Pénzcentrum • 2020. november 19. 15:03
A pénzügyi szektor egyre nagyobb szerepet vállal korunk környezeti problémáinak megoldásában. A gyorsan terjedő zöld kötvények ma már a fenntartható gazdasági tevékenységek széles skáláját finanszírozzák. Viszonylag kevés zöld tőke áramlik viszont a fenntartható vízgazdálkodásba, bár egyre több a jó nemzetközi példa. Ezekből Magyarországon is érdemes ihletet meríteni, hiszen a hazai vízgazdálkodás technikailag fejlesztésre szorul, pénzügyileg fenntarthatóvá kell tenni víziközműveink működését és jelentősen javítani azok állapotát.
A pozitív társadalmi és környezeti hatású finanszírozási formák lassan másfél évtizede jelen vannak a pénzügyi piacokon. 2007-ben jelentek meg először a - ma már sokak számára ismerős - zöld kötvények, amelyek kapcsán a kibocsátó a pénzügyi teljesítés mellett egy meghatározott környezeti cél, például energiahatékonysági fejlesztés megvalósítására vagy támogatására vállal kötelezettséget.
Világszinten nézve, a tavalyi rekordmennyiségű kibocsátás 259 milliárd dolláros összértékével valamivel több mint 50 %-os növekedést jelent 2018-hoz képest. Viszonyítási alapként érdemes megjegyezni, hogy a 2019. évi összes zöld kötvény kibocsátás már egy közepes méretű fejlett gazdaság, például Portugália éves nemzeti bruttó össztermékével egyenértékű. A piac hajtóerejét a nyugat-európai, szuverén, illetve magánkibocsátók adják. Közép-Európában a lengyelországi kibocsátások méltóak említésre, de idén hazánkban is megjelent ez a finanszírozási forma mind az állami, mind a vállalati finanszírozás terén.
A felhasználási célokat tekintve, jelenleg a zöld kötvények által mozgósított tőke közel egyharmada zöld energia beruházásokat, nap-, szél- és vízerőművek telepítését, illetve a kapcsolódó hálózat és más infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozza. Ezt a területet szorosan követi az épületek energia- és erőforráshatékonysági felújítása és fejlesztése, és ettől valamivel lemaradva a szállítmányozás és közlekedés ágazat károsanyag kibocsátását javító felhasználások. Negyedik helyen a fenntartható vízgazdálkodás áll, amire ma a zöld források csupán 9 %-a jut.
A zöld kötvények 2019-es dinamikus felfutásából a vízgazdálkodás a többi területhez képest csekélyebb mértékben részesült, ezáltal az abszolút részaránya csökkent. Mindez annak ellenére történt így, hogy túlzás nélkül állítható, hogy a víz a legkritikusabb természeti érték és erőforrás mind társadalmi, mind gazdasági szempontból.
A zöld kötvények a vízgazdálkodás szolgálatában
A fenntartható vízgazdálkodásra fordított zöld kötvényforrások mérsékeltebb növekedésének oka több tényezőben keresendő. A vízerőforrások jellegzetesen közjavak; a tulajdonviszonyok nehezítik a gazdasági megtérülést elváró üzleti modellek alkalmazását és elterjedését. Sok esetben a beruházások előnyei nem a beruházást végzőnél jelentkeznek közvetlenül, hanem valahol máshol, vagy csak a távoli jövőben (gondoljunk például egy ártéri terület ökológiai helyreállítására). Ezért a vízgazdálkodás tipikusan közösségi (állami, önkormányzati stb.) feladat, amely finanszírozásához a legtöbb országban eddig jellemzően nem tőkepiaci megoldásokban gondolkodtak.
A Climate Bonds Initative, a zöld kötvények mobilizálását célul kitűző nemzetközi szervezet 2018-ban vezette be teljeskörűen a fenntartható vízgazdálkodáshoz kapcsolódó kritériumokat zöld kötvény tanúsító keretrendszerébe. Ezt tekinti a szakma jelenleg a legjobb nemzetközi gyakorlatnak. A nevezett kritériumok az ember által épített vizes infrastruktúra mellett a természet által alkotott rendszerek (tavak, folyók, vízgyűjtők, talajvíz) és a kettőt kombináló úgynevezett hibrid infrastruktúra fejlesztését hivatott beruházásokat vizsgálja.
Ezen beruházások végső célja a tiszta víz kitermelése, tárolása, kezelése, és elosztása üvegházhatású gázok kibocsátásnak kiküszöbölése mellett, továbbá a klímaváltozás káros következményeihez való alkalmazkodási képesség javítása. Ez utóbbira példa az árvíz- és aszályvédelem, amelynek fontossága a jövőben a klímaváltozás hatására jelentősen növekedni fog.
Innovatív külföldi megoldások
Kritikus fontossága miatt a világ összes nemzetének szüksége van vízgazdálkodással kapcsolatos beruházások megvalósítására, s persze vannak olyan földrajzi adottságokkal rendelkező országok, ahol a vízzel kapcsolatos kihívások orvoslása még sürgetőbb. Következésképp bármely égtáj felé indulunk is el, izgalmas példákat találunk vizes zöld kötvény kibocsátásra, mint megoldásra.
