2020. szeptember 23. szerda Tekla

Durván gyarapodott a magyarok vagyona: ebbe fektetnek az élelmesek


 2019 II. negyedévének végére 56 338 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 390 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 4 668 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 9 286 milliárd forint volt 232 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 493 milliárd forint plusz. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 158 milliárdos negyedéves növekedéssel 47 051 milliárd forintra nőtt.

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a készpénzállomány ismét 146 milliárd forinttal nőtt, ezen felül 147 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 61 milliárddal csökkent a lekötött betéteké.

Az előző negyedévnél is nagyobb dinamikával, 887 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 317 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Egyre aktívabban vásároljuk a tőzsdei részvényeket, 78 milliárd forinttal nőtt az állomány, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 158 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 10 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát

- értékelte az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

A szakember ismertette: jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 436 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 14 milliárd forint volt az összesített nyereség. A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 172 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 19 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya egyre dinamikusabban, 153 milliárddal emelkedett.

Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legfrissebb rendelkezésre álló, 2017-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 109.3 százalékán állt, ami 4.9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017-ben ez az arány a görög háztartások esetében 88 százalék, a horvátoknál 85.8 százalék, a cseheknél 82.1 százalék, a lengyeleknél 66.7 százalék, a románoknál 49.1 százalék, a szlovákoknál pedig mindössze 39.8 százalék volt

- mutatott rá Horváth András, aki szerint a mutatóban előttünk álló országokat tekintve a portugál (120.4%), osztrák (129.4%), vagy a német (131.3%( szint, alapján nem mondható kiugrónak a magyar háztartások lemaradása, azonban a 202.7 százalékos olasz vagy a 210.8 százalékos svéd szintig még jelentős fejlődési pálya mutatkozik a hazai gazdaság előtt.

Tarolt a szuperállampapír

A háztartások vagyonszerkezetében a legnagyobb változás értelemszerűen a MÁP Plusz júniusi megjelenése volt, közel 900 milliárd forintnyi állomány áramlott be az eszközbe a negyedév végéig, aminek a forrása részben a rövid és hosszú állampapírok visszaváltása, illetve befektetési jegyek eladása volt, ahogy látszik is az idősorokon, de jelentős volt az "új pénz" is, miközben a készpénzállomány növekedését továbbra sem sikerült megtörni.

Ugyanakkor Horváth András szerint ezen felül az alapvető trendek változatlanok, továbbra is dinamikusan nő a háztartások vagyona és az alacsony kamatkörnyezet miatt az érdemi hozamok reményében folyamatosan növekszik a kockázatosabb pénzügyi eszközök állománya, miközben a készpénz és a látra szóló betétek is dinamikusan növekednek, tehát a "teljes torta" is folyamatosan növekszik - értékelt a Takarékban vezető elemzője.

Az 5000 milliárdot hamarosan elérő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni, egyelőre nem lehet a lakosság egy érdemi részét meggyőzni semmilyen eszközzel, hogy ne ezt a jelentős nemzetgazdasági költséggel rendelkező "megtakarítást" válassza, hanem valamely legalább az inflációt elérő hozamtermelő képességgel rendelkező instrumentumot.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

09.18-09.23
Országos

Auchan

09.18-09.23
Országos

Lidl

09.18-09.23
Országos

Spar

09.18-09.23
Országos

Interspar

09.18-09.23
Országos

Tesco

09.17-09.23
Országos

  Ajánlatunk

Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó