Úgy félnek a gazdasági válságtól a magyarok, mint a tűztől: meg is látszik rajtuk

A kutatás eredményei alapján a félelemre okot adó világjelenségek közül a gazdasági válságot csupán a harmadik helyre rangsorolta a válaszadók 59 százaléka. A megkérdezettek 64 százaléka első helyen említette a természeti erőforrások kimerítését, 63 százalékuk a globális felmelegedést tette a második helyre - derült ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásából, ami a 18-69 éves magyar internetező lakosságra nézve reprezentatívak.

A megkérdezettek 51 százaléka egyetért abban, hogy az újabb válság néhány éven belül bekövetkezik. Azok, akik személyesen tapasztalták meg a 2008-2009-es gazdasági krízis hatásait, még inkább aggódnak egy újabb válság kialakulásától. Így nem meglepő, hogy pénzügyi óvatosság jellemzi a válaszolók többségét: a megkérdezettek 72 százaléka minél előrelátóbban próbálja meghozni a pénzügyi döntéseit, 54 százalékuk  a megtakarításainál, a befektetéseinél inkább az alacsonyabb hozamú, biztonságosabb formákat választja.

A  kutatás alapján a válaszadók több 52 százaléka személyesen, közvetlenül, 13 százaléka pedig közvetlen környezetén keresztül tapasztalta meg a 2008-as válság hatását, ami közel harmaduknál okozott életszínvonal-romlást. Bár bő 10 év távlatából a lakosság körében konszenzus van abban, hogy a válság két fő oka a devizahitelezés elterjedése (46 százalékuk) és a túlzott hitelfelvétel  volt (a válaszolók 38 százaléka gondolja így), ennek ellenére  a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján napjainkban a hitelszerződések száma stabilan emelkedik. 

A felmérés szerint a lakáshitel szerződések száma az elmúlt években jelentősen nőtt: míg 2014-ben 273 844 kihelyezés történt, addig 2018-ban már 460 518-ra emelkedett a számuk az MNB adatsorai szerint. 

Közölték: a Hitel Monitor historikus adatai is ezt a tendenciát támasztják alá, a hitelfelvétel elfogadottsága évről évre nő, a lakásvásárlásra szánt hiteleknél 64-ről 70 százalékra, lakásfelújításra felvett kölcsönöknél 46-ról  58 százalékra, az autóvásárlásra szánt külső anyagi segítség igénybevételének elfogadottsága pedig 27-ről 46 százalékra emelkedett az elmúlt években.