A Nordic Investment Bank, az északi és balti országok befektetési bankja 2 milliárd svéd korona (70 milliárd forint) értékben bocsátotta ki az Északi-Balti Kék Kötvényt. Ennek elsődleges célja a szennyvízkezelés javítása, a vizek szennyezésének megelőzése és a klímaváltozás vízzel kapcsolatos következményeihez történő alkalmazkodás elősegítése.
Az Egyesült Államokban San Francisco és Washington DC városok önkormányzatai is ebben a pénzügyi termékben találták meg a fenntartható esővíz és a szennyvízkezelés javítását célzó beruházások megoldását. Afrikában Fokváros bocsátott ki elsőként hasonló terméket, amelynek célja a város vízhiányának orvoslása. Az Ázsiai Fejlesztési Bank pedig néhány hónapja jelentette be a 20 millió dolláros (6,3 milliárd forint) zöld kötvény kibocsátását. Az ebből befolyt összeg Grúzia fővárosának, Tbiliszinek vízellátását és szennyvízelvezetését hivatott fejleszteni.
Magyarországi helyzet és alkalmazási lehetőségek
Ahogy a világ legtöbb pontján, idehaza is kihívást jelent a szennyvízkezelés javítása, édesvizeink szennyezésének megelőzése és a vízgazdálkodás fenntarthatóságának fejlesztése. Ráadásul
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az éghajlatváltozás okozta nehézségek idővel egyre inkább előtérbe kerülnek, de a kezdeti kihívások már ma is érzékelhetők: hazánkban az elmúlt 110 évben a csapadék mennyisége 10 %-kal csökkent, az eloszlása pedig jóval rendszertelenebbé vált. Harminchét vízfolyásunk az év bizonyos szakaszában teljesen kiszárad. A csapadékeloszlás egyenlőtlenebbé válása és az aszályos időszak elhúzódása miatt egyes területek az elsivatagosodás útjára lépnek és ezáltal a víz, mint erőforrás felértékelődik.
Noha elterjedt nézet, hogy Magyarország "víznagyhatalom", sajnos az egyik legfontosabb mutatót, az egy főre eső belső megújuló vízkészleteinket tekintve csak a 149. helyen állunk a Világbank 182 országot felölelő adatbázisa szerint. Ennek oka, hogy a magyar vízvagyon 95 százalékban külföldről érkezik hazánkba. Ebből kifolyólag minden csepp vizet meg kellene tartanunk.
A beruházások szükségessége tehát nem kérdéses, de a formája annál inkább. A nemrégiben kibocsátott hazai zöld kötvények sikerességét figyelembe véve, ezek a pénzügyi instrumentumok fontos részét képezhetnék a hazai vízgazdálkodási helyzet javításának.
Még kevésbé ismert a zöld kötvények által inspirált, újfajta fenntarthatósági értékpapír, a kék kötvény. Míg a zöld társai által bevont források tipikusan alacsony karbonintenzitású technológiák alkalmazását finanszírozzák az energiatermelés, épület-energiahatékonyság és logisztika területén, addig a kék kötvények esetében a forrásfelhasználás célja a tengerparti élőhelyek, tengeri fajgazdagság, halgazdálkodás és az attól függő nemzetgazdaságok hosszú távú fenntarthatóságának elősegítése.
Globális viszonylatban a tengerek és óceánok nagyobb arányban részesülnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának negatív környezeti hatásaiból, mint a szárazföldek, illetve rendkívül fontos szerepet töltenek be a föld éghajlatának stabilitásában. A globális felmelegedés a tengeri víz hőmérsékletének növekedésén, és a víz kémiai összetételének átalakulásán keresztül olyan kritikus változásokat idéz elő, mint a tengerszint emelkedése, a tengeri áramlatok eltérülése, erősödő viharok és a tengeri biodiverzitás csökkenése.
A tengeri ökoszisztéma leépülése fizikai-, gazdasági- és élelmiszer-ellátási kockázatot jelent a helyi, regionális és globális közösség számára. A tengerek és tengerpartok védelme, rehabilitálása és fenntarthatósági elvek szerinti kezelése hangsúlyos a klímavédelemi akciótervekben. A kék kötvény koncepciót így az ezirányú befektetői tudatosság és érdeklődés fokozására alakították ki.
Kék kötvényt elsőként a Seychelles-szigetek bocsátott ki 2018-ban. Pusztán piaci alapú kibocsá-tásról nem beszélhetünk; a jegyzés jelentős hitelminőség-javító eszközökkel vált lehetővé. A kis névértékből adódóan inkább demonstrációs projektként felfogható kezdeményezés a 155 szigetből álló szigetcsoport gazdaságának egy rendkívül fontos szegmensét célozta meg.
A szigetcsoport exportjának 95%-a ugyanis halászati termék és a halgazdaság a teljes népesség 17%-át foglalkoztatja. A kötvény által megteremtett forrásokat a védett tengerpartok arányának növeléséhez, halászati és az óceánhoz kötődő cégek fejlesztéséhez használják fel.
*A szerzők az MNB Fenntartható pénzügyek főosztályának vezető szakértői