lenne. A jelenleg működő, de érdemi funkciót betölteni nem képes társadalombiztosítási egyéni számlákat érdemes lehet ilyen indokok alapján továbbfejleszteni.
3. Részmunkaidő
Többségében nők dolgoznak olyan foglalkoztatási formákban, amelyek révén csak alacsony nyugdíjváromány szerezhető. Ide tartoznak a részmunkaidős állások (akár minimálbér alatti, arányosított keresettel), az egyszerűsített foglalkoztatási formában végezhető (alkalmi) munkák, az őstermelői tevékenység, a kisadózással végzett vállalkozói tevékenységek, és így tovább.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha ilyen állásban egy érintett időszakban a járulékalapot képező kereset nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor a szolgálati időt is arányosítani kell a nyugdíjszámítás során, így kettős veszedelemnek van kitéve a megszerezhető nyugdíj összege: a siralmasan alacsony járulékalap mellett még a szolgálati idő is zsugorodhat.
Részmunkaidős állásokban a leépítés, így a munkanélküliség veszélye is nagyobb.
4. Alacsony fizetésű ágazatokban végzett munka
Az "elnőiesedett" szakmákban az elérhető átlagkereset is jellemzően alacsonyabb (szociális, otthonápolási, idősgondozói ágazatok, adminisztratív munkakörök, jogalkalmazói munkahelyek, stb.). Ha alacsony(abb) életpálya átlagkereset számítható az érintett nő élete során szerzett bruttó keresetek alapján, akkor a nyugdíja is alacsony(abb) lesz.
5. Üvegplafon
A nők vezetői érvényesülése előtt változatlanul tornyosulnak az akadályok, a legszívósabban fennálló akadály az üvegplafon jelensége.
A vezető beosztásokban dolgozó nők karrierje egy szint után jellemzően beleütközik ebbe a láthatatlan plafonba, ezt bizonyítja, hogy Magyarországon a vezetőknek mindössze egyharmada nő, és keresetük átlagosan 20%-kal volt kisebb, mint a férfi vezetőké.
6. Lappangó nemi és életkori diszkrimináció
A nemi vagy életkori megkülönböztetés a munkaerőpiacon természetesen tilos Magyarországon is, ezért nem jelenhet meg olyan álláshirdetés, amelyben kikötik, hogy gyermekvállalás előtt álló nők, vagy kisgyermekes nők, vagy ötvenévesnél idősebb nők, stb. stb. ne is jelentkezzenek, de az érintett nők történetei szerint a rejtett előítéletek továbbra is erősen befolyásolhatják a munkaerő felvételét és a karrier lehetőségek menedzselését.