2019. szeptember 23. hétfő Tekla

Durván gyarapodott a magyarok vagyona: ebbe fektetnek az élelmesek


 2019 II. negyedévének végére 56 338 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 390 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 4 668 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 9 286 milliárd forint volt 232 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 493 milliárd forint plusz. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 158 milliárdos negyedéves növekedéssel 47 051 milliárd forintra nőtt.

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a készpénzállomány ismét 146 milliárd forinttal nőtt, ezen felül 147 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 61 milliárddal csökkent a lekötött betéteké.

Az előző negyedévnél is nagyobb dinamikával, 887 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 317 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Egyre aktívabban vásároljuk a tőzsdei részvényeket, 78 milliárd forinttal nőtt az állomány, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 158 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 10 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát

- értékelte az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

A szakember ismertette: jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 436 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 14 milliárd forint volt az összesített nyereség. A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 172 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 19 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya egyre dinamikusabban, 153 milliárddal emelkedett.

Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legfrissebb rendelkezésre álló, 2017-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 109.3 százalékán állt, ami 4.9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017-ben ez az arány a görög háztartások esetében 88 százalék, a horvátoknál 85.8 százalék, a cseheknél 82.1 százalék, a lengyeleknél 66.7 százalék, a románoknál 49.1 százalék, a szlovákoknál pedig mindössze 39.8 százalék volt

- mutatott rá Horváth András, aki szerint a mutatóban előttünk álló országokat tekintve a portugál (120.4%), osztrák (129.4%), vagy a német (131.3%( szint, alapján nem mondható kiugrónak a magyar háztartások lemaradása, azonban a 202.7 százalékos olasz vagy a 210.8 százalékos svéd szintig még jelentős fejlődési pálya mutatkozik a hazai gazdaság előtt.

Tarolt a szuperállampapír

A háztartások vagyonszerkezetében a legnagyobb változás értelemszerűen a MÁP Plusz júniusi megjelenése volt, közel 900 milliárd forintnyi állomány áramlott be az eszközbe a negyedév végéig, aminek a forrása részben a rövid és hosszú állampapírok visszaváltása, illetve befektetési jegyek eladása volt, ahogy látszik is az idősorokon, de jelentős volt az "új pénz" is, miközben a készpénzállomány növekedését továbbra sem sikerült megtörni.

Ugyanakkor Horváth András szerint ezen felül az alapvető trendek változatlanok, továbbra is dinamikusan nő a háztartások vagyona és az alacsony kamatkörnyezet miatt az érdemi hozamok reményében folyamatosan növekszik a kockázatosabb pénzügyi eszközök állománya, miközben a készpénz és a látra szóló betétek is dinamikusan növekednek, tehát a "teljes torta" is folyamatosan növekszik - értékelt a Takarékban vezető elemzője.

Az 5000 milliárdot hamarosan elérő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni, egyelőre nem lehet a lakosság egy érdemi részét meggyőzni semmilyen eszközzel, hogy ne ezt a jelentős nemzetgazdasági költséggel rendelkező "megtakarítást" válassza, hanem valamely legalább az inflációt elérő hozamtermelő képességgel rendelkező instrumentumot.

Jól jönne 3 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 3 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 52 421 forintos törlesztővel a CIB Bank (THM 8,17 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank (54 071 Ft/hó; THM 10,03%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az OTP (63 419 Ft/hó; THM 16,06 %) ajánlata, de érdemes megnézni az K&H és az Erste ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

A magyar szülők gatyája is rámegy erre: drága, de a gyerek egészsége a tét
Az iskolán kívüli sporttevékenységek rendkívül fontosak.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Interspar

09.19-09.25
Országos

Spar

09.19-09.25
Országos

Lidl

09.19-09.25
Országos

Aldi

09.19-09.25
Országos

Tesco

09.19-09.25
Országos

Auchan

09.19-09.25
Országos

Kika

09.18-10.01
Országos

Praktiker

09.02-12.31
Országos