Súlyos jelentés: a magyar gyerekek ötödét fenyegeti szegénység, kirekesztettség

2020-ban az Európai Unióban élő gyermekek közül minden negyediket érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztettség. Míg egyes országokban ez a százalék borzalmas, úgy a térségben is vannak olyan országok, ahol a probléma kevésbé kiélezett.

Az unióban a gyermekek, tehát a 18 év alatti lakosság mintegy 24,2 százalékát fenyegette a szegénység, vagy a társadalmi kirekesztettség az előző évben. A felnőttek(18-64 év között) 21,7, míg az idősebbek (64 év fölöttieket) 20,4 százalékát érinti ugyanez a probléma, derül ki az Eurostat adataiból. A szegénység, és a társadalmi kirekesztettségnek több oka is lehet, a kutatás ezeket is vizsgálta.

Nem a legjobb a helyzet hazánkban sem

Hazánkban is igen nagy azoknak a gyermekeknek a száma, akiket érint a társadalmi kirekesztettség és a szegénység, nagyjából egyenlő arányban a nőket és a férfiakat, 69,2 százalékuk pedig munkanélküli felnőtt.

A 18 év alattiak 21,7 míg az idősek 20,3 százalékát érinti a probléma. Az ország lakosságának összesen 19,4 százalékát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztettség. 

A legrosszabb a helyzet Romániában van, ahol a gyerekek mintegy 41,5 százaléka tapasztalja a szegénységet, társadalmi kirekesztettséget 2020-ban. Őket követi Bulgária,36,2 százalékkal, majd Spanyolország és Görögország. Vannak azonban meglepő adatok is, hiszen Szlovéniában és Csehországban a legkevésbé érintettek a gyerekek, Szlovéniában a kiskorúak mindössze 12,1, míg Csehországban 12,9 százalékuk él szegénységben, és tapasztal társadalmi kirekesztettséget, ezzel megelőzve Finnországot is, ahol 14,5 százalék tapasztalja ezt a problémát.

Őket érinti a leginkább

A kutatás alapján különböző csoportokat érint leginkább a szegénység és társadalmi kirekesztettség. 71,9 százalékban az a közösség jelenik meg a szegényebb rétegben, ahol alacsonyabb a foglalkoztatottság, 50,5 százalékban jelennek meg azok a szülők, akiknek alacsonyabb az oktatási szintje,de megjelennek a gyermekeiket egyedül nevelő szülők, a nagycsaládosok, valamint azok a családok is, ahol az egyik, vagy mindkét szülő bevándorló.

Nem ez az első alkalom, hogy a gyermekek szegénységéről, kirekesztettségéről jelennek meg adatok. Minden országban jelen van a területi egyenlőtlenség is: minél kisebb, izoláltabb településen él valaki, annál nehezebb a közlekedés, hiányosak a lehetőségek - akár munkáról, oktatásról, egészségügyi szolgáltatásokról, bevásárlásról, szórakozási, szabadidős alternatívákról beszélünk. Vagyis a probléma távolról sem csak anyagi természetű.

A relatív szegénység (amikor egy család az adott ország átlag jövedelmének 50%-a alatti bevétellel rendelkezik)  Skandináviában, Hollandiában, Ausztriában, Luxemburgban a legritkább, és a mi régiónkban a leggyakoribb.

A legrosszabb helyzetben Románia, Bulgária mellett Magyarország áll. De ez az arány Görögországban is 33%, Olaszországban 30% fölötti, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban is közel 30%

– mondta korábban lapunknak Herczog Mária, aki hazai és nemzetközi szinten is évtizedek óta a téma kutatója, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, 2004 -2010 között a civil szféra képviselője az EU Gazdasági és Szociális Bizottságában, 2007 óta az Eurochild brüsszeli székhelyű, a gyerekek és fiatalok életkörülményének javításáért dolgozó európai ernyőszervezet elnökségének tagja, majd elnöke.