4-5 csillagos pesti szállodák: ennyit keres egy takarítónő, neked elég lenne?

Pénzcentrum2018. december 25. 13:00

Idén is rengeteg témában kértük ki olvasóink véleményét, több tucatnyi szavazást indítottunk a Pénzcentrumon. Ítélkeztek olvasóink a nyilvános fizetésekről, a luxuséttermekről, és azt is megtudhattuk, hogy dolgoznának-e takarítóként. Elég érdekes eredmények születtek, összeszedtük azokat, amelyekre a legtöbben szavaztak!

Több mint ötezren nyilvánítottak véleményt arról, hogy drága-e az idén november elején sokéves huzavona után végre megnyílt Sárközi Ákos, Horváth Tamás és Kalocsai Zoltán második étterme, a Textúra az V. kerületi Sas utcában. Két főnek egy háromfogásos vacsoráért legkevesebb 18 700 forintot fognak kiszámlázni, szervízdíjjal együtt, és ebben még az italok nincsenek benne. Az előételek 2750 és 4150 forint között vannak, főételt 5000-7000 forint között választhatunk, de a desszertet sem úszuk meg 1850 forint alatt. A legtöbben azt gondolták, hogy ezek az árak túl magasak, egy átlagos magyar ezt nem engedheti meg magának. A válaszadók 20 szászaléka gondolta ugyan magasnak az árakat, de úgy ítéli meg, egyszer-egyszer bele kell férnie a családi költségvetésbe egy ilyen vacsorának. A legkevesebb szavazat arra a válaszlehetőségre érkezett, miszerint ezek az árak nem magasak, hiszen a minőségnek ára van, amit meg kell fizetni.

Azt is megírtuk 2018-ban, hogy többek között takarítókat, felszolgálókat és konyhai kisegítőket is keres egy vállalat, amely jellemzően négy-ötcsillagos hazai hoteleknek nyújt szolgáltatást. Szállást háromcsillagos budapesti hotelben biztosítanak, a nettó fizetés 145-200 ezer forint. Négyezernél is többen válaszoltak arra a kérdésre, hogy te takarítanál-e nettó 145-200 ezer forintért? Olvasóink döntő többsége nem vállalná el a munkát, és voltak olyanok is, akik döntésképtelenek voltak a kérdésben.

Még nyár végén Jean-Claude Juncker bejelentette, intézkedik az Európai Bizottság arról, hogy megkezdjék az óraátállítás felszámolását az EU-ban, ugyanakkor a tagállamok választhatnak majd, hogy a jelenlegi téli vagy a nyári időre térnek át végleg. Lemodelleztük, hogy ez mit jelent majd a hazai napfelkelték és naplementék szempontjából. Olvasóinkat is megkérdeztük a dologról, hatezren szavaztak, és a többség, 4300 ember a nyárit választaná, mert szerintük kibírjuk a a fél kilences napfelkeltéket télen.

A Pénzcentrum olvasóinak elsöprő többsége kifejezetten keresi a boltokban a lejárati időhöz közel eső termékeket - erre a kérdésre is több mint háromezren válaszoltak. Ezeket ugyanis az áruházak akár 90 százalékkal is leakciózhatják, így kihagyhatatlan vételnek számítanak vásárlók ezrei számára. Egy friss jelentés szerint ráadásul rengeteg olyan termék sorakozik az áruházak polcain, amik a csomagolásukon szereplő lejárati időn túl még akár egy évig is simán fogyaszthatók. Megírtuk, meddig fogyaszthatók még a konzervek, a keménysajtok, a tojások vagy éppen szalámi azután, hogy a csomagolásuk szerint lejártak volna.

HR szakértők nem győzik hangsúlyozni, a hazai vállalatoknak változtatniuk kell a foglalkoztatási filozófiájukon, hiszen az egyre nagyobb méreteket öltő munkaerőhiányos környezetben kiváltképp kritikus a jó munkaerő megtartása. Hiába azonban a hangzatos tanácsok, úgy látszik, hazánkban lassan őrölnek malmok, és a munkahelyi megbecsültség és elismerés hiánya mellett a munkavállalók több mint hatvan százaléka még csak kávét sem kap a munkáltatójától. Óvodáról, bicikli tárolóról, gyümölcsről, közös reggelikről, céges masszázsról, öltözőről pedig még csak nem is álmodhatnak a magyar dolgozók - legalábbis ez derült ki a szavazásunkból, amelyben több mint 2500-an vettek részt. A válaszadók elsöprő többségének nem nyújt semmilyen kényelmi szolgáltatást a munkahelye.

Megírtuk azt is, hogy a legtöbb iskolában, sőt már az óvodákban is szednek osztálypénzt, illetve csoportpénzt az évközben felmerülő költségek fedezésére. Néhol csak pár száz forintot kell befizetni havonta, de akad olyan intézmény is, ahol 10 ezer forintot kérnek egy gyermek után minden hónapban. Megkérdeztük olvasóink véleményét is, és több mint ötezren adták le voksukat: a többséget felháborítja, hogy az amúgy ingyenes közoktatásban pénzt szednek. A második helyen az a lehetőség végzett, hogy legfeljebb ezer forintot kérjenek havonta.

Azt is megtudhattuk, hogy mennyit kellene költeni élelmiszerre. A KSH adatai alapján egy átlagos magyar 750 forintért vásárol ételt és alkoholmentes italt naponta. Ugyanakkor milliók vannak, akiknek ennél jóval kevesebből kell beszerezni a napi betevőt. Ezen a szavazáson is nagyjából négyezren vettek részt, és kiderült: olvasóink többsége átlag felett költ naponta élelmiszerekre.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A Sziget horror árairól is kikértük az olvasók véleményét: 1500 a lángos, 2590 egy szendvics, 450 forint egy deci bor, és 800 egy doboz sör. Több mint 3 ezer olvasónk hozott ítéletet a drágaság fölött, és a többség szerint pofátlanság ennyit elkérni ilyen jegyárak mellett. Sokan pedig még nem voltak kint a fesztiválon, és az árak sem tették vonzóvá azt számukra.

Magányosan, hajléktalanként éli ma életét Varga Zsolt, aki nyert a lottón, de egy év alatt elúszott a pénz. Megkérdeztük olvasóinktól, hogy ők mit kezdenének a miliárdokkal: a csaknem tízezer válaszadó többsége szakember segítsését kérné, hogy mibe fektessen, de népszerű volt az ingatlanokba fektetés is.

Majdnem ötezer olvasónk nyilvánított véleményt arról, hogy beszéljünk-e nyíltan a fizetésekről. Több mint 4000 válaszadó a nyilvános bértáblában hisz, legyen átlátható, honnan-hova lehet eljutni.

Hogy pontosan hány magyar dolgozik külföldön, nem lehet tudni. A hivatalos adatok alapján 80 ezer dolgozó hiányzik a hazai munkaerőpiacról, azonban a Portfolio elemzése szerint a valós szám inkább a 300 ezerhez közelít. De mi kéne ahhoz, hogy a külföldön dolgozó magyarok visszatérjenek? Talán a fizetés? Erről kértuk ki olvasóink véleményét, nagyjából hatezren válaszoltak arra a kérdésre, hogy mennyi nettó fizetés kellene ahhoz, hogy ne legyenek anyagi gondok. A legtöbben 420-500 ezer forint körüli összeget jelöltek meg, a második helyre a 320-400 ezer forintos bér került.

Címkék:
fizetés, megtakarítás, munka, szervizdíj, szavazás, osztálypénz, 2018, jean claude juncker, napfelkelte, sziget jegyárak,