Teher alatt nő a pálma: megtanultak a magyarok spórolni, sokan nagy árat fizettek ezért

Az Eurostat adatai szerint a magyar lakosság megtakarítási rátája 2023 elejére 19%-ra nőtt a korábbi 9,6%-ról. Ezzel az eredménnyel az európai uniós élmezőnyhöz tartozunk, egyedül Németország (20%) áll jobban a megtakarításokat tekintve. A jelentős növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy a magas infláció, a magas hozamkörnyezet és a forint árfolyamingadozásai gyakorlatilag rákényszerítették a lakosságot, hogy a fogyasztás csökkentésén túl tudatosabb döntéseket hozzanak és szofisztikáltabb megoldásokat válasszanak pénzügyeikben. 

Újragombolt megtakarítások

Ezt mutatja, hogy a lakossági megtakarítások az egyszerű bankbetétek és a készpénz felől a különböző befektetéstípusok és öngondoskodási formák, azon belül pedig a devizaalapú konstrukciók felé fordultak az elmúlt hónapokban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei első félévben

• a lakosság folyószámlabetét- és készpénzállománya jelentősen, 9, illetve 4%-kal csökkent 2022 vége és 2023 közepe között. Ez aligha meglepő, hiszen a bankban tárolt pénz hozama minimális, az infláció pedig kétszámjegyű.
• Az állampapírokban és befektetési jegyekben tárolt pénz összege ugyanezen idő alatt 14 és 20%-kal ugrott meg,
• míg a piaci szolgáltatók által kínált életbiztosításokban tárolt pénzösszeg 4, az önkéntes nyugdíjpénztárak összértéke 7%-kal emelkedett.

A magas inflációs és hozamkörnyezet, a forint árfolyamingadozásai, valamint a bevezetett szocho intézkedések hatására hosszú évek után végre megindultak a lakossági megtakarítások a betétekből a megtakarítási, befektetési célokhoz jobban illeszkedő alternatívák felé.

A biztonság neve: euró

Nemcsak az inflációnak, de a forint árfolyamingadozásainak is ki vannak téve a magyar háztartások: a forint értékvesztése még fájdalmasabb, ha hosszú évek megtakarításairól van szó. E kockázat ellen egyre többen más devizában, például euróban tesznek félre. Az MNB adatai szerint 2021 második negyedévében a lakosság 368 milliárd forintnyi megtakarítást tartott euróban, 2023 ugyanezen időszakában pedig már 482 milliárd forintot. Ez az idő közben bekövetkezett árfolyamváltozást (350-ről 370 EUR/HUF-ra) is figyelembe véve, euróban számolva 25 százalékos növekedést jelent.

Az euroizáció jelenségére – vagyis amikor egy ország lakói spontán módon kezdik használni az eurót a mindennapokban – és az euróalapú megtakarítások iránti fokozott igényre az NN Biztosító felmérése is rávilágít: a megkérdezettek 60%-a felelte azt, hogy nyugodtabb lenne, ha euróban tarthatná a megtakarításait.

Az euró szerepének növekedése pedig már a gyakorlatban is egyértelműen megmutatkozik: „az NN Biztosítónál az idei év első felében az új szerződések nem kevesebb mint fele már euróalapú termékre szól, szemben az egy évvel korábbi mintegy 30%-kal. Ennek eredményeként a társaság teljes portfóliójának immár közel harmadát az eurós termékeink adják, szemben a korábbi 25% körüli szinttel” – mondta Holló Bence, az biztosítótársaság elnök-vezérigazgatója.

Hosszú távon, árfolyamkockázat nélkül

Az euróalapú megtakarítások iránti növekvő igényekhez természetesen a szolgáltatók is igyekeznek alkalmazkodni. Az NN például három ilyen konstrukciót is kínál erre, amelyek hosszú távú megtakarítási és befektetési lehetőséget kínálnak euróban a biztosítási védelem mellett.

A lakossági befektetések piacát alakította az is, hogy a kamatjövedelemre idén július 1-jétől az állam 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) vetett ki. Az intézkedés az adómentességet élvező állampapírok felé terelte megtakarítások egy részét, ám ezzel együtt is, más megtakarítási formák szintén növelni tudták vonzerejüket.

A fenti termékek előnye – az árfolyamkockázat kezelése mellett –, hogy a rendszeres díjas megtakarítás 10. évétől kamatadó- és szocho-mentesen vehetjük fel az összegyűlt vagyont, a 6. évtől pedig feleződik az adóteher.